Bajkál–Amur-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajkál-Amur vasútvonal
A Bajkál–Amur-vasútvonal útvonala
 Hossz: 3819 km
 Nyomtávolság: 1520 mm
 Feszültség: Takszimoig (1469 km):
25 kV 50 Hz =
BSicon KBHFa.svg 0 Tajset Keletszibériai Vasútvonal
BSicon STR.svg Irkutszki terület (Moszkvai idő UTC+8)
BSicon BHF.svg 117 Novotsunka
BSicon WBRÜCKE.svg 124 Csuna folyó (egyvágányú híd)
BSicon BHF.svg 129 Szosznovije Rodnyiki
BSicon BHF.svg 142 Csunszki
BSicon BHF.svg 269 Vihorjevka
BSicon BHF.svg 284 Morgudon
BSicon ABZrf.svg Bratszk központja felé (Novobratszk, 20 km)
BSicon BHF.svg 293 Bratszk
BSicon ABZlg.svg Bratszk központja felé (Novobratszk, 17 km)
BSicon BHF.svg 304 Galatsinszkij
BSicon BHF.svg 326 Padunszkije Porogi
BSicon WBRÜCKE.svg 329 Angara
BSicon STR.svg (A Bratszki Viztározó gátja, ca. 4400 m)
BSicon BHF.svg 339 Gidrosztrityel
BSicon STR.svg (Jobbparti Bratszk)
BSicon BHF.svg 403 Kesemszkaja
BSicon BHF.svg 461 Vidim
BSicon WBRÜCKE.svg 533 Ilim (Uszty-Ilimi Viztározó)
BSicon TUNNEL1.svg 550 Korsunovszki alagút
BSicon STR.svg (2 egyvágányú alagút 950 m)
BSicon BHF.svg 552 Korsunyicsa-Angarszkoje
BSicon STR.svg (Zseleznogorszk-Ilimszki)
BSicon BHF.svg 573 Hrebtovaja
BSicon ABZlf.svg Uszty-Ilimsk (215 km)
BSicon WBRÜCKE.svg 652 Kuta
BSicon BHF.svg 672 Jantal
BSicon BHF.svg 720 Léna (Uszty-Kut)
BSicon WBRÜCKE.svg 737 Léna
BSicon BHF.svg 784 Szvjozdnyaja (Szvjozdnyij)
BSicon BHF.svg 889 Kirenga (Magisztrálnyij)
BSicon WBRÜCKE.svg 915 Kirenga
BSicon BHF.svg 930 Ulkan
BSicon BHF.svg 982 Kunerma
BSicon tSTRa.svg 1007 Bajkál- vagy Daban alagút (6686 m)
BSicon tSTR+GRZq.svg 1010 Burját Köztársaság
BSicon tSTRe.svg 1014
BSicon BHF.svg 1063 Szeverobajkalszk
BSicon TUNNEL1.svg 1067 4 alagút a Bajkál melléki hegységben
BSicon STR.svg (összesen kb. 4500 m)
BSicon BHF.svg 1090 Nyizsnyeangarszk
BSicon BHF.svg 1127 Kitcsera
BSicon WBRÜCKE.svg 1235 Felső Angara
BSicon BHF.svg 1242 Novij Uojan
BSicon BHF.svg 1315 Kjucselbekerszkaja (Jancsukan)
BSicon BHF.svg 1344 Angarakan
