Mongólia közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mongólia legnagyobb közigazgatási egységei az ajmagok (mongolul: аймаг). Az ajmagok járásokra, vagyis szumokra (mongolul: сум) oszthatók. A főváros, Ulánbátor önálló közigazgatási egységet képez, független Töv ajmagtól. Az országban (Ulánbátor kivételével) 21 ajmag és 315 szum található.

Ajmagok adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajmag mongolul angol átírás[1] Szum[2] Lakosság[3] Terület (km²) (fő/km²) Székhely mongolul
Arhangaj Архангай Arkhangai 19 94 900 55 300 1,7 Cecerleg Цэцэрлэг
Bajanhongor Баянхонгор Bayankhongor 20 83 800 116 000 0,7 Bajanhongor Баянхонгор
Bajanölgij Баян-Өлгий Bayan-Ölgii 13 101 200 45 700 2,2 Ölgij Өлгий
Bulgan Булган Bulgan 16 60 800 48 700 1,2 Bulgan Булган
Darhan-Úl Дархан-Уул Darkhan-Uul 4 87 800 3 280 26,8 Darhan Дархан
Dornod Дорнод Dornod 14 73 700 123 600 0,6 Csojbalszan Чойбалсан
Dornogovi Дорноговь Dornogovi 14 52 500 109 500 0,5 Szajnsand Сайншанд
Dundgovi Дундговь Dundgovi 15 49 900 74 700 0,7 Mandalgovi Мандал-Говь
Dzavhan Завхан Zavkhan 24 80 700 82 500 1,0 Uljásztaj Улиастай
Góbi-Altaj Говь-Алтай Govi-Altai 18 60 900 141 400 0,4 Altaj Алтай
Góbi-Szümber Говь-Сүмбэр Govisümber 3 12 300 5 540 2,2 Csojr Чойр
Hentij Хэнтий Khentii 17 71 200 80 300 0,9 Öndörhán Өндөрхаан
Hovd Ховд Khovd 17 87 800 76 100 1,2 Hovd Ховд
Hövszgöl Хөвсгөл Khövsgöl 24 121 400 100 600 1,2 Mörön Мөрөн
Ömnögovi Өмнөговь Ömnögovi 15 46 800 165 400 0,3 Dalandzadgad Даланзадгад
Orhon Орхон Orkhon 2 78 400 840 93,3 Erdenet Эрдэнэт
Övörhangaj Өвөрхангай Övörkhangai 19 113 200 62 900 1,8 Arvajhér Арвайхээр
Szelenge Сэлэнгэ Selenge 17 100 800 41 200 2,4 Szühebátor Сүхбаатар
Szühebátor Сүхбаатар Sükhbaatar 13 56 600 82 300 0,7 Barún-Urt Баруун-Урт
Töv Төв Töv 27 88 900 74 000 1,2 Dzúnmod Зуунмод
Uvsz Увс Uvs 19 81 000 69 600 1,2 Ulángom Улаангом
Mongol ajmagok.png

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban az ájmag mongolul „törzset”, „törzsszövetséget”, „fejedelemséget” jelentett. A szum „nyilat”, „lövedéket” jelent, emlékeztetve a hajdani katonai felosztásra.

A Csing-dinasztia korában Külső-Mongólia kelet-nyugati irányban volt felosztva Szecen kán, Tüset kán Szajn-nojon kán és Dzaszagt kán között.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Монгол улсын засаг захиргааны хуваарь, 2006
  • mongol nevek magyar átírása: Kara György. Mongólia. Panoráma. ISBN 963-243-062-X (1979) 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az angol átírás nem hivatalos, viszont gyakran használják például térképeken
  2. 2005-ös adat
  3. 2004-es adat