Urál (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Urál
Ural River Atyrau.JPG
Az Urál Atiraunál
Közigazgatás
Országok Oroszország, Kazahsztán
Földrajzi adatok
Hossz 2428 km
Forrásszint 850 m
Vízhozam 400 m³/s
Vízgyűjtő terület 231 000 km²
Forrás Déli-Urál (Oroszország)
Torkolat Kaszpi-tenger (Kazahsztánban)
é. sz. 46° 53′, k. h. 51° 37′Koordináták: é. sz. 46° 53′, k. h. 51° 37′

Az Urál (oroszul Урал) folyó Oroszországban és Kazahsztánban. 1775-ig oroszul Яик (átírva Jaik, kiejtve inkább jajik), kazah nyelven pedig Zsaik volt a neve. Az Európa és Ázsia közti határ egyik szakaszát alkotja.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó hossza: 2428 km, vízgyűjtő területe: 231 000 km². A Déli-Urálban, az Uraltau hegységben (a Belaja folyó forrásának közelében) ered. Kezdetben egyenesen dél felé folyik; Orszk városánál élesen nyugatra fordul, majd mintegy 850 km után – már kazah területen – Oral (oroszul: Uralszk) város környékétől ismét déli irányban folyik tovább; Atirau (korábban oroszul: Gurjev) város alatt deltatorkolattal ömlik a Kaszpi-tengerbe.

Felső szakaszán a meder esése 0,5%, alsó szakaszán jóval kevesebb, csupán 0,05%. Felső és középső szakaszán viszonylag sok mellékfolyó vizét veszi fel, de az alsó szakaszon – a sztyepen és a Kaszpi-síkságon – mellékfolyói nincsenek, vízutánpótlása megszűnik, sőt a tengerig még veszít is vizéből az erős párolgás miatt.

A folyó novembertől április elejéig befagy, az alsó szakaszon valamivel rövidebb ideig. A jeges időszak Orenburgnál kb. öt hónapig tart. Tavaszi árvizei nagy áradásokkal járnak, ezek kialakulását a felső szakaszon létesített víztározók némileg csökkentik

Mellékfolyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója a Szakmara. Bár ennek vízgyűjtő medencéje jóval kisebb, vízhozama mégis nagyobb, mint az Urálé.
  • Jelentős bal oldali mellékfolyók: az Or és az Ilek.

Városok, víztározók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb városok a fomyó mentén:

A folyó felső szakaszán több víztározót létesítettek az uráli iparvállalatok és városok, elsősorban Magnyitogorszk igényeinek kielégítésére. Közülük legjelentősebb az Iriklinszki-víztározó és az ott létesített 30 MW-os vízerőmű. Az Orszk, Novotroick és környékének vízellátását biztosító víztározó 1958-ban készült el, ekkor területe 260 km², hossza 70 km, tároló képessége 3,3 km³ volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Urál (folyó) témájú médiaállományokat.