1992

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

1992 más naptárakban

Gergely-naptár	1992
Ab urbe condita	2745
Örmény naptár	1441 ԹՎ ՌՆԽԱ
Bahá’í naptár	148 – 149
Berber naptár	2942
Buddhista naptár	2536
Kínai naptár	4688–4689
Japán naptár	2652 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1354
Bizánci naptár	7500 – 7501
Kopt naptár	1708 – 1709
Etióp naptár	1984 – 1985
Zsidó naptár	5752 – 5753 (Zsidó év) | 5753
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	2047 – 2048
- Shaka Samvat	1914 – 1915
- Kali juga	5093 – 5094
Holocén naptár	11992
Iráni naptár	1370 – 1371
Muszlim naptár	1412 – 1413
Koreai naptár	4325
Thai szoláris naptár	2535

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997

Tartalomjegyzék 1 Események 1.1 Január 1.2 Február 1.3 Március 1.4 Április 1.5 Május 1.6 Június 1.7 Július 1.8 Augusztus 1.9 Szeptember 1.10 Október 1.11 November 1.12 December 1.13 Határozatlan dátumú események 2 Az év témái 2.1 1992 a filmművészetben 2.2 1992 a tudományban 2.3 1992 a légi közlekedésben 2.4 1992 a vasúti közlekedésben 2.5 1992 az irodalomban 2.6 1992 a zenében 2.6.1 Albumok 2.7 1992 a sportban 2.8 1992 a televízióban 2.9 1992 a jogalkotásban 2.10 1992 új világörökségi helyszínei 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak 6 Jegyzetek

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Január

• január 1. – Az egyiptomi Boutros Boutros-Ghali-t választják meg az ENSZ főtitkárává a nyugállományba vonuló Javier Pérez de Cuéllar helyett.
• január 3. – Szarajevói (szerb-horvát) tűzszüneti megállapodás.
• január 6.
  • Megjelenik a PC World magazin első magyar kiadása.
  • Grúz lázadók megdöntik Zviad Gamsakhurdia kormányát.
• január 7–8. – NATO repülőgépek részt vesznek az Európai Közösség humanitárius segélyakciójában, melynek keretében Moszkvába és Szentpétervárra szállítanak segélyeket. (A repülőgépeket a német és kanadai kormány biztosította!)
• január 10. – A boszniai szerbek bejelentik – a már 1991 szeptembere óta több helyütt létrehozott „szerb autonóm körzeteket” egyesítő – „Boszniai Szerb Köztársaság” megalakulását. (A névből később törlik a boszniai jelzőt.)
• január 15. – Az EK-államok – német nyomásra – elismerik Szlovéniát és Horvátországot.
• január 30. – Az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsa megtartja első csúcsértekezletét, amelyen részt vesz Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke.

[szerkesztés] Február

• február 7. – A Maastrichti szerződés aláírásával megalakul az Európai Unió.
• február 17. – Moszkva elismeri Szlovéniát és Horvátországot.
• február 21.
  • Manfred Wörner NATO–főtitkár Bukarestben megnyitja az új Euroatlanti Központot.
  • Az ENSZ BT határozatot hoz az ENSZ-Véderő (UNPROFOR) Horvátországba küldéséről.
• február 22–23. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Ukrajnába látogat.
• február 24–25. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Oroszországba látogat.
• február 26. – A kanadai kormány közli döntését a NATO-val, miszerint 1994-ig 1100 fővel csökkenti az Európában állomásozó csapatainak létszámát, ugyanakkor megerősíti, hogy továbbra is teljesíti más kötelezettségeit a NATO-ban és az integrált katonai szervezetben.
• február 29. – Parlamenti választások első fordulója Bosznia-Hercegovinában.

[szerkesztés] Március

• március 1. – Parlamenti választások második fordulója Bosznia-Hercegovinában.
• március 5–6. – Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország és Svédország külügyminiszterei koppenhágai találkozójukon bejelentik a Balti-tengeri Államok Tanácsának megalakítását.
• március 6. – A Michelangelo számítógép-vírus kibocsátása.
• március 13–16. – Manfred Wörner NATO–főtitkár meglátogatja a Balti államokat.
• március 18. – Elvi egyetértés születik Bosznia-Hercegovina kantonizálásáról.

