Veneto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Veneto
Kép:Venedig.png
Adatok
Székhelye: Velence
Területe: 18 391 km²
Lakossága: 4 738 313 fő
Népsűrűség: 259 fő/km²
Hivatalos honlap: regione.veneto.it
Közigazgatás
Kormányzó: Giancarlo Galan
Térkép

Veneto régió (Regione di Veneto) Észak-Itália adminisztratív közigazgatási egysége. Olaszország északkeleti részén, az Adriai-tenger és a Dolomitok között délkeleti irányba húzódik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése

Határai: nyugaton Lombardia és Trentino-Alto Adige, északkeleten Friuli-Venezia Giulia délen pedig Emilia-Romagna régiók, míg északon Ausztria (Tirol és Karintia tartomány).

Természetes határát délről a folyó, nyugatról a Garda-tó keleti partja jelenti, északon a Dolomitok és a Karni-Alpok, keleten az Előalpok illetve a Livenza és a Tagliamento folyó biztosítja.

[szerkesztés] Felszíne

A tartomány 56% – a síkság, 14% – a dombvidék, 30% – a hegység. A terület morfológiailag – beleértve az Adria-parti területet, a Pó-síkságot és az Alpokat – meglehetősen összetett. Venetoban - tájegységeit, gazdaságát és népességi összetételét figyelembe véve - 4 kisebb szubrégió ismerhető fel:

  • Legészakabbra Belluno hegyes vidéke szociális és gazdasági viszonyait tekintve alpesi jellegű: gyér népesség, szerény mezőgazdaság, gyenge iparosodás, sok fontos kis hétvégi és sportturisztikai helység.
  • Veneto középső területe – az Előalpok és a síkság között - Treviso, Padova, Vicenza és Verona megyék. A régió legvitálisabb és leggazdagabb vidéke, virágzó mezőgazdasággal, szolid kereskedelemmel és iparral, ősi kisvárosokkal, a történelem és kultúra illusztris személyiségeivel.
  • Veneto keleti része az Adige és a Pó területe. A keleti és tengerparti vidék lagúnás partokkal. Legjelentősebb tájegysége a Velencei lagúna, melynek központjában Velence helyezkedik el.
  • A régió hegységi (alpesi és előalpesi) zónája nem túl kiterjedt, a terület mintegy 30%-ának felel meg, de meglehetősen változatos táj völgyekkel, fennsíkokkal, sziklás masszívumokkal, erdőségekkel.

[szerkesztés] Földrajzi tájegységei

  • Hegyvidékei:

Az alpesi terület a Karni-Alpok (Alpe Carniche) nyugati zónája, melynek leg- magasabb pontja a Vanscuro-csúcs (2678 m) és a Dolomitok egy része, ahol az Alpok több neves és gyönyörű hegye emelkedik, mint a legmagasabb Marmolada (la Marmolada, 3342 m), a Tofanák (le Tofane), a Civetta-hegy (il monte Civetta) – mindegyike meghaladja a 3200 m magasságot.

  • Dombvidékei:

A venetoi Alpok az Előalpok vidéke felé alacsonyabbá válik, 700-2200 méteres tengerszint feletti területekkel, morfológiailag változatos tájakkal a Garda–tóig (lago di Garda) és a Piave folyóig. Hegységei: az Asiago, a Lessini-hegység (monti Lessini), s sziklás masszívumok, mint a Grappa s a Monte Baldo. A dombos vidék behatárolt, kiemelkedik belőle Eugenai-dombság (Padova megye) (colli Euganei) és a Berici–hegység Vicenza megyében (monti Berici).

  • Síkságai:

A venetoi terület 56,5% - a sík vidék, magához a közigazgatási egység területéhez képest egyetlen más régió sem rendelkezik ilyen kiterjedt síksággal. Folyóvizekben gazdag. Érdemes megemlíteni a lagúnarendszert, mely behálózza a régió tengerparti részét kb. 200 km-nyi területen, lassan mélyülő, homokos partokkal. Különös fontosságú a Velencei lagúna (la laguna di Venezia), melynek vízszabályozása a Velencei Köztársaság idejéből származik. Másik kiemelkedő parti szisztémája a Pó-delta, a tengerbe ömlő csatornák összetett rendszere.

[szerkesztés] Vízrajza

A Brenta, Bassano del Grappa
A Brenta, Bassano del Grappa
  • Folyók és csatornák:

A folyók és csatornák egy része áthalad az egész venetoi sík vidéken. Ellentétben a piemonti és lombardiai folyókkal, a venetoi folyó vizek függetlenek a Pó folyótól, mivel közvetlenül a tengerbe ömlenek. A legfontosabb az Adige, Olaszország második leghosszabb folyója (410 km). További jelentős folyóvizei: a Brenta (160 km), a Piave (220 km, Veneto legnagyobb belső folyója), a Bacchiglione (118 km, Vicenza folyója), a Sile (95 km, Treviso folyója) és a Livenza (112 km).

