Grappa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grappa
A glass of tasty grappa.jpg
Egy pohár grappa

Típus törkölypárlat
Származási hely Olaszország,
Főbb összetevők


Alkoholtartalom 40–46% V/V ± 0,3% V/V %
Grappa bemutató

A grappa olasz törkölypárlat, alkoholtartalma általában 40-46%, de legalább 37,5%. Több változata ismeretes, néhány fajtáját tölgyfahordóban érlelik. A borkészítés után visszamaradt szőlőtörkölyből párolt italok közül a francia Eau-de-vie de marc mellett a grappa a legismertebb. Az olasz parampampolinak a boron és az olvasztott cukron kívül alapalkotóeleme a grappa és a kávé is. A parampampoli magyar megfelelője a krampampuli.

Származás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olaszok szerint a grappa Észak-Olaszországi kisváros "Bassano del Grappa"-ból indult világkörüli útra és a nevét is innen eredeztetik. Napjainkban a Grappa kizárólag Olaszország határain belül készül mivel EU oltalom alatt áll és ezért gyártásánál szigorúan be kell tartani a termékleírásban foglaltakat. E szabályokat természetesen hosszú évszázados tapasztalatok alapján alakították ki, hiszen ennek már a tizennegyedik századtól komoly hagyománya van Itáliában. Ezerhatszázban már részletes tanulmányt készítettek a jezsuiták a párlat gyártásáról.

Itália kolostoraiban a 12-13. században gyógyászati céllal, az emésztés elősegítésére kezdtek törkölyből grappát desztillálni. Később az alkohol finomítása az alkimisták foglalatosságává vált, majd lassan elterjedt a parasztok között is. Szélesebb körű ismertségre a 15. században tett szert, ekkor indultak útjukra az első külföldre - Németalföldre - szánt szállítmányok is. A terméketlen észak-itáliai, dél-tiroli, lombardiai területeken élő szegényparasztok számára megélhetési forrást biztosított a szeszfőzés, és rövid időn belül a törkölydesztillálás mestereivé váltak.

A törköly volt az egyetlen olyan melléktermék, amiben a nagybirtokosok semmi fantáziát nem láttak, és nagylelkűségükről adva tanúbizonyságot parasztjaiknak adták. A találékony parasztok vizet öntöttek a törkölyre és állni hagyták, így kioldódott és erjedésnek indult minden hasznos anyag, ami még a bogyók héjában maradt. A másodszor kipréselt lét vinellónak nevezték. A lé nagyobbik részéből desztillálás útján tömény szeszes ital készült, míg kisebbik hányada alacsony alkoholtartalma miatt szomjoltóként szolgált a meleg, nyári napokra. A műveletet gondosan titokban tartották, nehogy a földesúr tudomást szerezzen róla.

Készítése, előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grappa főzőüstje

A grappa csak Olaszországban termett és feldolgozott szőlő törkölyéből készülhet, melyet – részleges vagy teljes – erjesztés után lepárolnak. A tökéletes grappa készítéséhez friss, lágy törkölyre van szükség, ami nincs nagyon kipréselve, és minél hamarabb a lepárlóüzembe szállították. A kész párlat hagyományosan ízesíthető különböző fűszerek vagy gyümölcsök felhasználásával, melyeket minden esetben feltüntetnek a címkén, és kis mértékben édesíthető is.

A grappa palackozható érlelés után vagy anélkül. Ha legalább 12 hónapig érlelték fahordókban, megkaphatja a „vecchia” vagy „invecchiata” (érlelt), 18 hónap után pedig a „riserva” vagy „stravecchia” jelzőket, de időnként az érlelési időt tüntetik fel. Az érlelt grappa színe ízetlen karamell hozzáadásával is mélyíthető. A magyar törkölypálinkához hasonlóan egyaránt készülhet oszlopos vagy többszöri lepárlással.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatvanas években a Nonino család forradalmasította a grappák gyártását, ami azt jelentette, hogy külön szőlőfajtánként készítette a párlatokat, ezzel létrehozva a "monovitigno" kategóriát. Az ebből kialakult legnépszerűbb ízek a muskotály, a picolit, a chardonnay, a merlot, a tokay. De manapság is új ízekkel gyarapszik a grappák repertoárja, új párlatok születtek, melyek vadvirág-, akác-, és vadgesztenye mézzel készülnek. Ízük azonban nem édes, csak aromájukban fedezhetjük fel az újítást.

Híres márkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rövidebben érlelteket biancanak hívják, a hosszabban érlelteket invecchiatanak, strevecchiának, vagy riservának nevezik. A leghíresebb grappa forgalmazók a Nonino, Berta, Sibona, Nardini, Jacopo Poli, Brotto, Domenis és a Bepi Tosolini.

Fogyasztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grappát az egyéb égetett szeszekhez hasonlóan régebben gyógyszerként is fogyasztották. Napjainkban magában vagy éppen sör mellé is igen kedvelt. Kávéba öntve is fogyasztják és ekkor nevezik az olaszok "Caffe corretto"-nak, ami javított kávét jelent.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]