Transzszibériai vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Transzszibériai vasútvonal
A Transzszibériai vasútvonal útvonala
 Hossz: 9288,2ba km
 Nyomtávolság: 1520 mm

A Transzszibériai vasútvonal egy oroszországi vasúti fővonal, a Föld leghosszabb vasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza 9288,2 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonal európai és 7512 km (80,9%) a vasútvonal ázsiai szakaszára.[1]

A vasútvonal induló állomása a Jaroszlavszkij pályaudvar Moszkvában; a végállomás Vlagyivosztok pályaudvara. A vasútvonal eredeti hossza - a forradalmat megelőzően - Szentpétervár és Vlagyivosztok között 9508 km volt.[1]

A Transzszibériai vasútvonal, széles nyomtávú (1520 mm), kétvágányú, teljes hosszán villamosított (nagyobbrészt 25 kV 50 Hz-cel, kisebbrészt 3kV egyenárammal).[1]

A Transzszibériai vasút építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasút építése az Usszuri közelében, 1895-ben

A vasútvonal építését 1891. május 31-én Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbi II. Miklós cár jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901. november 3-ra készült el, amikor a keleti és nyugati irányból haladó építők találkoztak.

Az első vasúti szerelvények Szentpétervár és a távol-keleti Vlagyivosztok között 1903 júliusában indultak, a Transzszibériai vasútvonalat hivatalosan 1903. július 13-án adták át a forgalomnak. A vasútvonal megnyitásakor a szerelvényeket a Bajkál-tavon még vasúti komp segítségével juttatták át.

1904, telén az orosz–japán háború kezdetén, a sürgőssé váló szállítások miatt, 42 verszta (45 km) vasúti pályát építettek a befagyott tó jegére. A mozdonyokat és a vasúti kocsikat ezen a szakaszon lovakkal húzták át.[2]

1905. október 29-ére készült el a Bajkál-tavat elkerülő szakasz. Ettől a dátumtól kezdve a vasúti szerelvények akadály nélkül haladhatnak az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. A közel 12 évig tartó építkezés (1891-1903) 1 455 413 000 arany rubeljába került az Orosz Birodalomnak.

Az útvonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Transzszibériai vasútvonal kelet-nyugati irányban nagyjából 7000 km-es, míg észak-déli irányba 3500 km-es távolságot tesz meg, 8 időzónát keresztez. A vasútvonal mentén 87 város található, azaz nagyjából 110 km-enként egy-egy.

A Moszkvából induló Oroszország expressz menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszi meg az utat. A visszaút időtartama 148 óra 27 perc.

A vasút déli vonalán közlekedik a HarkovVlagyivosztok gyorsvonat, melynek menetideje 173 óra 11 perc.

Legjelentősebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legjelentősebb folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az útvonala mentén a Transzszibériai vasút 16 jelentős folyót keresztez: Volga, Vjatka, Káma, Tobol, Irtis, Ob, Tom, Csulim, Jenyiszej, Oka, Szelenga, Zeja, Bureja, Amur, Hor, Usszuri.

A legszélesebb közülük az Amur, amelynek szélessége meghaladja a 2 km-t. Olyan hatalmas folyókat, mint az Ob és a Jenyiszej, azok felső folyásán keresztezi a vasútvonal, ahol azok szélessége 1 km körül van. A vasútvonal mentén a legszeszélyesebb és egyben legveszélyesebb folyó a Hor. Ennek a vízszint-ingadozása a 9 métert is meghaladja. Ez a folyó okozta a vasút történetének legnagyobb kárát is, amikor 1897-ben a vasút nyugati részének jelentős részét elmosta.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Main information (angol nyelven). Trans-Siberian Web Encyclopedia, 2001. május 12. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
  2. Железная дорога по льду Байкала (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 25.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Transzszibériai vasútvonal témájú leírást.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Blaise Cendrars: A transszibériai expressz, és a franciaországi kis Johanna prózája (1913)
  • Transz-Szibéria - mozifilm egy kalandos vonatutazásról