[szerkesztés] Április

• április 5. – Jugoszlávia tagállamai Szerbia kivételével megszavazzák függetlenségüket, ezzel megkezdődik a délszláv háború.
• április 6. – Az EK-államok elismerik Bosznia-Hercegovina állami függetlenségét.
• április 7. – Az USA elismeri Szlovéniát, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát.
• április 10. – A NATO Katonai Bizottság megtartja első tanácskozásait a közép- és kelet-európai országok vezérkari főnökeivel.
• április 27. – Szerbia és Montenegró megalakítja az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot (Kis-Jugoszlávia).
• április 28. – A moszkvai kormányzat elismeri Bosznia-Hercegovinát.
• április 30. – A földközi-tengeri NATO készenléti haditengerészeti erőket a Földközi-tengeri Állandó Haditengerészeti Kötelék (STANAVFORMED) váltja fel.

[szerkesztés] Május

• május 24. – Megtartják a „Koszovói Köztársaság” első elnök- és parlamenti választásait.
• május 26–27. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésén résztvevő védelmi miniszterek megvitatják az EBEÉ békefenntartó tevékenységének támogatását.
• május 30. – Az ENSZ BT gazdasági szankciókat rendel el Kis-Jugoszlávia ellen.

[szerkesztés] Június

• június 4. – A NATO tagállamok külügyminiszterei oslói ülésükön bejelentik, hogy készek támogatást nyújtani a békefenntartó tevékenységhez az EBEÉ felelőssége alatt „esetről esetre” alapon. A külügyminiszterek nyilatkozatot adnak ki a volt Jugoszlávia területén és a Hegyi-Karabah körül kialakult válságról is.
• június 5. – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) külügyminiszterei oslói tanácskozásukon konzultálnak a regionális kérdésekről és más fontosabb biztonsági témáról. Grúziát és Albániát üdvözlik a NACC tagállamai sorában, Finnország pedig megfigyelővel képviselteti magát.
• június 16. – Megállapodás születik George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök között, miszerint jóval a START szerződésen felül csökkentik a hadászati rakéták atomrobbanófejeinek számát.
• június 19. – A WEU tagállamok külügy- és védelmi miniszterei találkoznak Bonn közelében, Petersbergben, ahol a kiadott nyilatkozatuk tartalmazza a szervezet jövőbeni fejlesztésének irányelveit.
• június 22. - Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Vaskapu-hágóban románok munkagéppel ledöntik Hunyadi János 1442. szeptember 6-én kivívott zajkányi győzelmének utolsó, 1896-ban állított emlékművét. A négyméteres öntöttvas buzogányt 1993-ban az osztrói tóban megtalálják, és a várhelyi múzeumba mentik. Innen 1994-ben ellopják.

[szerkesztés] Július

• július 2. – Az USA értesíti szövetségeseit, hogy befejezte az atomtüzérségi lőszerek, Lance rakéta robbanófejek és a nukleáris mélységi bombák kivonását Európából, összhangban az 1991. szeptember 27-i kezdeményezésével. (Ugyancsak eltávolított minden harcászati atomeszközt az amerikai felszíni hajókról és támadó tengeralattjárókról!)
• július 5. – Mate Boban elnökletével kikiáltják a „Hercegboszniai Horvát Közösséget”.
• július 8. – Beiktatják hivatalába Thomas Klestilt, Ausztria szövetségi elnökét, államfőt.
• július 10.
  • Az EBEÉ Helsinki Csúcstalálkozójának befejeztével az 51 résztevő állam vezetői jóváhagyják a záródokumentumot („A változás kihívásai”), amelyben egyebek között kérik a NATO-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy támogassák az EBEÉ békefenntartó tevékenységét.
  • Az Észak-atlanti Tanács – Helsinkiben megrendezésre kerülő – miniszteri ülésének résztvevői egyetértenek, hogy a NATO a WEU-val összehangolja a földközi-tengeri műveleteit a Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett ENSZ szankciók végrehajtásának ellenőrzése céljából.
• július 16. – A WEU–tagállamok képviselői Rómában találkoznak Dánia, Görögország, Izland, Írország, Norvégia és Törökország képviselőivel, hogy megvitassák a WEU további bővítését.
• július 16–18. – Manfred Wörner NATO–főtitkár hivatalos látogatást tesz Magyarországon.
• július 17.
  • Megszűnik Csehszlovákia, két új állam születik: Csehország és Szlovákia.
  • Életbe lép az 1990. november 19-én aláírt CFE szerződés.
• július 25. – Megkezdődnek a XXV. nyári olimpiai játékok Barcelonában.
• július 28. – Nápolyban aláírják a NATO–spanyol légvédelmi koordinációs egyezményt.

[szerkesztés] Augusztus

• augusztus 16–27. – Floridában és Louisianában 88 halottat követel az Andrew hurrikán.
• augusztus 26–28. – Londonban konferenciát tartanak Jugoszláviáról.

