Léna (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Léna
LenaJakutsk.jpg
A folyó, Jakutszk környékén
Közigazgatás
Országok  Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 4400 km
Forrásszint 1650 m
Vízhozam 17 000 m³/s
Vízgyűjtő terület 2 490 000 km²
Forrás Bajkál-hegység, Irkutszki terület
Torkolat Laptyev-tenger (Jakutföld)
é. sz. 72° 24′ 02″, k. h. 126° 41′ 31″Koordináták: é. sz. 72° 24′ 02″, k. h. 126° 41′ 31″
Elhelyezkedése
Carte-Sakha.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Léna témájú médiaállományokat.

A Léna (cirill betűkkel Лена, jakut nyelven Улахан-Юрях [Ulahan-Jurjah], am. „Nagy folyó”) Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.

Egy feltevés szerint a név eredete esetleg a tunguz Елюёнэ [Eljujone] szó, aminek jelentése talán „folyó”.[1]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Léna torkolata egy műholdképen

A Bajkál-hegység lejtőjén, a Bajkál-tó nyugati partjától 7 km-re ered. Felső szakasza az Irkutszki területen, további része egész a torkolatig Jakutföld vidékein folyik keresztül. Felső szakaszán a Bajkáltól északra húzódó hegyvidéken át északkelet felé tart. Középső folyását a Viljuj torkolatától számítják, ahol a Léna medre kiszélesedik, mélysége a 10–12 m-t is eléri. Partjait sűrű fenyvesek borítják, a jobb oldali part magas és meredek. A folyó a Paton-felföldet megkerülve kelet felé tart, majd Jakutszk előtt esése csökken, folyása lelassul. Itt ismét északra fordulva folyik tovább, egész a torkolatig.

Az Aldan, majd a Viljuj torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre 16–20 m mély, 10 km széles, de akár 20–30 km-re is szétárad. Zord partjain alig van lakott település.

Legalsó szakaszán a folyó ismét sziklás hegyek között folytatja útját, majd 150 km-rel a tenger előtt számtalan kisebb-nagyobb ágra szakadva, mintegy 30 000 km² területű deltát alkotva ömlik a Laptyev-tengerbe. Ez a világ egyik legnagyobb deltája, a Nílusénál is nagyobb, és kétszer akkora, mint a Volgáé.

A Léna-menti területek jelentékeny része az örök fagy zónájába tartozik. A folyó október második felében csaknem végig befagy. Az olvadás a felső, déli szakaszon május elején, az alsón május végén, június elején kezdődik, és hatalmas jégtorlaszok képződésével jár.

Mellékfolyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb mellékfolyói:

Városok, kikötők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Léna partjai ritkán lakottak. Egy-egy település között akár száz km-eken át húzódik a tajga. Jakutia fő közlekedési útvonala maga a folyó, mely nyáron csaknem teljes hosszában hajózható, de a komolyabb hajóforgalom csak Kirenszk város (Irkutszki terület) alatt kezdődik. A delta térségének három nagy ága hajózható.

  • JakutszkJakutföld fővárosa, a Léna bal partján; lakóinak száma 235 000 fő (2005)
  • Uszty-Kut – kikötő a folyó felső szakaszán, 47 000 fő (2005)
  • Tyikszi – Jakutia északi tengeri kikötője, mellyel a delta egyik ága teremt kapcsolatot; három hónapig hajózható.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-1490-7 (1978) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Léna (folyó) témájú médiaállományokat.