Zico

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zico
Zico 2012-ben
Zico 2012-ben
Személyes adatok
Teljes név Arthur Antunes Coimbra
Születési dátum 1953március 3. (71 éves)
Születési helyBRA Rio de Janeiro, Brazília
Állampolgárság BRA brazil
Magasság172 cm
Testtömeg68 kg
Becenév Fehér Pelé
Poszt középpályás
Junior klubok
IdőszakKlub
1967–1971Brazília Flamengo
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1971–1983Brazília Flamengo212(123)
1983–1985Olaszország Udinese39(22)
1985–1989Brazília Flamengo37(12)
1991–1994Japán Kasima Antlers46(35)
Összesen334(192)
Válogatottság
1976–1988Brazília Brazília71(48)
Edzőség
IdőszakKlub
1999Japán Kasima Antlers
2000–2002Brazília CFZ do Rio
2002–2006Japán Japán
2006–2008Törökország Fenerbahçe
2008–2009Üzbegisztán Bunyodkor
2009Oroszország CSZKA Moszkva
2009–2010Görögország Olimbiakósz
2011–2012Irak Irak
2013–2014Katar Al-Gharafa
2014–2016India Goa
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Zico témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zico, vagyis Arthur Antunes Coimbra (Rio de Janeiro, 1953. március 3. –) brazil válogatott labdarúgó, edző. Profi évei alatt kiváló cselező és góllövő volt. Sokan tekintik minden idők egyik legjobb labdarúgójának.[1][2]

Pályafutása[szerkesztés]

Játékosként[szerkesztés]

A Flamengo fénykorában Zico a csapat kulcsfontosságú játékosa volt. Megnyerték többek között az 1981-es Copa Libertadorest, ugyanebben az évben az Interkontinentális kupát valamint 1980-ban, 1982-ben, 1983-ban és 1987-ben a brazil nemzeti kupát. A pályán hihetetlen góljaiért és térlátásáért tisztelték, nagyszerű csapatjátékos, szervező és büntetőrúgás-lövő volt.[3]

Az 1978-as labdarúgó-világbajnokságon Svédország ellen befejelt egy szabadrúgást az ellenfél kapujába a meccs utolsó percében. A bíró, Clive Thomas azonban Zico gólját nem ismerte el, mondván, hogy lefújta a mérkőzést, mikor a labda még a levegőben volt.

Több millió dollárért Zico az Udinesébe szerződött. 1983 és 85 között csapatát az olasz legjobbak közé emelte. Az 1983-84-es szezonban 19 gólt lőtt, eggyel kevesebbet, mint Platini (a franciánál azonban 4 mérkőzéssel kevesebben játszott). Az Udinese nem nyert meg semmilyen fontosabb bajnokságot és Zico nemsokára újra hazájában, a Flamengónál játszott.

Visszatérése után térdsérülést szenvedett, így karrierje több hónapra félbeszakadt. Az 1986-os labdarúgó-világbajnokságon még sérülten játszott. Franciaország ellen döntetlen játszottak, így tizenegyesekkel dőlt el, hogy ki lesz a továbbjutó. Zico értékesítette lövését, ám Sócrates és Júlio César sikertelen volt: Brazília kiesett a bajnokságból. Miután felgyógyult, ismét teljesen a focinak szentelte életét. 1987-ben a Flamengóval megszerezte negyedik bajnoki címét.

1989 végén Zico utoljára öltötte magára a Flamengo mezét a brazil nemzeti liga keretén belül, a Fluminense elleni mérkőzésen. Több mint hétszáz meccsével a Flamengo színeiben a csapat második leghosszabb ideig játszó labdarúgója, góljaival pedig a legnagyobb góllövő.

Sportminiszterként[szerkesztés]

Brazília 1990-es elnökválasztása után az új elnök, Fernando Collor de Mello Zicót nevezte ki sportminiszternek. Zico egy évig maradt ezen a poszton. Hivatali idejének legfontosabb lépése a sportcsapatok üzleti ügyeit ellenőrző törvény elfogadtatása.

Edzőként[szerkesztés]

Japán

Zico félbeszakítva politikai pályáját elfogadta a kasimai Sumimoto vállalat labdarúgócsapatának ajánlatát. Feladata az volt, hogy bejuttassa őket az új labdarúgó ligába, amelyet 1993-ban indítottak. Az új ligát már viszont a Kasima Antlersben kezdte, amellyel megszerezte a második helyet és bejuttatta azt a legjobbak közé.

Tehetsége, tudása és profizmusa nagy elismerést szerzett neki Japánban. Befolyása miatt kapta a „labdarúgás istene” (サッカーの神様, szakká no kamiszama) becenevet a japán focirajongóktól.

Sikerei[szerkesztés]

Klub[szerkesztés]

Válogatott[szerkesztés]

Edzőként[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://web.archive.org/web/20060618100116/http://worldcup.espnsoccernet.com/story?id=203639
  2. Archivált másolat. [2018. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
  3. Archivált másolat. [2018. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
  4. Copa União
  5. Az 1979-es szezonban két bajnokságot írtak ki

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Jerome Bureau: Brazilok, a futball varázslói. Friedenreich, Leonidas, Ademir, Didi, Gilmar, Garrincha, Amarildo, Pelé, Tostao, Zico, Sócrates, Romário, Ronaldo, Ronaldinho; ford. Kormanik Zsolt; Aréna 2000, Bp., 2006
  • Hegyi Iván: 10-esek, 1. Puskás, Pelé, Maradona, Platini, Zico, Gullit, Zidane, Totti, Ronaldinho, Messi, Neymar; Sprint Kft., Bp., 2018 (Világszámok)