Hövszgöl-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Hövszgöl-tó
KhovsgolNuur.jpg
Országok  Mongólia
Hely Hövszgöl megye
Típus hasadéktó
Elsődleges lefolyások Egijn-gol
Hosszúság 136 km
Szélesség 36,5 km
Felszíni terület 2760 km2
Átlagos mélység 138 m
Legnagyobb mélység 262 m
Víztérfogat 380,7 km3
Tszf. magasság 1645 m
Települések Hatgal
Elhelyezkedése
Hövszgöl-tó  (Mongólia)
Hövszgöl-tó
Hövszgöl-tó
Pozíció Mongólia térképén
é. sz. 51° 06′, k. h. 100° 30′Koordináták: é. sz. 51° 06′, k. h. 100° 30′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hövszgöl-tó témájú médiaállományokat.

A Hövszgöl-tó (mongolul: Хөвсгөл нуур, Hövszgöl núr, a klasszikus írásmód szerint:Kobsogol naghur.svg) Mongólia második legnagyobb, és egyben legmélyebb tava.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hövszgöl-tó űrfelvételen

A Hövszgöl-tó Mongólia északnyugati részén fekszik, 1645 méteres magasságban, az orosz határ közelében. Nyugati partján a Horidol Száridag, északon Szaján-hegység déli nyúlványai magasodnak kopár szikláikkal.

A keskeny, levél alakú Hövszgöl-tó észak-déli irányban 136 km hosszú, legnagyobb szélessége 36,5 km. Legnagyobb mélysége 267 méter. Méreteiből adódóan Mongólia ivóvízkészletének 70%-át tartalmazza, ami a világ ivóvízkészletének nagyjából 0,4%-a.

Legnagyobb szigete a Dalajn Hüj (Tenger Köldöke) a tó közepéhez közel található. A 3 km hosszú és 2 km széles sziget 126 méterrel emelkedik a víz fölé. A tó északnyugati részén félszigetként emelkedik a Dolón Úl (Hét Hegy).

Vízgyűjtő területe viszonylag kicsi, 46 folyó és patak táplálja, közülük 12 időszakos. A tó vizét az Egijn-gol folyó vezeti el, ami a Szelengével egyesülve a Bajkál-tóba folyik. A két tó között húzódik a Szaján-hegység – aminek legmagasabb csúcsa (3491 méter) a Hövszgöl-tó északi partján magasodik. Így annak ellenére, hogy a két tó egymástól alig 220 km-re fekszik, a víz közöttük mégis több mint 1000 kilométeres utat tesz meg, 1169 méteres eséssel.

A tó vize novemberben befagy, a jég vastagsága az 1,4–2 métert is elérheti. A jégolvadás májusban kezdődik és június elején olvad el teljesen. A víz hőmérséklete +10 – +14 °C között ingadozik, de az öblökben melegebb is lehet.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hövszgöl-tó legkönnyebben a megyeközpontból, Mörönből közelíthető meg. A 100 kilométeres, közepes minőségű úton Hatgalba lehet eljutni. A tó keleti oldalán fut egy gyenge minőségű út, amin az orosz határig lehet eljuni, azonban ez csak száraz időben járható. A nyugati oldalon nincsenek utak, az a rész autóval járhatatlan.

Télen a tó teljes felülete vastagon befagy, akár nehéz teherautókat is elbír, ezért szállítási útvonalnak használták. Az utóbbi időben ezt környezetvédelmi okokból betiltották, mivel a teheratókból szivárgó olaj szennyezte a tavat. Az évek során 30-40 autó szakadt be a jégen és sűlyedt el.

A tavon nyaranta a Szühebátor hajóval lehet kisebb körutat tenni a tavon. Az orosz építésű 400 tonnás hajó 1934-ben állt forgalomba.[1] A hajónak nincs kötött menetrendje, utaslétszámtól függően indul a tó déli csücskében fekvő Hatgal faluból.

Ökológiai jelentőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hövszgöl-tó nagyjából 2-5 millió évvel ezelőtt keletkezett, ezzel a Föld legősibb tavainak egyike és egyben – a Vosztok-tó után – a legérintetlenebbül megmaradt tó. Méretében is jelentős, Ázsia 10. legnagyobb és 4. legmélyebb tava. Ezért is fontos, hogy a tó vízminősége jelenleg kiváló, akár tisztítatlanul is alkalmas ivásra, így jó feltételeket teremt a különboző halfajok számára, mint a tajmen, lenok-lazac és ponty.

A Hövszgöl-tó és környéke, a tó vízgyűjtő területének nagy részével együtt 1992 óta nemzeti park.[2] A tó földrajzilag igen érzékeny területen fekszik, a sztyeppe és az örök fagyott tajga határán, ezért erős hatással van rá az éghajlatváltozás. Többek között ennek figyelésére, kutatására indították 1997-ben a The Hövsgöl Long-term Ecological Research Site (LTERS, Hosszú távú ökológiai kutatási terület) programot.[3][4]

A park változatos állatvilágnak ad otthont, él itt kőszáli kecske, muflon, argali juh, gímszarvas, jávorszarvas, szibériai pézsmaszarvas, ragadozók mint barna medve, farkas, rozsomák, coboly.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hövszgöl-tó témájú médiaállományokat.