[szerkesztés] Szeptember

• szeptember 2. – Az Észak-atlanti Tanács egyetértését fejezi ki azon rendszabályokkal kapcsolatban, amelyek az ENSZ, az EBEÉ és az Európai Közösség erőfeszítéseinek támogatását szolgálják a volt Jugoszlávia területén a béke megteremtésében.
• szeptember 3. – Lelőnek egy mentőakciót végző olasz repülőgépet Bosznia-Hercegovinában, Szarajevótól nyugatra.
• szeptember 12–13. – Az ENSZ megkezdi a nehézfegyverek megfigyelését Bosznia-Hercegovinában.

[szerkesztés] Október

• október 1. – Az amerikai szenátus ratifikálja a START szerződést.
• október 2. – John Shalikashvili tábornok (SACEUR) felavatja az Európai Szövetséges Főparancsnokság alá tartozó új gyorsreagálású hadtestet (ARRC) a németországi Bielefeldben.
• október 6. – Gömbös Gyula egykori miniszterelnök síremlékének felavatása.
• október 14.
  • A WEU Állandó Tanácsa nagyköveti szintű találkozót szervezett nyolc közép- és kelet-európai ország képviselőivel.
  • Az Észak-atlanti Tanács engedélyezi az AWACS gépek felhasználását az ENSZ által repülési tilalom alá helyezett légtér ellenőrzésére Bosznia-Hercegovina felett.
• október 20–21. – Az Atomtervező Csoportja ülést tart a skóciai Gleneagles-ben. A résztvevő védelmi miniszterek megvitatják, hogy a békefenntartó tevékenységben való részvétel milyen hatással van a közös védelem tervezésére.

[szerkesztés] November

• november 1–5. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára látogatást tesz Fehéroroszországban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban.
• november 3. – Bill Clinton lesz az Egyesült Államok 42. elnöke.
• november 5. – Kihirdetik a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, melyet Magyarország a kihirdetésekor aláír.
• november 6. – A NATO műveleti parancsnokságot hoz létre Bosznia-Hercegovinában az ENSZ Védelmi Erők részére, amelyhez mintegy 100 főt, felszerelést és kezdeti pénzügyi támogatást bocsát rendelkezésre.
• november 8. – Az első többpárti választásokon Litvániában fölényes győzelmet arat az Algirdas Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt a Vytautas Landsbergis vezette konzervatív párt fölött.
• november 9. – A CFE–szerződés hivatalosan érvénybe lép, miután mind a 29 aláíró állam ratifikálta.
• november 10. – Budapesten tárgyal Borisz Jelcin, megállapodik a magyar vezetőkkel arról, hogy az 1,7 milliárd dollárt kitevő orosz államadósság felét katonai repülőgépek szállításával törlesztik, az Országgyűlésben elmondott beszédében bocsánatot kér a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt.
• november 12.
  • Rómában letartóztatják Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt vezetőjét.
  • Az Antall-kormány dönt arról, hogy a 4-es metróvonal Kálvin tér–Etele tér közötti első szakaszára meghívásos eljárást írjanak ki, a beruházás fedezete pedig hitelből legyen biztosítva.
  • Megkezdődik Erich Honecker pere Németországban; a perben Honecker vállalja tettét, de nem érzi magát bűnösnek.
• november 14. – Az SZDSZ küldöttgyűlésén Tölgyessy Péterrel szemben Pető Ivánt választják a párt elnökének.
• november 16. – John Shalikashvili tábornok (SACEUR) ukrajnai látogatása során találkozik Leonyid Kravcsuk elnökkel.
• november 19.
  • Palotás János lesz a Vállalkozók Pártjának elnöke.
  • Bonnban megtalálják Petra Kelly holttestét.
• november 21. – Az egy időben ülésező FKGP Torgyán-párti és Torgyán-ellenes szárnya kölcsönösen kizárják egymást a pártból.
• november 22. – A NATO és a WEU haditengerészeti erői megkezdik az Adriai-tengeren az ENSZ szankciók támogatásaként a szankciók betartatási műveleteit, kiterjesztve az 1992 júliusában megkezdett haditengerészeti megfigyelő műveleteket.
• november 24.
  • Az árvíz egy kivételével elsodorja a dunacsúni duzzasztó zsilipkapuit.
  • Elhagyják a Fülöp-szigeteket az ott tartózkodó amerikai csapatok.
• november 25. – A csehszlovák parlament úgy dönt, hogy 1993. január 1-jével az ország szétválik Csehországra és Szlovákiára.
• november 26. – John Major angol miniszterelnök bejelenti, Erzsébet királynő úgy döntött, hogy fizet személyi jövedelem adót.

