Dunacsún

Dunacsún (Čunovo)
A Szent Mihály templom.
Dunacsún címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Pozsonyi V.
Rang	Pozsony városrésze
Első írásos említés	1232
Polgármester	Gabriela Ferenčáková
Népesség
Teljes népesség	1010 fő (2011) +/-
Népsűrűség	54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	130 m
Terület	18,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunacsún Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 01′ 50″, k. h. 17° 11′ 58″48.0305555556, 17.1994444444
Dunacsún weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunacsún elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Dunacsún (szlovákul és horvátul Čunovo, németül Sarndorf) Pozsony településrésze Szlovákiában a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.

Fekvése

Pozsony központjától 15 km-re délre a magyar határ mellett a Duna jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét általában a magyar csúnya melléknévből eredeztetik. Névelőtagja a Duna melletti fekvésére utal.^[forrás?]

Története

Területe már a római korban is lakott volt. Az avarok megtelepedését több száz síros VIII/IX. századi temetője bizonyítja. Először 1232-ben említik Chun néven, majd később Sándorfalvának is nevezik. A 16. században a török elől menekülő horvátok telepedtek itt le.http://www.hkd-cunovo.sk

Vályi András szerint "CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésű, legelője a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerű szénát teremnek, erdeje elegendő volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Csuny, (Sandorf), horváth falu, Moson vgyében, a Duna mellett, ut. p. Rajka. Lakja 650 kath., 20 evang., kath. paroch. templommal. A lakosok birnak 41 1/8 telek után 276 h. harmadik, 552 h. negyedik osztályu szántóföldet, 146 h. rétet. A gazdák főleg csak lovakat és teheneket tartanak. Van 4 vizimalma, derék uradalmi épülete. Birja gr. Zichy Manó; de a Zsitvay család is bir egy nemes udvart. "

1910-ben 688, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel. A falut 1947-ben csatolták az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

2001-ben 911 lakosából, szlovák 70%, horvát 16%, magyar 10%, cseh 2% volt. 2011-ben 1010 lakosából 778 volt szlovák, 66 magyar, 124 horvát volt.

Nevezetességei

• Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század második felében épült barokk stílusban.

Kultúra

A szlovákiai horvát települések egyike. 2001-ben 148 horvát lakója volt, 2011-ben már csak 124 fő.

Horvát kulturális egyesületük neve: HKD Čunovo.

További információk

• Hivatalos oldal
• [1]
• HKD Čunovo