Tajmen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tajmen
Hucho taimen June 2007 Uur River.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Lazacformák (Salmoninae)
Nem: Hucho
Faj: H. taimen
Tudományos név
Hucho taimen
Pallas, 1773
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tajmen témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tajmen témájú kategóriát.

A tajmen (Hucho taimen) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tajmen a Volga és az Urál folyó felső szakaszának gyorsan áramló, oxigéndús vizeiben él; a Jeges-tengerbe ömlő folyók.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alakja: A hal teste alacsony, nyújtott, keresztmetszetében csaknem kerekded, keskeny faroknyéllel. Pikkelyei nagyon kicsinyek, 193-242 az oldalvonal mentén, 27-30 a zsírúszó és az oldalvonal között (beleértve az oldalvonal pikkelyeit is). Feje hosszú, csukaszerűen erősen lapított, szájnyílása széles (a szemek mögé ér). Az első kopoltyúíven 11-12 kopoltyútüske van. Az ekecsont fogazottsága: a lemez hátulsó szegélyén 4-8 kampós fog van egyszerű keresztvonalban, a nyél (a fiatal példányoknál is) mindig fogak nélküli.

Színezete': Hátoldala barnás vagy zöldesszürke; oldalai világosabbak, vörhenyes „rézfénnyel”, az oldalvonal felett és alatt számos apró sötét folttal. A hasoldala fehéres. A fiatalokon sötét keresztsávok vannak.

Mérete: Testhossza 80-130 centiméter, legfeljebb 200 centiméter. Testtömege maximum 100 kilogramm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tajmen területtartó hal, revírjét a folyó legerősebb sodrású részén választja ki. Tápláléka halak, vízimadarak, apró emlősök.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Május-júniusban ívik, az íváshoz készülő halak felfelé úsznak a folyókban, ikráikat a görgeteges vagy durva kaviccsal borított mederben rakják le. Egy-egy nőstény körülbelül 10 000-34 000 darabot rak. A kelési idő 30-35 nap.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]