BSicon ABZlf.svg Észak-Mujszki alagút elkerülő ág
BSicon TUNNEL1.svg 1354 Észak-Mujszki alagút (15.343 m)
BSicon ABZrg.svg Észak-Mujszki alagút elkerülő ág
BSicon BHF.svg 1374 Kazankan
BSicon BHF.svg 1385 Szeveromujszk
BSicon BHF.svg 1469 Takszimo
BSicon eGRENZE+WBRÜCKE.svg 1535 Vitim; Transzbajkáli terület (Moszkvai idő+6) UTC+9
BSicon TUNNEL1.svg 1645 Kodar alagút (1981 m)
BSicon WBRÜCKE.svg 1713 Csara
BSicon ABZlg.svg Csinejszkojei ércbánya (66 km; 26 km üzemel)
BSicon BHF.svg 1719 Novaja Csara
BSicon STR+GRZq.svg 1835 Jakutföld
BSicon BHF.svg 1864 Hani Távolkeleti Vasútvonal
BSicon STR+GRZq.svg 1866 Amuri terület
BSicon WBRÜCKE.svg 1918 Oljokma
BSicon STR+GRZq.svg 1922 Jakutföld
BSicon STR+GRZq.svg 1927 Amuri terület
BSicon BHF.svg 2013 Juktali
BSicon ABZlg.svg Bamovszkaja (Transzszibériai vasútvonal, 179 km)
BSicon BHF.svg 2348 Tünda
BSicon WBRÜCKE.svg 2365 Giljui
BSicon BHF.svg 2375 Besztusevo
BSicon ABZlf.svg Amur-Jakutszk vasútvonal
BSicon WBRÜCKE.svg 2409 Giljui (2 híd)
BSicon eABZrg.svg Elginszkoje (épülő vonal kb. 300 km)
BSicon BHF.svg 2677 Ulak
BSicon WBRÜCKE.svg 2687 Szeja (Szeja-völgyzárógát)
BSicon BHF.svg 2690 Vehneszejszk
BSicon BHF.svg 2846 Tungala
BSicon WBRÜCKE.svg 3012 Szelemdzsa
BSicon BHF.svg 3017 Fevralszk
BSicon STR+GRZq.svg 3155 Habarovszki terület (Moszkvai idő + 7, UTC+10)
BSicon WBRÜCKE.svg 3292 Bureja
BSicon ABZlg.svg Izvesztkovij (Transzszibériai vasútvonal, 326 km)
BSicon BHF.svg 3298 Novij Urgal
BSicon BHF.svg 3312 Urgal
BSicon ABZlf.svg nach Tschegdomyn (16 km)
BSicon TUNNEL1.svg 3382 Dusse-Alin-Tunnel (ca. 1800 m)
BSicon WBRÜCKE.svg Amgun (3 Brücken)
BSicon BHF.svg 3615 Postyschewo (Berjozovij)
BSicon WBRÜCKE.svg 3621 Amgun
BSicon ABZgl+l.svg Komszomolszk és Dzsemgi felé
BSicon BHF.svg
3819
0
Komszomolszk-rendezőpályaudvar
BSicon ABZgr+r.svg Habarovszk felé (351 km)
BSicon BHF.svg 52 Szelihino
BSicon eABZlf.svg Szahalin felé
BSicon BHF.svg 182 Ounsz
BSicon BHF.svg 303 Tulucsi
BSicon BHF.svg 434 Vanyino Vasúti komp Szahalin szigetére
BSicon KBHFe.svg 468 Szovjetszkaja Gavany