  • Tavak:

Legnagyobb tava a Garda-tó, melyen Veneto, Lombardia és Trentino-Alto Adige osztozik. Emellett a régióban számos kis alpesi tó található, mint a Cadore és Agordino tavai (Treviso megye), az Alleghe-tó, az Auronzo-tó, a Pieve-tó, a Misurina-tó, a Revine tavai (Treviso megye), a Santa Maria-tó, a Lago-tó s a bellunoi tavak: a Santa Croce-tó, az Arsié-tó s a Lago de Mis.

[szerkesztés] Természetvédelmi területei

Nemzeti parkok (parchi nazionali):

Regionális parkok (parchi regionali):

[szerkesztés] Története

Veneto nevét a venétek ősi népcsoportjáról kapta, kiket a rómaiak az i. e. II. században hódítottak meg s létrehozták Aquileia kolóniát. Később a terület barbár betörések célpontjává vált. Csak a X. században alakultak ki fontosabb városok s később szabad kommunák. A XV. században Velence kiterjesztette hatalmát a környékbeli területek nagy részére. A XVIII. századtól végétől 1866-ig osztrák és francia uralom alatt állt, majd 1866-ban Olaszország részévé vált. A II. világháború után közigazgatásilag két részre osztották, Veneto és Udine néven. Ez utóbbiból alakult ki Friuli-Venezia Giulia. Veneto jelenlegi határai között 1947 óta létezik.

[szerkesztés] Közigazgatás

Veneto megyéi

Venetot közigazgatásilag 7 megyére osztják, a régió székhelye Velence. Legnagyobb városai egyben a megyék központjai is. Megyéi (provinzie) a következők:

[szerkesztés] Népesség

A népesség nyelvi megoszlása:

Fő szócikk: Venetói nyelv

A velencei vagy venetói nyelv nem tévesztendő össze az ókori Itáliában beszélt venét nyelvvel. Saját elnevezése léngua vèneta vagy vèneto. Az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, közelebbről a galloromán nyelvek gallo-itáliai csoportjába tartozó nyelv, illetve nyelvváltozat. Anyanyelvi használóinak száma Olaszországban valamivel több mint kétmillió. Sokan, még maguk a beszélői is csak az olasz nyelv egyik északi dialektusának tekintik, azonban nyelvészetileg eltér a sztenderd olasztól, és nem is ugyanahhoz az ághoz tartozik, mint az olasz. Több, területileg elkülönülő nyelvjárásra oszlik; fejlődésére feltehetően az ókori (valószínűleg a latinnal közeli rokonságban álló) venét nyelv szubsztrátumának hatása jellemző.

[szerkesztés] Gazdaság

Chioggia, Vena-csatorna
Chioggia, Vena-csatorna
Lido di Jesolo, strand
Lido di Jesolo, strand
Verona, Júlia erkélye a turisták szerint
Verona, Júlia erkélye a turisták szerint
Padova, Szent Antal-bazilika
Padova, Szent Antal-bazilika

[szerkesztés] Turizmus

Veneto Olaszországban vezető helyen áll az idegenforgalomban, a nemzeti idegenforgalmi bevételek 13,5%-át adja. Csak maga Velence kb. 10 millió látogatót fogad egy-egy esztendőben. Az idegenforgalom célterületei a régióban:

Kulturális látnivalók:

Tengerparti nyaralóhelyek:

Tóvidékek:

  • A Garda-tó keleti partja mentén található üdülőhelyek (Riviera di Garda) Veneto területén belül: Lago di Garda, Lazise, Bardolino, Garda, Malcesine, Peschiera del Garda, Torri del Benaco, Brenzone.
  • A Cadore és Agordino tavai (Treviso megye): Alleghe-tó, Auronzo-tó, Pieve-tó, Misurina-tó.
  • Revine tavai (Treviso megye): Santa Maria-tó, Lago-tó.
  • Belluno megye tavai: Santa Croce-tó, Arsié-tó, Lago de Mis.

Termálfürdők:

Sícentrumok:

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Sportlétesítmények

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Katolikus egyház

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Tudomány, felfedezések

[szerkesztés] Építészet

[szerkesztés] Képzőművészetek

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Zene

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Források

  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
  • Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Híres emberek)

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Olasz régiók
Abruzzo | Basilicata | Calabria | Campania | Emilia-Romagna | Friuli-Venezia Giulia | Lazio | Liguria | Lombardia | Marche | Molise | Piemont | Puglia | Szardínia | Szicília | Toszkána | Trentino-Alto Adige | Umbria | Valle d’Aosta | Veneto
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Veneto
Személyes eszközök