Vetluga (folyó)
| Vetluga | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 889 km |
| Vízhozam | 255 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 39 400 km² |
| Forrás | Kirovi terület |
 é. sz. 58° 23′ 42″, k. h. 47° 27′ 45″ | |
| Torkolat | Volga, Csebokszári-víztározó |
| é. sz. 56° 25′ 14″, k. h. 46° 13′ 30″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Volga vízgyűjtője | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vetluga témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vetluga (oroszul Ветлуга) folyó a Kelet-európai-síkságon, Oroszország európai részének középső vidékén, a Volga bal oldali mellékfolyója.
Földrajz[szerkesztés]
Hossza: 889 km, vízgyűjtő területe: 39 400 km², évi közepes vízhozama a torkolat felett: 255 m³/s.
Két kis folyó összefolyásával veszi kezdetét; a Kirovi terület nyugati szélén (163 km), a Kosztromai terület keleti tájain (298 km), a Nyizsnyij Novgorod-i terület északi felén (323 km) és Mariföld nyugati részén (105 km) folyik keresztül.
A forrástól kezdetben észak felé halad, a Kosztromai területen előbb nyugat felé, majd dél felé folyik tovább, Sarja város alatt nagy, hurokszerű kanyart téve délnyugati, majd fokozatosan délkeleti irányba fordulva folytatja útját, végül Kozmogyemjanszk város felett, a Volgán létesített Csebokszári-víztározóba torkollik.
A Vetluga alapvetően síksági folyó. Felső szakaszán többnyire fenyvesekkel borított, alacsony partok között, lomhán folyik, szélessége sehol nem haladja meg az 50 m-t. Völgye lejjebb kiszélesedik, 20–40 m magas, gyakran meredek, erdőkkel fedett jobb partját árkok szabdalják; alacsony bal partjának árterében mocsaras, holtágakkal borított erdős részek és kiterjedt rétek váltakoznak. A középső és alsó szakaszon a meder mélysége 2–3 m, szélessége 100–120 m, száraz nyarakon ennél kevesebb. Áradások idején a torkolathoz közeli alacsony partjai mindkét oldalon víz alá kerülnek.
A folyó november elejétől áprilisig befagy. Tavaszi árvize van, túlnyomórészt olvadékvizekből táplálkozik. Bővíz idején a torkolattól a Vohma mellékfolyó torkolatáig (kb. 700 km), egyébként Vetluzsszkij településig (Nyizsnyij Novgorod-i terület) hajózható.
Mellékfolyók[szerkesztés]
Legnagyobb mellékfolyói:
- jobbról: felső szakaszán a Vohma;
- balról: középső szakaszán a Nyeja és a Nagy-Kaksa, alsó szakaszán az Uszta.
Városok[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Po prosztoram Marij El (Turisztikai leírás a folyóról). archive.org. [2005. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
