Ulan-Ude
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Ulan-Ude (Улан-Удэ) | |
 |
|
| A Guiness Rekordok Könyvében is megtalálható Lenin szobor Ulan-Ude főterén. | |
| egyéb neve(i): 1934-ig Verhnyeudinszk | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Burjátföld |
| Alapítás éve | 1689 |
| Polgármester | Gennagyij Ajdajev |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 347 800 fő (2006) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | IRKT (UTC+8) |
| Elhelyezkedése | |
 Ulan-Ude
Pozíció Oroszország térképén
|
|
| é. sz. 51° 50′, k. h. 107° 37′ | |
Ulan-Ude
Pozíció Burjátföld térképén
|
|
Ulan-Ude, burját:Ulán-Üde[1] 1936-ig Verhnyeugyinszk (Верхнеудинск), város Oroszország kelet-szibériai részén a Burjátföld fővárosa. A város mai nevének jelentése burját nyelven Vörös Ude ahol az Ude a várost átszelő folyó neve.
Lakossága: 404 426 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ulan-Ude a Transzszibériai vasútvonal 5641 km-nél a Szelenga völgyében terül el a folyó jobb partján. A völgyet a Hamar-Daban és az Ulan-burgaszi hegységek fogják közre.
Története [szerkesztés]
Ugyinszkoje települését 1666-ban portyázó kozákok alapították, mint téli szálláshelyet. 1678-ban már mint cölöpvárat tartották nyilván, az orosz kozák csapatok fontos támaszpontja volt a keleti terjeszkedés idején. 1775-ben kapott városi jogokat és címert. Ekkor a város az Irkutszki kormányzóság része volt.
1900-ban érkezett Ulan-Udébe az első vonat Szentpétervárról a Transzszibériai vasútvonalon, ez felgyorsította a város fejlődését. 1923-ban megalakult a Burját-Mongol Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. 1934-ben kapta a város a mai Ulan-Ude nevet.
Gazdasági élet [szerkesztés]
Ulan-Ude legismertebb ipari létesítménye az 1939-ben alapított Ulan-udei Repülőgépgyár, amely repülőgépeket és helikoptereket is gyárt.
A második világháború idején a Pe–2-es zuhanóbombázókat és La–5-ös vadászgépeket gyártotta az üzem. A háborút követően itt készült a sugárhajtóműves vadászgépek első generációjához tartozó MiG–15 kétüléses változata, a MiG–15UTI.
A helikopter gyártás 1956-ban indult az üzemben a Ka–15-tel amelyet az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején a Ka–25-ös váltott fel. Az 1960-as években a gyárban robotrepülőgépek is készültek és a polgári légi forgalom számára gyártották az An–24B-es utasszállító repülőgépeket.
1977-ben kezdődött a MiG–27M gyártása. Jelenleg az Ulan-udei Repülőgépgyár a Mi–8T és a Mi–171-es helikoptereket és a Szu–25 és a Szu–39-es csatarepülőgépeket gyártja.
A város másik jelentős ipari létesítménye az 1960-ban alapított Ula-udei Műszergyártó Termelési Egyesülés, amely a volt Szovjetunió, illetve a jelenlegi Oroszország egyik legnagyobb, repülőgépműszereket előállító vállalata. Az utóbbi időkben járművekhez is gyártanak műszereket és elektromos berendezéseket.
Közlekedés [szerkesztés]
Ulan-Ude Kelet-Szibéria fontos közlekedési csomópontja. Itt ágazik le a Transzszibériai vasútvonalból a Transzmongol vasútvonal. Ez közvetlen vasúti kapcsolatot biztosít Európa és Mongólia illetve Kína közt. Építését 1939-ben kezdték. 1947-1953 között itt működött a Gulag egyetlen nem szovjet területen található tábora, közel 50 000 fogoly dolgozott a vasútvonal építésén.
Itt ágazik el a Moszkvát a Távol-Kelettel összekötő autóút Mongólia irányába vezető ága is.
A Ulan-Ude repülőtere (Muhino IATA: UUD, ICAO: UIUU) 1926-tól hivatalos nemzetközi repülőtér. 1926-ban indult menetrend szerinti repülőgépjárat Ulan-Ude és Ulánbátor között. A repülőtér a KrasAir (Krasnoyarsk Airline) tulajdonában van és 2005-ben 151 000 utast szolgált ki. A KrasAir a MALÉV iránt érdeklődő potenciális vevők egyike. 2005-ben a MALÉV tenderen a KrasAir adta be a legkedvezőbb ajánlatot, azonban a magyar kormány a tendert megsemmisítette.
Ulan-Ude a Bajkál-tó keleti partjának a központja. A tóparti településeket autóbusz járatok kötik össze a várossal.
A városi közlekedést autóbusz és villamos vonalak biztosítják.
Oktatás [szerkesztés]
Ulan-Udében található az 1995-ben alapított Burját Állami Egyetem [3]. Az egyetem hallagatóinak száma 2005-ben több mint 11 000 volt. A Burját Állami Egyetemnek kihelyezett tagozata van Mongólia fővárosában Ulánbátorban.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Keleti nevek magyar helyesírása 606. o.
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
- ↑ http://www.bsu.ru
|
|||||
