Mongólia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Монгол Улс
Mongol Uls

Mongólia zászlaja Mongólia címere
Nemzeti mottó: Даяр Монгол (Dajar Mongol)
Himnusz: Bügd Nairamdakh Mongol
Főváros	Ulánbátor é. sz. 47°55′ k. h. 106°53′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	köztársaság
- Államfő	Nambarin Enhbajar
- Miniszterelnök	Szanzsagijn Bajar
Hivatalos nyelv	Mongol
Függetlenség	Kínától
- kikiáltása	1921. július 11.
Terület
- Összes	1 565 500 km² (18.)
- Víz (%)	0,6%
Népesség
- 2005 évi becslés	2 791 272  (134.)
- Népsűrűség	1,78 fő/km²
GDP	(IMF, 2007)
- Összes	3,9 milliárd dollár (139.) PPP: 8,42 milliárd dollár (141.)
- Egy főre jutó	1350 dollár PPP: 2850 dollár
HDI (2007)	0.700 (114.) – közepes
Pénznem	Mongol tugrik (MNT)
Időzóna	(UTC+7, +8)
Internet TLD	.mn
Nemzetközi gépkocsijel	MGL
Hívószám	+976

Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagyrésze füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Éghajlat 1.3 Élővilág, természetvédelem 1.3.1 Nemzeti parkjai 1.3.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási beosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Külső hivatkozások 11.1 Magyarul 11.2 Más nyelveken

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m) a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Nagyobb folyói a Szelenge, Orhon és Herlen észak, észak-kelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak észak-nyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi-sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszantartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárost Ulánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi fokon fekszik Budapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Az ország túlnyomó részét füves puszta, másnéven sztyepp borítja, ami csak a déli sivatagos területeken tűnik el. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektárt tesz ki, ami az ország területének csupán 8,8%-a.

• Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke)
  cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus silvestris), lucfenyő (Picea obovata), vörösfenyő (Larix sibirica), jegenyefenyő (Abies sibirica), nyírfa (Betula platyphylla)
• Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.)
  vörösfenyő (Larix sibirica), nyírfa (Betula platyphylla)
• Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag)
  szakszaul (Haloxylon ammodendron)

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nemrég létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6-8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.

Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása. A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nemsokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek és önálló államalakulattá szerveződtek.

A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került és az országban elkeztett terjedni a lámaizmus. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia függetlenedett Kínától. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta Mongóliát, de a mongoloknak szovjet-orosz segítséggel sikerült nyerniük és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.

A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlogijn Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, szigorú óvintézkedéseket vezetett be és rengeteg lámaista kolostort leromboltatott.

1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a II. világháború elején 1939-ben elhárították Japán támadását a Halhin-Gol-i csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Móngóliában megtámadták a Japán csapatokat. Ezt a helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Népköztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt.

Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumzsagijn Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában Csojbalszan népszerűsége is hanyatlott. Szakítottak a háborús politikával és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.

1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

1921-től a rendszerváltásig a Mongol Forradalmi Néppárt volt hatalmon, azóta a Demokrata Párt és a Forradalmi Néppárt váltja egymást. Jelenleg 2007. November 22. óta a Forradalmi Néppárt van kormányon.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

Mongóliának a tartományi jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van amiket ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.

• Arhangaj (Cecerleg)
• Bajanhongor (Bajanhongor)
• Bajan-Ölgij (Ölgij)
• Bulgan (Bulgan)
• Darhan-Úl (Darhan)
• Dornod (Csojbalszan)
• Dornogobi (Szajnsand)
• Dundgobi (Mandalgobi)
• Gobi-Altaj (Altaj)
• Gobi-Szümber (Csojr)
• Hentij (Öndörhán)
• Hovd (Hovd)
• Hövszgöl (Mörön)
• Ömnögobi (Dalanzadgad)
• Orhon (Erdenet)
• Övörhangaj (Arbajhér)
• Szelenge (Szühbátar)
• Szühbátar (Barún-Urt)
• Töv (Dzúnmod)
• Ulánbátor (főváros)
• Uvsz (Ulángom)
• Zavhan (Uliastaj)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 2 838 224 fő (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 1,8 fő/km²
• Népességnövekedés: 1,46% (2006 becslés)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 67 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 27,9%, 15-64 éves 68,4%, 65 év feletti 3,7% (2006)
• Városi lakosság aránya: 62% (1999)
• Írástudatlanság: 20% (1999)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: mongol
• Népek: halha mongol 78%, kazah 5%, dörbed mongol 3%, bajad 2%, burját 2%, dariganga mongol 1%, egyéb 1% (1999)
• Vallások: buddhista (lámaista) 50%, sámánhívő és keresztény 6%, muszlim 4%, felekezeten kívüli 40% (2004)
• Írásrendszer: cirill ábécé

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyarul

• Mongólia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Arany Rolex, töltött ürge, menekülő hollandok (az Index.hu cikke)
• Végjáték a Nagy Népi Hurálban (az Index.hu cikke)
• Mongólia térkép
• [1] (történeti információk)

[szerkesztés] Más nyelveken

• www.mongolei.de (német nyelvű)
• Bank of Mongolia (valuta árfolyamok)
• Mongóliai zászlók és címerek
• Tartományi szintű térképek (www.legendtour.ru)