Milánó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 45°28′ k. h. 09°10′

Milánó

Milánó címere

Közigazgatás

Ország

Olaszország

Régió

Lombardia

Megye

Milan (MI)

Polgármester

Letizia Moratti

Irányítószám

20100, 20121-20162

Körzethívószám

Népesség

1 308 311 ([[2004]])

Népsűrűség

6988 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

120 m

Terület

182 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Milánó

é. sz. 45°28′ k. h. 09°10′

Milánó weboldala

Milánó (olaszul Milano, németül Mailand) Észak-Olaszország legnagyobb városa. Lakosainak száma meghaladja a 1,3 millió főt. A vonzáskörzetet is beleszámítva már több mint 4 millió a lakosok száma. A város Lombardia székhelye (amely az ország legnépesebb régiója) és Olaszország gazdasági fővárosa illetve a divat fellegváraként is emlegetik.

[szerkesztés] Fekvése

A város a Pó-síkságon fekszik.

[szerkesztés] Története

A Római Birodalom utolsó másfél századában a császárok székhelye, a katolicizmus egyik fellegvára, Szent Ambrus püspök működésének színtere volt. A népvándorlás idején Attila hadai is elérték.

774-ben Franciaország része lett. A 10. században a lombardiai városszövetség központja volt, a Hohenstaufok ellen küzdött, de Barbarossa Frigyes földig romboltatta 1164-ben. A középkori virágzás, béke a Visconti hercegek uralma alatt jött el Milánó számára. A 15. században a Sforzák uralkodtak felette, a reneszánsz korát élte.

1492-ben XII. Lajos francia király bejelentette igényét a városra. Ezután a franciák és osztrákok háborúztak érte, majd spanyol uralom alá került. A 19. század elején elérték a napóleoni háborúk. 1814-től a francia irányítású Itáliai Királyság bukása után ismét Habsburg irányítás alá került, mint az Osztrák Császársággal perszonálunióban álló Lombard-Velencei Királyság fővárosa. 1859-ben Lombardiával együtt francia birtokká vált, majd Savoyáért cserébe az Olasz Királysághoz került.

1919-ben itt alapították meg az olasz fasiszta párt elődjét. 1944-ben a várost a brit-amerikai bombázások lerombolták.

[szerkesztés] Közigazgatása

1999-ben a korábbi 20 zóna (körzet) helyett 9 körzetet hozott létre a város vezetése, melyek a következők.

Zona 1 (történelmi városrész) negyedei: Porta Magenta, Porta Tenaglia, Porta Sempione o Arco della Pace, Giardini Pubblici, Repubblica, Crocetta, Guastalla, Il Ticinese, Basilica di Sant'Ambrogio, Papiniano/San Vittore, Parco delle Basiliche, Carrobbio.
Zona 2 negyedei: Porta Nuova, Centrale, Ponte Seveso, Loreto, Maggiolina, Villaggio dei Giornalisti, Greco, Gorla, Turro, Precotto, Padova, Crescenzago, Adriano, Breda, Cassina di Pom.
Zona 3 negyedei: Porta Venezia, Porta Monforte, Città Studi, Lambrate, Parco Lambro, Ortica, Feltre, Casoretto, Corelli, Rottole, Cimiano, Carnia, Naviglio Martesana.
Zona 4 negyedei: Porta Vittoria, Porta Romana, Libia, Cavriano, Calvairate, Monluè, Taliedo, La Treccia, Porto, Gamboloita, Nosedo, Rogoredo, Santa Giulia, Morsenchio, Forlanini, Omero, Mazzini, San Luigi.
Zona 5 negyedei: Porta Vigentina, Porta Lodovica, Porta Ticinese, Conchetta, Ravizza, Ohm, Ripamonti, Vigentino, Ortles, Quaranta, Morivione, Spaventa, Stadera, Torretta, Meda, Conca Fallata, Vaiano Valle, Chiaravalle, Selvanesco, Gratosoglio, Casenuove, Macconago, Quintosole, Ronchetto delle Rane, Chiesa Rossa, Ferrari, Naviglio Pavese, Vettabbia, San Gottardo.
Zona 6 negyedei: Porta Genova, Darsena, Magolfa, Solari, San Gimignano-Quartiere Ebraico, San Gimignano-Quartiere Giapponese, San Cristoforo, Moncucco, Lorenteggio, Dazio del Lorenteggio, Molinetto del Lorenteggio, Giambellino, Restocco Maroni, Ronchetto sul Naviglio, Boffalora, Cascina Bianca, Cascina Cantalupa, Sant'Ambrogio, Bisceglie, Inganni, Frattini, Naviglio Grande, Barona, Santa Rita, Legioni Romane, Foppa.
Zona 7 negyedei: Porta Vercellina, Aquileia, Piemonte, Washington, Marghera, Brescia, Siena, Forze Armate, Baggio, Saint Bon, San Carlo, Valsesia, Quinto Romano, Quarto Cagnino, Selinunte, San Siro, Figino, Assiano, Muggiano, Novara, Marx, Bellaria, Ippodromi.
Zona 8 negyedei: Sempione, Bullona, Fiera, Monumentale, Porta Comacina, Cenisio, Chinatown, Ghisolfa, Cagnola, Il Portello, Monte Stella, Boldinasco, Q.T.8, Gallaratese I°, Gallaratese II°, Bonola, Ghisallo, Trenno, Lampugnano, San Leonardo, Accursio, Musocco, Porta Volta, Villapizzone, Garegnano, Vialba, Certosa, Quarto Oggiaro, Belgioioso.
Zona 9 negyedei: Centro Direzionale, Gioia, Isola, Zara, Lancetti/Dogana, Farini, Bovisa, Bovisasca, Dergano, Derganino, Montalbino, Prato Centenaro, Niguarda, Cà Granda, Affori, Comasina, Segnano, Bicocca, Sarca, Fermi, Astesani, Maciachini, Bruzzano, Parco Nord, Seveso.

[szerkesztés] Látnivalói

Piazza del Duomo

Piazza della Scala: a város kulturális központja
- Scala Színház: 170 éve az operaművészet vezető színháza
- Palazzo Marino (Városháza)
Piazza del Duomo
- Galleria: 195 m hosszú, négyemeletes csarnok
- A milánói dóm
San Ambrogio-templom: kora keresztény templom helyén emelkedik, a 12. századbó származik. Háromhajós álbazilika.

[szerkesztés] Gazdaság

A város Olaszország egyik legfontosabb gazdasági központja. A legnagyobb vállalatok itt találhatóak.

1910-ben itt alapították az Alfa Romeo céget.

[szerkesztés] Közlekedés

Metró
Malpensai nemzetközi repülőtér

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási intézmények

A legtöbb felsőfokú tanintézmény Olaszországban Milánóban található (Statale, Politecnico, Bocconi, Cattolica del Sacro Cuore, Istituto universitario di lingue moderne (IULM)).