Mongólia

Монгол Улс
Mongol Uls
zászló	címer
	Nemzeti mottó: Даяр Монгол (Dajar Mongol)
	Himnusz: Монгол улсын төрийн дуулал (Mongol ulszín törín dúlal)
Főváros	Ulánbátor; é. sz. 47° 55′ k. h. 106° 53′
Államforma	köztársaság
- Államfő	Nambarín Enhbajar
- Miniszterelnök	Szandzságín Bajar ;
Hivatalos nyelv	Mongol
Függetlenség	Kínától
- kikiáltása	1921. július 11.
Terület
- Összes	1 564 116 km² (19.)
- Víz (%)	0,43%
Népesség
- 2007 évi becslés	2 951 786 (138.)
- 2000 évi népszámlálás	2 407 500
- Népsűrűség	1,78 fő/km²
GDP	(IMF, 2007)
- Összes	5,3 milliárd dollár (151.); PPP: 9,4 milliárd dollár (141.)
- Egy főre jutó	1981 dollár (119.); PPP: 3541 dollár
HDI (2007)	0.700 (114.) – közepes
Pénznem	Mongol tugrik (MNT)
Időzóna	(UTC+7, +8)
Internet TLD	.mn
Nemzetközi gépkocsijel	MGL
Hívószám	+976

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 7.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagyrésze füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.

[szerkesztés] Földrajz

Mongólia domborzati térképe

[szerkesztés] Domborzat

Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m) a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Nagyobb folyói a Szelenge, Orhon és Herlen észak, észak-kelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak észak-nyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi-sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.

Mongol táj

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszantartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárost Ulánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi fokon fekszik Budapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Jak

Az ország túlnyomó része füves puszta, más néven sztyepp, amit csak a déli területeken vált fel sivatag. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektár, az ország területének csupán 8,8%-a.

Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke)
szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus silvestris), lucfenyő (Picea obovata), szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica), nyírfa (Betula platyphylla)
Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.)
szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), nyírfa (Betula platyphylla).
Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag)
szakszaul (Haloxylon ammodendron)
Mongolul a 'gobi' köznév. Olyan száraz sztyeppet jelent, ahol a teve megél. Megkülönböztetik az igazi sivatagtól, ahol a teve nem él meg. A különbség a kívülálló számára nem mindig egyértelmű.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Altai Tavan Bogd (Таван богд) Nemzeti Park
Góbi Gurvanszajhan (Гурвансайхан) Nemzeti Park
Gorhi-Tereldzs (Горхи-Тэрэлж) Nemzeti Park - 66 km műúton Ulan-Bátorból. Egy hágó és kolostor.
Husztajn Nuruu (Хустайн нуруу) Nemzeti Park - Przewalski-ló élőhelye.
Hövszgöl-tó Nemzeti Park
Horgo-vulkán (Хорго) - Cagán-tó (Тэрхийн Цагаан нуур) Nemzeti Park
Dél-Altáj - Góbi Nemzeti Park
Tavan Bogd hegy (Таван богд уул) Nemzeti Park
Csambagarav Lul (angol átírásban: Tsambagarav Lul) Nemzeti Park - glaciális táj, hópárduc él itt.

[szerkesztés] Természeti világörökségei

Az Oroszországhoz tartozó Tuvai Köztársasággal közös természeti világörökség az Uvsz Núr-medence, az Uvsz-tó lefolyástalan sós tó környéke.

[szerkesztés] Történelem

Bővebben: Mongol Birodalom

Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nemrég létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6-8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.

Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása. A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nemsokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek és önálló államalakulattá szerveződtek.

A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került és az országban elterjedt a buddhizmus tibeti irányzata. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia, Tibettel egyidőben függetlenedett Kínától. Tibet és Mongólia ekkor kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Kína nem ismerte el. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta Mongóliát. Az Unger báró fehérorosz hadseregét üldöző Vörös Hadsereg mongol segítséggel mindenki mást kivert Mongóliából és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.

A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlógín Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, Sztálint követve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel minden lámaista kolostort felszámolt. A tisztogatásokba és a lámák tömeges kivégzésébe megközelítően 25-30 000 ember halt bele.

1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a II. világháború elején 1939-ben elhárították Japán támadását a Halhin-Gol-i csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Mongólia területén (amely ma is Kína része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Köztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakult Kínai Népköztársaság is elfogadott).

Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzságín Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.

1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Ulánbátor

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

1921-től a rendszerváltásig a Mongol Forradalmi Néppárt volt hatalmon, azóta a Mongol Demokrata Párt és a Forradalmi Néppárt váltja egymást. Jelenleg 2007. November 22. óta a Forradalmi Néppárt van kormányon.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

Bővebben: Mongólia közigazgatása

A sztyeppén sokan laknak jurtában

Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 megyéje van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.


1. Arhangaj (Cecerleg) 2. Bajanhongor (Bajanhongor) 3. Bajanölgij (Ölgij) 4. Bulgan (Bulgan) 5. Darhan-Úl (Darhan) 6. Dornod (Csojbalszan) 7. Dornogovi (Szajnsand) 8. Dundgovi (Mandalgovi) 9. Góbi-Altaj (Altaj) 10. Góbi-Szümber (Csojr) 11. Hentij (Öndörhán)		12. Hovd (Hovd) 13. Hövszgöl (Mörön) 14. Orhon (Erdenet) 15. Övörhangaj (Arvajhér) 16. Ömnögovi (Dalandzadgad) 17. Szelenge (Szühebátor) 18. Szühebátor (Barún-Urt) 19. Töv (Dzúnmod) 20. Uvsz (Ulángom) 21. Dzavhan (Uljásztaj) 22. Ulánbátor (főváros)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Mongólia hadereje

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Népesség: 2 838 224 fő (2006. júliusi becslés)
Népsűrűség: 1,8 fő/km²
Népességnövekedés: 1,46% (2006 becslés)
Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 67 év (2006 becslés)
Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 27,9%, 15-64 éves 68,4%, 65 év feletti 3,7% (2006)
Városi lakosság aránya: 62% (1999)
Írástudatlanság: 20% (1999)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Bővebben: Mongólia városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Hivatalos nyelv: mongol
Népek: halha mongol 78%, kazah 5%, dörbed mongol 3%, bajad 2%, burját 2%, dariganga mongol 1%, egyéb 1% (1999)
Vallások: buddhista (lámaista) 50%, sámánhívő és keresztény 6%, muszlim 4%, felekezeten kívüli 40% (2004)
Írásrendszer: cirill ábécé