Mumbai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

**Mumbai**
Elhelyezkedése
Kép:DowntownBombay.jpg Bombayi látkép
Bombay elhelyezkedése
Kormányzat
ország	India
Alapítás éve	1668
polgármester	Shuba Raul
Népesség
Város (2006)	13,3 millió fő
Népsűrűség	21880 fő/km²
Földrajzi jellemzői
Területe
Teljes	603,45 km²
Magasság	8 méter m
Weboldal: www.mcgm.gov.in

Mumbai (1996 előtt Bombay , hindi/marathi: मुंबई, azaz: Mumbai) Mahárástra központja. Becsült 13 millió fős lakosságával India legnépesebb, és a világ egyik legnépesebb városa. (2006)^[1]. A város a nyugat-indiai tengerpart (Konkan) mentén elnyúló Szasti szigetén fekszik. A szigeten található környező településgyűrű lakosságával együtt Mumbai a világ 4. legnépesebb várostömörülése, mintegy 20 millió lakóval. A városnak mély vizű természetes tengeri kikötője van, amely India személyhajó-forgalmának több mint a felét bonyolítja le, és jelentős a teherforgalma is.

Tartalomjegyzék

1 A város neve
2 Történelem
3 Lakosság
- 3.1 Nyelvek
- 3.2 Vallások
4 Kultúra
- 4.1 Múzeumok
- 4.2 Látnivalók
5 Média
6 Testvértelepülések
7 A város szülöttei
8 Megjegyzés
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A város neve

India kapuja

A 16. század óta a város neve Mumbai („istenanya”). A Bumbai forma, amit utóbb Bombay-re angolosítottak, valószínűleg portugál népetimológiás alak, jelentése talán jó öböl (Bom Bahia?), így értelmezték maguknak a portugálok a bennszülött névformát. 1995 óta hivatalosan újra a maráti ejtésnek megfelelő Mumbai nevet használja a város.

[szerkesztés] Történelem

A Mumbai-szigeten feküdt a 17. század előtt a város.

A 8. századtól a zsidók érkeztek Jemenből és és ezzel egy időben érkezett az iszlám is. A 13. században különböző dinasztiák uralkodtak a városban. 1300 körül Bimbakyan király alapította meg a mai várost. 1348-ban a muzulmán I. Murabak sah volt a Gujarat Szultánság feje, aminek a központja Mumbai volt.

A portugálok 1533-ban érkeztek a városba. 1534. december 23-án létrehozták Bahadur sah engedélyével a saját kolóniabázisukat. A Mumbai-szigeten az európaiak uralkodtak 1947. augusztus 14-éig, a függetlenségig.

1583-ban érkezett az első angol és 1612-ben megalapították az East India Company-t, azaz a kelet-indiai társaságot. 1626-ban a portugál főúri házat felrobbantották. 1661. június 23-án a portugál és az angol király megálapodott, hogy közös fennhatóság alá vonják a várost. A várost 1668-ban a keleti-indiai társaság megvásárolta, és kereskedelmi csomóponttá tette.

1777-ben Rustomji Kashaspathi lett Bombay érseke. 1852. november 18-án indult meg a vasút építése. 1857-ben pedig megnyílt az egyetem.

1947-ben India egyik legnagyobb városává vált.

1960-ban Maharashtra állam fővárosa lesz.

[szerkesztés] Lakosság

[szerkesztés] Nyelvek

A városban közel 200 különböző nyelvet vagy dialektust beszélnek. A többség a marathi nyelvet beszéli. A nyelv első hivatalos nyelv volt. A lakosság 19%-a gudzsarati, 10%-a urdu nyelven társalog. A nyelveket arabul és hindi betűkkel írják.

Az angol nyelvet kevesen beszélik egymást közt, de szinte mindenki érti és beszéli a nyelvet.

[szerkesztés] Vallások

A város többsége hindu (60%) és muzulmán (25%). Ezen kívül zsidók, keresztények és buddhisták is élnek itt.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeumok

Prince of Wales Museum: 1905-ben alapították a walesi herceg tiszteletére.
Mahatma Gandhi Museum: Gandhi életét mutatja be. Tartozik hozzá egy könyvtár is.

[szerkesztés] Látnivalók

Gateway of India: George Wittet tervezte, 1924-ben épült.
Elefánt-sziget

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Újságok

A városban több angol napilap is megjelenik: The Times of India, Midday, Afternoon, Asian Age, Economic Times, Mumbai Mirror, Daily News And Analysis, Hindustan Times, és az Indian Express.

Marathi nyelven: Loksatta, Maharashtra Times, Nava Kaal, Saamana Hindi Dainik Bhaskar, Dainik Jagran.

Ezen kívül még gudzsarati, maláj, bengáli, urdu, telugu és tamil nyelven is jelennek meg újságok.