Radzsiv Gandhi
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Radzsiv Gandhi | |
.jpg) |
|
| India 7. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1966. január 19. – 1977. március 24. |
|
| Előd | Gulzarilal Nanda |
| Utód | Morarji Desai |
| Hivatali idő 1984. október 31. – 1989. december 2. |
|
| Előd | Indira Gandhi |
| Utód | Vishwanath Pratap Singh |
|
|
|
| Született | Bombay, India 1944. augusztus 20. |
| Elhunyt | Sriperumbudur, India 1991. május 21. (46 évesen) |
| Párt | Indiai Nemzeti Kongresszus |
|
|
|
| Házastárs | Sonia Gandhi |
| 250x90px | |
| Radzsiv Gandhi aláírása | |
Rádzsív Gándhí (dévanágarí írással: राजीव रत्न गाँधी, IPA: [raːdʒiːv gaːnd̪ʰiː]) (Mumbai, 1944. augusztus 20. – Sriperumbudur, 1991. május 21.) india miniszterelnöke.
Édesanyja, Indira Gandhi meggyilkolását követően 1984 októberében vette át az ország irányítását és 1989 decemberéig töltötte be a miniszterelnöki posztot. Hivatalba lépésével India addigi legfiatalabb miniszterelnöke lett. Két évvel a kormányfői posztról való leköszönése után 1991-ben a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű Srí Lanka-i terrorszervezet bombamerényletének áldozatává vált.
Tartalomjegyzék |
Pályafutása [szerkesztés]
Rádzsív Indira Gandhi és Feroze Gandhi legidősebb fia volt. Cambridge-ben tanult, ahol megismerte az olasz-amerikai származású Edvige Antonia Albina Maino-t, aki Sonia Gandhi néven felesége és szintén indiai politkus lett. Az egyetem elvégzése után az Indian Airlines légitársaság pilótája lett. Családja politikai elkötelezettsége ellenére távol maradt a politikai élettől egészen öccse Sanjay Gandhi 1980-ban repülőgép-szerencsétlenségben bekövetezett haláláig. Miután anyját 1984-ben saját szikh testőrei meggyilkolták, pártja, az Indiai Nemzeti Kongresszus Rádzsiv-or jelölte miniszterelnöknek. Nem sokkal ezután pártját addigi legnagyobb győzelmére vezette: az 542-ből 411 helyet szereztek meg az indiai parlamentben. Miniszterelnöksége idején a gazdaság modernizálásába kezdett. Fejlesztette a távközlést, az oktatási rendszert, növelte az oktatási és tudományos célú támogatásokat és a kapcsolatok fejlesztésére törekedett az Egyesült Államokkal.
1988-ban megbuktatta a Maldív-szigeteken kibontakozó és tamil szeparatisták támogatását élvező államcsínyt, majd békefenntartó csapatokat küldött Srí Lankára, ami nyílt katonai konfliktushoz vezetett a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei nevet viselő szeparatista szervezettel.
1987 közepén egy állítólagos korrupciós ügy, a Bofors-botrány kikezdte a róla kialakult őszinte, korrupció-mentes politikus képet, és ez 1989-ben pártja bukásához vezetett. Az 1991-es választásokig a párt vezetőjeként tevékenykedett. Az öngyilkos tamil merénylő egy Tamil Nadu államban tartott kampányeseményen végzett vele.[1]
Halála után [szerkesztés]
Halála után megkapta a legmagasabb indiai állami kitüntetést (Bharat Ratna).
Özvegye a párt vezetője lett és győzelemre vezette azt a 2004-es választásokon. Fia, Rahul Gandhi a párt egyik vezetője és az Indiai Parlament tagja.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 1991: öngyilkos merénylet áldozata Radzsiv Gandhi - index.hu, 2008. május 21.
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rajiv Gandhi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
