Mongólia közigazgatása

Mongólia legnagyobb közigazgatási egységei az ajmagok (mongolul: аймг). Az ajmagok járásokra, vagyis szumokra (mongolul: сум) oszthatók. A főváros, Ulánbátor önálló közigazgatási egységet képez, független Töv ajmagtól. Az országban (Ulánbátor kivételével) 21 ajmag és 315 szum található.

Ajmagok adatai

Ajmag	mongolul	angol átírás	Szum	Lakosság	Terület (km²)	(fő/km²)	Székhely	mongolul
Arhangaj	Архангай	Arkhangai	19	94 900	55 300	1,7	Cecerleg	Цэцэрлэг
Bajanhongor	Баянхонгор	Bayankhongor	20	83 800	116 000	0,7	Bajanhongor	Баянхонгор
Bajanölgij	Баян-Өлгий	Bayan-Ölgii	13	101 200	45 700	2,2	Ölgij	Өлгий
Bulgan	Булган	Bulgan	16	60 800	48 700	1,2	Bulgan	Булган
Darhan-Úl	Дархан-Уул	Darkhan-Uul	4	87 800	3 280	26,8	Darhan	Дархан
Dornod	Дорнод	Dornod	14	73 700	123 600	0,6	Csojbalszan	Чойбалсан
Dornogovi	Дорноговь	Dornogovi	14	52 500	109 500	0,5	Szajnsand	Сайншанд
Dundgovi	Дундговь	Dundgovi	15	49 900	74 700	0,7	Mandalgovi	Мандал-Говь
Dzavhan	Завхан	Zavkhan	24	80 700	82 500	1,0	Uljásztaj	Улиастай
Góbi-Altaj	Говь-Алтай	Govi-Altai	18	60 900	141 400	0,4	Altaj	Алтай
Góbi-Szümber	Говь-Сүмбэр	Govisümber	3	12 300	5 540	2,2	Csojr	Чойр
Hentij	Хэнтий	Khentii	17	71 200	80 300	0,9	Öndörhán	Өндөрхаан
Hovd	Ховд	Khovd	17	87 800	76 100	1,2	Hovd	Ховд
Hövszgöl	Хөвсгөл	Khövsgöl	24	121 400	100 600	1,2	Mörön	Мөрөн
Ömnögovi	Өмнөговь	Ömnögovi	15	46 800	165 400	0,3	Dalandzadgad	Даланзадгад
Orhon	Орхон	Orkhon	2	78 400	840	93,3	Erdenet	Эрдэнэт
Övörhangaj	Өвөрхангай	Övörkhangai	19	113 200	62 900	1,8	Arvajhér	Арвайхээр
Szelenge	Сэлэнгэ	Selenge	17	100 800	41 200	2,4	Szühebátor	Сүхбаатар
Szühebátor	Сүхбаатар	Sükhbaatar	13	56 600	82 300	0,7	Barún-Urt	Баруун-Урт
Töv	Төв	Töv	27	88 900	74 000	1,2	Dzúnmod	Зуунмод
Uvsz	Увс	Uvs	19	81 000	69 600	1,2	Ulángom	Улаангом

Története

Korábban az ájmag mongolul „törzset”, „törzsszövetséget”, „fejedelemséget” jelentett. A szum „nyilat”, „lövedéket” jelent, emlékeztetve a hajdani katonai felosztásra.

A Csing-dinasztia korában Külső-Mongólia kelet-nyugati irányban volt felosztva Szecen kán, Tüset kán Szajn-nojon kán és Dzaszagt kán között.

Lásd még

• Mongólia városai

Forrás

• Монгол улсын засаг захиргааны хуваарь, 2006
• mongol nevek magyar átírása: Kara György. Mongólia. Panoráma. ISBN 963-243-062-X (1979)