[szerkesztés] December

• december 4. – A NATO európai védelmi miniszterei úgy határoznak, hogy feloszlatják a Független Európai Programcsoportot (IEPG) és feladatait azonnali hatállyal átadják a WEU-nak.
• december 11. – A NATO Védelmi Tervező Bizottságban részt vevő védelmi miniszterek kijelentik, hogy a NATO–erők és parancsnokságok feladatai közé fel kell venni az ENSZ és az EBEÉ békefenntartó tevékenységeinek támogatását.
• december 15. – Boutros Boutros-Ghali ENSZ–főtitkár kéri, hogy a NATO bocsássa rendelkezésre a rendkívüli helyzetekre kidolgozott terveit esetleges katonai műveletek céljára a volt Jugoszláviában, beleértve a repülési tilalom betartatását a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési zónában, a biztonságos területek létrehozását polgári személyek számára Boszniában, valamint azokat a módszereket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a konfliktus átterjedését Koszovóra és a volt jugoszláviai Macedón Köztársaságra.
• december 17. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a külügyminiszterek bejelentik, hogy a NATO kész támogatni az ENSZ további akcióit a volt Jugoszláviában; egyetértenek abban, hogy erősítik a Szövetségen belül a békefenntartással kapcsolatos koordinációt, és gyakorlati intézkedésekkel fokozzák a Szövetség hozzájárulását ezen a téren.

[szerkesztés] Határozatlan dátumú események

• II. János Pál pápa bocsánatot kér Galilei meghurcolásáért, és posztumusz mentesíti a tudóst a vádak alól.
• Elnökválasztás Maliban.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1992 a filmművészetben

[szerkesztés] 1992 a tudományban

[szerkesztés] 1992 a légi közlekedésben

[szerkesztés] 1992 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] 1992 az irodalomban

• William Gibson – Neurománc című science fiction művének magyar kiadása
• Somlyó György – Nem titok (versek), Jelenkor

[szerkesztés] 1992 a zenében

• A Blink-182 megalakul.

[szerkesztés] Albumok

• AC/DC: Live
• Blind Guardian: Somewhere Far Beyond
• Megadeth: Countdown to Extinction
• Bon Jovi: Keep the Faith
• Edda Művek: Szélvihar
• Edda Művek: Szellemvilág
• Iron Maiden: Fear of the Dark
• Katona Klári: Neked
• Kovács Kati: Forgószél
• Kovács Kati: A Kovács Kati
• Napoleon Boulevard: Egyenlítői Magyar Afrika
• Nirvana: Incesticide
• Madonna: Erotica
• Mariah Carey: MTV Unplugged
• Nine Inch Nails: Broken
• Queen: Classic Queen
• Queen: Live at Wembley '86
• Roger Waters: Amused to Death
• Roxette: Tourism
• Tanita Tikaram: Eleven Kinds of Loneliness
• Thalía: Love
• TLC: Ooooh… on the TLC Tip
• Vincze Lilla: Mámor

[szerkesztés] 1992 a sportban

[szerkesztés] 1992 a televízióban

• Januárban elindul a TV1-en a Családi mozidélután a Disney-vel című műsor
• Február 29-én elindul a TV2-n a Knight Rider sorozat.
• December 24-én megkezdi adását a Duna Televízió.

[szerkesztés] 1992 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1992 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

• január 7. – Edgaras Ulanovas litván kosárlabdázó
• január 17. – Szűcs Balázs magyar kosárlabdázó^[1]
• január 19. – Logan Lerman amerikai színész
• február 15. – Böczögő Dorina magyar tornász
• február 20. – Túróczy Örs magyar jégkorongozó
• február 24. – Eric Arturo Medina panamai úszó
• március 3. – Timkó Norbert magyar kosárlabdázó^[2]
• március 5. – Ruben Blommaert belga műkorcsolyázó
• március 9. – Szecsődi Károly énekes a Megasztár 4-ből
• március 19. – Korpos Gergő magyar jégkorongozó
• március 19. – Pongó Martin magyar kosárlabdázó^[3]
• április 3. – Julija Jefimova orosz úszónő
• április 13. – Lukas Zemaitis litván kosárlabdázó
• április 15. – Antonín Fantiš cseh labdarúgó
• május 6. – Bödör Bence magyar kosárlabdázó^[4]
• május 20. – Cate Campbell ausztrál úszónő
• május 20. – Václav Kadlec cseh labdarúgó
• június 21. – Pecz Réka magyar úszónő
• június 29. – Gary Gardner angol labdarúgó
• július 24. – Léo Westermann francia kosárlabdázó
• augusztus 18. – Elizabeth Beisel amerikai úszónő
• augusztus 21. – Haris Vučkić szlovén labdarúgó
• augusztus 26. – Joeline Möbius német tornász
• szeptember 10. – Haley Ishimatsu amerikai műugró
• szeptember 19. – Gavin Fink amerikai színész
• szeptember 28. – Rolandas Jakstas litván kosárlabdázó
• október 12. – Josh Hutcherson amerikai színész
• október 16. – Lukas Sembera cseh motorversenyző
• október 20. – Kszenia Szemenova orosz tornász
• október 23. – Váry Dániel magyar zenész
• november 6. – Anasztaszija Koval ukrán tornász
• november 23. – Miley Cyrus amerikai énekesnő

