Vicenza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Vicenza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Veneto | ||
| Megye | Vicenza (VI) | ||
| Polgármester | Enrico Hüllweck | ||
| Irányítószám | 36100 ,483 | ||
| Körzethívószám | 0444 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 113 fő (2004) +/- | ||
| Népsűrűség | 1379.2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 39 m | ||
| Terület | 80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Vicenza weboldala | |||
Vicenza város Észak-Olaszországban Veneto tartományban, az azonos nevű megye székhelye. Ipari központ, mely különösen ékszerészetéről és ruhaiparáról híres. Vílághírű Aranykiállítását minden évben háromszor rendezik meg. Vicenza belvárosa a világörökség része. Lakosságának száma: 107 223.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vicenza Velencétől mintegy 60 km-re nyugatra, Milánótól 200 km-re keletre a Monti Berici északi lábánál a Bacchiglione folyó mellett fekszik.
[szerkesztés] Története
Vicenza "Vicetia" néven ősi római város, i. e. 49-től municipium, de a római korban a közeli Patavium (Padova) árnyékában élt. Római emlékeiből nem sok maradt, de három híd a Bacchiglione és a Retrone folyón és a római csatorna néhány boltíve a Porta Santa Croce közelében túlélte az idők viharait.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után az 5. században I. Alarich vandáljai és Attila hunjai pusztították a várost. Később lombard hercegség központja lett és csatlakozott a Barbarossa Frigyes ellen szerveződött Lombard Ligához. Az addig független köztársaságot 1311-ben Verona hódította meg. A milánói Viscontik ellen harcoló Scaligerik megerősítették a várost.
1405-ben Vicenza velencei uralom alá került és ettől kezdve Velence sorsában osztozott.
[szerkesztés] Magyar vonatkozások
I. Lajos magyar király az első nápolyi hadjárata során, Nápoly felé menet 1347. december 4-én érintette Vicenza városát. Tiszteletére 300 lovaggal vonultak ki elé a veronai Scalák. [1]
[szerkesztés] Látnivalói
- A későreneszánsz építészet jeles képviselői Andrea Palladio és kortársa Vincenzo Scamozzi Vicenza polgárai voltak. Építészetüknek számos emléke maradt a városban: Villa Capra "La Rotonda", Basilica Palladiana, Teatro Olimpico
[szerkesztés] Paloták
- Basilica Palladiana
- Loggia Zeno – Palazzo Vescovile
- Palazzo Angaran
- Palazzo Barbaran da Porto
- Palazzo Caldogno Tecchio
- Palazzo Capra
- Palazzo Chiericati – Museo Civico
- Palazzo Civena Trissino, ma Casa di Cura Eretenia
- Palazzo Cordellina
- Palazzo Da Monte ma Migliorini
- Palazzo Da Porto Breganze
- Palazzo Da Porto Colleoni
- Palazzo da Schio detto Ca d'Oro
- Palazzo da Schio ora Vaccari Lioy
- Palazzo Garzadori ma Bortolan
- Palazzo Garzadori ma Braga
- Palazzo Godi Nievo ma Vicenza tartományi székhelye
- Palazzo Gualdo
- Palazzo Iseppo Da Porto ora Festa
- Palazzo Leoni Montanari
- Palazzo Negri De Salvi
- Palazzo Pojana , ma Arrigoni Noventa
- Palazzo Porto Breganze, ma Telecom Italia
- Palazzo Proti – Criptoportico Romano
- Palazzo Regaù
- Palazzo Repeta Sale
- Palazzo Thiene, ma Bonin Longare
- Palazzo Thiene, ma a Banca Popolare di Vicenza történelmi székháza
- Palazzo Trissino Lanza
- Palazzo Trissino Trento
- Palazzo Valmarana, ma Braga Rosa
- Palazzo Valmarana-Rossi
- Palazzo Volpe Maltauro
- Palazzo Zen Sesso Fontana
[szerkesztés] Templomok
- Dóm (15. század)
- Chiesa dei Filippini
- Chiesa dei SS. Filippo e Giacomo
- Chiesa di S. Croce detta Dei Carmini in S. Giacomo Maggiore.
- Chiesa di S. Gaetano da Thiene
- Chiesa di S. Maria delle Grazie
- Chiesa di S. Maria in Araceli
- Chiesa di S. Maria in Foro detta Dei Servi
- Chiesa di S. Maria Maddalena
- Chiesa di S. Martino
- Chiesa di S. Pietro e Oratorio dei Boccalotti
- Chiesa di S. Vincenzo
- Chiesa di San Giorgio
- Chiesa di San Lorenzo
- Chiesa di San Marco
- Chiesa di San Rocco
- Chiesa di San Stefano
- Chiesa di Santa Caterina
- Chiesa di Santa Corona
- Chiesa di Santa Maria Nuova
- Chiesa e Chiostro di S. Giuliano
- Chiostro di San Pietro
[szerkesztés] Érdekesség
A vicenzaiakat itáliaszerte gúnyból mangiagattinak (macskaevőknek) nevezik, mivel a történet szerint a nagy éhínségek idején megették a macskákat is.
[szerkesztés] Híres emberek
- Roberto Baggio, labdarúgó
- Gelindo Bordin, atléta
- Federico Faggin, feltaláló
- Antonio Fogazzaro, író
- Andrea Palladio, építész
- Goffredo Parise, író
- Guido Piovene, író
- Antonio Pigafetta, felfedező
- Vincenzo Scamozzi, építész
- Tullio Campagnolo, a kerékpár feltalálója
- Manuel Righele, író
- Luigi Meneghello, író
[szerkesztés] Források
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olasz Wikipédia
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 84-85. oldal
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Vicenza.com – hivatalos oldal
- Vicenza magyar nyelvű útikalauz
- Giovanna Grossato: Vicenza rövid története
- A Vicenza Calcio honlapja
- Citylights: Tisztviselő képeslap -ból város
- Tisztviselő információs website részére fiatal emberek