A Bajkál–Amur-vasútvonal, rövidítve BAM (oroszul: БАМ – Байкало-Амурская магистраль) egyike a Föld leghosszabb és legjelentősebb vasútvonalainak. A BAM szélsőséges időjárási és geológiai környezetben épült. Kelet-szibériának és a orosz Távol-Keletnek a Transzszibériai vasútvonal mellett a legjelentősebb közlekedési artériája. Hossza 3819 km az Irkutszki területen lévő Tajsetet köti össze az Amur melletti Komszomolszk na Amure-ral. Teljes hosszában 25 kV 50 Hz-cel villamosított.

A nyomvonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútvonal teljes hossza a Komszomolszk na Amure-t Szovjetszkaja Gavannyal összekötő 468 km hosszú szakasszal együtt 4324 km. A Transzszibériai vasútvonalból Tajsetnél ágazik ki. Bratszknál keresztezi az Angarát, Uszty-Kuta mellett a Lénát. Északról megkerüli a Bajkál tavat. Kamszomolszk-na Amure-nél keresztezi az Amurt és Szovjetszkaja Gavanynál éri el a Csendes-óceánt.

A vasútvonal nagyobbrészt középhegységekben halad. Legmagosabb pontja a Mururinszkij hágó (1316,93 méter). A BAM-on nyolc alagút épült, ezek közül az Észak-mujszki Oroszország leghosszabb alagútja. Keresztez továbbá 11 jelentős folyót, és a terepviszonyok bonyolultságát jelzi, hogy 2230 kisebb és jelentősebb hídon halad keresztül. A vasútvonal nyugati része villamosított (Takszimo állomásig). A keleti részen dízelvontatást alkalmaznak.

Az építkezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építkezés első szakasza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BAM építését elrendelő határozatot a Szovjetunió kormánya (A Népi Komisszárok Tanácsa) 1932-ben hozta. A vasútvonal építését elsődlegesen stratégiai megfontolások indokolták, mivel a Transzszibériai vasútvonal nyomvonala túlzottan közel van a kínai határhoz. A tervezés és a tervezett nyomvonal feltárása még ebben az évben elkezdődött. Ezt követően három, a leendő vasútvonalat a Transzszibériai vasútvonallal összekötő szárnyvonal építésével folytatódtak a munkák. 1937-ben rögzítették a végleges nyomvonalat, 1938-ban kezdődött az építkezés Tajset és Bratszk között a keleti oldalon, és 1939-ben a nyugati oldalon Komszomolszk na Amure és Szovjetszkoj Gavany között.

1942 januárjában leállították az építkezést. A síneket, hídszerkezeteket részben visszabontották és a Sztálingrád - Szaratov - Uljanovszk front-vasút (a sztálingrádi front utánpotlásának biztosítására épített alkalmi vasútvonal) építkezésénél használták fel.

A Nagy Honvédő Háborút követően létrehozták az AMURLAG Javítómunka-tábort. Az építkezést egészen 1953-ig, a gulag rendszer felszámolásáig, az AMURLAG foglyai folytatták. Ez alatt az idő alatt elkészült a Komszomolszk - Berezovij(Posztisevo) szakasz. A Komszomolszk-na-Amure és Szovjetszkoj Gavany közötti 460 km-es szakaszt 1945-ben, a Tajset - Bratszk - Uszty-Kut (Léna) szakaszt pedig 1950-ben adták át a forgalomnak. Ezt követően a további munkálatokat felfüggesztették.

Az építkezés második szakasza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építkezés folytatásáról a Szovjetunió Minisztertanácsa 1974. július 8-án kelt kormányhatározatával döntött. Ez egy 3100 km hosszú elsőosztályú vasúti fővonal építését rendelte el, Tajset és Uszty-Kut között második vágány építését, és a Tünda - Berkut között hiányzó 400 km megépítését.

1970-es években a BAM építkezését öszszövetségi komszomolista építkezéssé nyilvánították. Ennek megfelelően fiatalok tízezreit irányították az ország minden részéből a építkezés mentén elhelyezkedő komszomolista építőtáborokba. Ekkor terjedtek el azok a viccek, amely szerint a BAM jelentése: Brezsnyev Átveri a Fiatalságot (oroszul: БАМ — "Брежнев Абманывает Молодёжь".[1])

Az építkezés 12 évig tartott és 1984. október 27-én fejezték be. A menetrendszerű forgalom a teljes hosszon csak 1989. november 1-jén indult el.

Az Észak-Mujszki alagút csak 2003-ban került átadásra. Ez az alagút egy 30 km hosszú nagy szintkülönbségű szakaszt váltott ki.

A BAM napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építkezés napjainkban is folytatódik. Tündából kiindulva tovább folyik az Amur-Jakutszk vasútvonal (AJaM) építése. Amur-Jakutszk vasútvonal első szakaszát Aldana és Tommota között 2004-ben adták át, de 2009 áprilisától a vonatok már Amgáig közlekednek. Ez további 100 km-es szakaszt jelent. Az építkezés folytatódik, a cél Jakutszk.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Athol Yates, Nicholas Zvegintzov: Siberian BAM Guide. 2. Auflage, Trailblazer. ISBN 1-873756-18-6

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál–Amur-vasútvonal témájú médiaállományokat.