Alberto Zaccheroni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alberto Zaccheroni
Alberto Zaccheroni.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1953április 1. (61 éves)
Születési hely Meldola, Olaszország
Állampolgárság olasz
Edzőség
Időszak Klub
1983–1985 Olaszország Cesenatico
1985–1987 Olaszország Riccione
1987–1988 Olaszország Boca San Lazzaro
1988–1990 Olaszország Baracca Lugo
1990–1993 Olaszország Venezia
1993–1994 Olaszország Bologna
1994–1995 Olaszország Cosenza
1995–1998 Olaszország Udinese
1998–2001 Olaszország Milan
2001–2002 Olaszország Lazio
2003–2004 Olaszország Internazionale
2006–2007 Olaszország Torino
2010 Olaszország Juventus
2010–2014 Japán Japán

Alberto Zaccheroni (Meldola, 1953. április 1. –) olasz labdarúgóedző.

Számos első osztályú csapat edzője volt, 1999-ben scudettót nyert az Milan együttesével. Leginkább a kissé szokatlan 3-4-3-as felállás alkalmazásáról vált ismertté.

Pályafutása során kizárólag olasz klubcsapatok szakvezetője volt.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zaccheroni 30 évesen kezdte edzőségi karrierjét. A negyedosztályú Cesenatico együtteséhez került ahol kétszer a 15. helyet érte el. 1985-ben került a Riccione csapatához, melyet két éven belül a negyedosztályba juttatott fel. Több alsóbb osztályú klubot követően 1995-ben az élvonalbeli Udinese szerződést kötött vele. ét év után egy 5. majd egy évre rá egy 3. helyet sikerült elérnie a csapattal, mely mindkétszer UEFA-kupa indulást eredményezett.

Milan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az udinei sikerek felkeltették a milánói klub érdeklődését. A csapat az 1996-os bajnoki címük után két gyenge idényen volt túl. Fabio Capellót váltotta Alberto aki első évében bajnoki címig vezette az együttest. A csapathoz csábította korábbi klubjától Oliver Bierhoffot és Thomas Helveget.

A következő év már nem volt ilyen sikeres: bár a bajnokságban a 3. helyen végeztek a BL-ben csoportjukban utolsók lettek, így kiestek a sorozatból.

2001-ben a 6. helyen végeztek, míg a BL-ben bár továbbjutottak az első csoportkörből, a másodikban csupán harmadikok lettek, így ismét búcsúzniuk kellett a trófeától. Ezt követően menesztették, helyére Cesare Maldini került.

Lazio[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római karrierje pár hónappal azt követően kezdődött, hogy Dino Zoffot menesztették a csapattól. A gyenge kezdés ellenére a bajnokság végére a 6. helyig vezette a fővárosiakat, mellyel jogot szereztek az UEFA-kupa indulásra. Súlyos vereséget szenvedett a fővárosi derbin a rivális Roma ellen (1–5). 2002-ben szerződést bontottak vele, helyére Roberto Mancini érkezett.

Internazionale[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közel két év kihagyást követően került ismét Milánóba, ezúttal az Interhez. Hector Cupert váltotta. A pontvadászatot a 4. helyen zárta együttesével, ám így is mennie kellett, helyére ismét Roberto Mancini került.

Torino[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban került a Torinóhoz. Azt a Gianni De Biasit váltotta mely a másodosztályból hozta fel a klubot. A sikerek nem jöttek, hat egymást követő vereség után az akkor elnök Urbano Cairo menesztette és visszahívta De Biasit. A bikák végül a 16. bennmaradó helyen végeztek.

Juventus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három év kihagyás után ismét Torinóba igazolt. Szerződése 2010 nyaráig szól.[1]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Meghozták a döntést: Zaccheroni váltja Ferrarát (magyar nyelven). HJFS. (Hozzáférés: 2010. január 29.)
Az Év edzője a Serie A-ban
Előző díjazott:
Marcello Lippi
Alberto Zaccheroni

1999

Következő díjazott:
Sven-Göran Eriksson