Torgyán József
| Torgyán József | |
| Magyarország földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere | |
| Hivatali idő 1998. július 8. – 2001. február 15. |
|
| Előd | Nagy Frigyes |
| Utód | Boros Imre mb. |
|
|
|
| Született | Mátészalka 1932. november 16. (79 éves) |
| Párt | Magyar Megújulás Mozgalom |
|
|
|
| Házastárs | Cseh Mária |
| Foglalkozás | politikus, ügyvéd |
Torgyán József, dr. (Mátészalka, 1932. november 16.-) ügyvéd, 1990-2002 között országgyűlési képviselő, 1991-től 2002-ig az FKGP elnöke, 1998 és 2001 között földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Fiatalkora, tanulmányai
Torgyán Sándor tisztviselő, állampénztári főtanácsos és Papp Erzsébet óvónő első gyermekeként látta meg a napvilágot 1932. november 16-án, Mátészalkán. Anyai ágon beregsziklási görög katolikus papi családból, míg apai ágon szatmári parasztcsaládból származik. Testvérei közül Eliz gyermekkorában elhunyt, Sándor osztályvezető belgyógyász főorvos, míg Mária hegedűtanár lett Németországban.
1936-ban a család Budapestre költözött, így iskoláit is ott végezte. A középiskolát a Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdte, de az érettségit már a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumban tette le, mellyel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte. 1951-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben diplomázott. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát és 1958. március 18-án jegyezték be az ügyvédi kamarába.
Tanulmányai alatt szinte minden pályázatot megnyert, amit lehetett, egy éven át az Állam- és Jogelméleti Tudományos Diáktársaság elnöke, majd három éven át a Nemzetközi Közjogi Tudományos Diáktársaság elnöke volt, már hallgatóként gyakorlatokat vezetett a nemzetközi jogi tanszéken. Tanulmányai befejeztével lehetősége lett volna a Külügyi Akadémián való továbbtanulásra, ha belép a Magyar Dolgozók Pártjába. Mivel ezt visszautasította, segédmunkásként kellett elhelyezkednie egy budapesti hajógyárban.
[szerkesztés] A forradalomtól a rendszerváltozásig
Az 1956-os forradalomban az Újpesti Forradalmi Bizottság tagja volt, ezért 1958. augusztus 22-én, minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az Ügyvédi Kamarából, mely döntés ellen nem fellebbezhetett. A megtorlások idején azonban állítólag Tutsek Gusztáv vérbíró írnokaként tevékenykedett[forrás?]. Néhány hónapig ismét segédmunkásként volt kénytelen dolgozni, ezúttal az Acélöntő- és Csőgyárban, mígnem még abban az évben, december 22-én visszavették. Ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagjaként tevékenykedett.
1959-ben házasodtak össze Cseh Mária operettszínésznővel, a Pécsi Nemzeti Színház egykori színésznőjével, egy gyermekük született, Attila aki szintén ügyvéd.
[szerkesztés] Politikai szerepvállalása
Kisgazdapárti kötődését nagy mértékben befolyásolta személyes jóbarátja, Arany Bálint, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, valamint a Magyar Közösség vezetője, akinek évtizedeken át családi ügyvédje is volt.
Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. sz. választókerületében (Mátészalka és környéke) második lett ugyan, de a párt megyei területi listavezetőjeként bejutott a parlamentbe. Előbb az alakuló kisgazda frakció, majd 1991-ben a párt elnökévé választották.
1992. február 29-én az FKGP Torgyán József vezetésével kilépett a kormánykoalícióból, mivel kevésnek ítélték az Antall-kormány rendszerváltás jegyében hozott intézkedéseit, leghevesebben a reprivatizációt kizáró kárpótlási törvényt támadták, amelynek alkotmányos alapjait az 1867-es Földművelés-és Vidékigazgatási törvényben találták meg.
1992 augusztusában az Antikommunista Világliga (ma Világliga a Szabadságért és Demokráciáért) elnökévé választották, mely tisztséget 1993. október 23-áig töltötte be.
1990-től 2002-ig az FKGP országgyűlési képviselője, 1991-től széteséséig elnöke volt.
A Független Kisgazdapárt 1990-ben 44 (11,4%), 1994-ben 26 (6,74%), 1998-ban 48 mandátumot (12,44%) szerzett az országgyűlési választásokon, ebből 2 alkalommal (1990-1992 között az MDF-el, míg 1998-2002 között a Fidesszel) lépett kormánykoalícióra, így 1998 és 2001 között Torgyán József mint Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter tevékenykedett.
Mikor az FTC súlyos anyagi válságba került, több száz milliós állami támogatást utalt ki a klub részére, amiért rengeteg kritika érte.
Hosszabb szünet után visszatért a politikai életbe és 2006 szeptemberében új pártot alapított Magyar Megújulás Mozgalom néven.[1]
A 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon a „Torgyán–Kisgazda–Koalíció” nevű formáció jelölésében vett részt Csongrád 4. választókerületében[2], ahol 2,71%-ot ért el.[3]
[szerkesztés] Könyvei
[szerkesztés] Források
- ↑ Torgyán József visszatér, Index.hu, 2006. szeptember 15.
- ↑ hivatalos oldala
- ↑ Torgyán József eredménye
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Rövid életrajz
- Választás.hu
- Az 'Antalltól Orbánig' rövid bemutatása
- 1991: az FKGP társelnökévé választják Torgyán doktort, Index, 2008. április 26.
- Torgyán József interjú - Torgyán-Kisgazda-Koalíció, Magyarpartok, 2010. február 9.