[szerkesztés] Halálozások

• január 1. – Grace Hopper, a számítógép-tudomány egyik úttörője (* 1906)
• január 27. – Satan Panonski, horvát punk énekes, költő
• február 16. - Abbas al-Musawi a Hezbollah második vezetője, akit házában gyilkoltak meg. (* 1952)
• február 18. – Kéry László irodalomtörténész, színikritikus, műfordító, az MTA tagja (* 1920)
• február 19. – Domokos Pál Péter, etnográfus (* 1901)
• február 22. – Kumorovitz L. Bernát történész, levéltáros, az MTA tagja, a magyarországi pecséttani kutatások kiemelkedő alakja (* 1900)
• február 29. – Karinthy Ferenc, író (* 1921)
• március 3. – Veress Sándor, zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató (* 1907)
• március 23. – Friedrich August von Hayek az osztrák iskolához tartozó Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus, a liberális demokrácia és a szabad piac védelmezője a szocialista és kollektivista eszmékkel szemben a 20. század közepén (* 1899)
• március 26. – Borbereki-Kovács Zoltán, festő- és szobrászművész (* 1907)
• április 6. – Isaac Asimov, amerikai író (* 1920)
• április 10. – Kajdi János, ökölvívó (* 1939)
• április 14. – Zsigmond László, Kossuth-díjas történész, az MTA tagja (* 1907)
• április 20. – Benny Hill, komikus (* 1924)
• május 6. – Marlene Dietrich, eredeti nevén Marie Magdalene Dietrich német színésznő, énekesnő (* 1901)
• május 11. – Kolozsvári Grandpierre Emil, író, műfordító, kritikus (* 1907)
• július 4. – Astor Piazzola, argentin zeneszerző, zenekarvezető, harmonikás (* 1921)
• augusztus 8. – Papp Bertalan, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (* 1913)
• augusztus 12. – John Cage, amerikai komponista (* 1912)
• augusztus 19. – Inke László, színész (* 1925)
• augusztus 23. – Székely János, erdélyi magyar költő, író, drámaíró (* 1929)
• szeptember 2. – Barbara McClintock úttörő amerikai tudós, a világ egyik első citogenetikusa, orvosi-fiziológiai Nobel-díjas (* 1902)
• október 1. – Petra Kelly, német zöldpárti politikus (* 1947)
• október 4. – Bay Zoltán, magyar származású atomfizikus (* 1900)
• október 8. – Rátonyi Róbert, színész (* 1923)
• október 8. – Willy Brandt, volt nyugatnémet szövetségi kancellár (* 1913)
• november 3. – Csákányi László, magyar Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész (* 1921)
• november 5. – Élő Árpád, magyar fizikus, matematikus, csillagász, sakkozó, a róla elnevezett „Élő-pontszám” kidolgozója (* 1903)
• november 6. – Vass Lajos, magyar zeneszerző, karnagy (* 1927)
• november 7. – Alexander Dubček, szlovák politikus, pártfőtitkár, államfő (* 1921)
• november 8. – Dégi István, Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1935)
• november 20. – Frank Mária, úszó, gyermekorvos (* 1943)
• november 26. – Tamási Lajos, magyar József Attila-díjas költő (* 1923)
• december 7. – Adamik Zoltán, atléta (* 1928)
• december 7. – Dana Andrews, amerikai színész (* 1909)
• december 21. – Philip Farkas magyar származású amerikai kürtművész és pedagógus (* 1914)
• december 26. – Kemény János, matematikus, számítástechnikus (* 1926)

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai	Georges Charpak lengyel születésű francia bányamérnök, atomfizikus
Kémiai	Rudolph A. Marcus amerikai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Edmond H. Fischer svájci-amerikai mikrobiológus és Edwin G. Krebs amerikai orvos
Irodalmi	Derek Walcott Saint Lucia-i író
Béke	Rigoberta Menchú Tum guatemalai békeharcos
Közgazdasági	Gary S. Becker közgazdász

[szerkesztés] Jegyzetek