Mumbai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Mumbai
Közigazgatás
Ország	India
Alapítás éve	1668
Polgármester	Shuba Raul
Népesség
Teljes népesség	13 300 000 fő (2006) +/-
Népsűrűség	21880 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	8 méter m
Terület	603,45 km²
Elhelyezkedése
Bombay elhelyezkedése
Mumbai weboldala

Mumbai (1996 előtt Bombay, hindi/maráti: मुंबई, azaz: Mumbai) India Mahárástra államának székhelye. Több mint 13 millió fős lakosságával a világ egyik legnépesebb városa,^[1] India pénzügyi, kereskedelmi és szórakoztató központja.

A város a nyugat-indiai tengerpart (Konkan) mentén elnyúló, korábban több különálló szigetből álló Szasti szigetén fekszik. A környező települések lakosságával együtt Mumbai lakóinak száma mintegy 20 millió. A szomszédos Navi Mumbai és Tane lakosságát is hozzászámítva Mumbai a világ ötödik legnépesebb városövezete.

A városnak mély vizű természetes tengeri kikötője van, amely India személyhajó-forgalmának több mint a felét bonyolítja le, és jelentős a teherforgalma is.^[2]

Mumbai India bruttó nemzeti össztermékének (GDP) mintegy 5 százalékát,^[3] ipari termelésének 25 százalékát, tengeri kereskedelmének 40 százalékát, tőketranzakcióinak 70 százalékát adja.^[4] A világ tíz legjelentősebb kereskedelmi központjának egyike.^[5] Mumbaiban van az Indiai Tartalékbank, a Mumbai Tőzsde, az Indiai Nemzeti Tőzsde és számos nagy indiai cég központja, illetve sok nemzetközi cég indiai központja. Mumbai a hindu filmgyártás központja (Bollywood stúdiók.)

Mumbai kultúrák olvasztótégelye. Munkalehetőségei, viszonylag magas életszínvonala nagy számban vonzott bevándorlókat India minden tájáról.

Tartalomjegyzék 1 A város neve 2 Éghajlata 3 Története 3.1 Erőszak 4 Gazdasága 5 Népesség 5.1 Nyelvek 5.2 Vallások 6 Kultúra 6.1 Múzeumok 6.2 Látnivalók 7 Média 7.1 Újságok 7.2 Rádiók 7.3 Televíziók 8 Testvértelepülések 9 A város szülöttei 10 Jegyzetek 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A város neve

A 16. század óta a város neve Mumbai („istenanya”). A Bumbai forma, amit utóbb Bombay-re angolosítottak, valószínűleg portugál népetimológiás alak, jelentése talán jó öböl (Bom Bahia?), így értelmezték maguknak a portugálok a bennszülött névformát. 1995 óta hivatalosan újra a maráti ejtésnek megfelelő Mumbai nevet használja a város.

[szerkesztés] Éghajlata

Mumbai a trópusokon fekszik, az Arab-tengerhez közel. Csak két évszakot ismer: esős és száraz évszakot. Az esős évszak márciustól októberig tart, ekkor a hőmérséklet általában meghaladja a 30 °C-ot. A várost öntöző csapadék évente 2200 mm körül van, ennek legnagyobb része a június és szeptember közt hulló monszunesők képében érkezik. A csapadékrekordot 1954-ben mérték, amikor összesen 3452 mm eső hullott.^[6] Az egy napon belül lehulló csapadék rekordja 944 mm volt, ezt 2005. július 26-án mérték, a 2005-ös mumbai árvíz idején.^[7] A száraz évszak során, november és február közt jóval kevesebb eső esik és langyos vagy hűvös az idő. Januárban és februárban az északi szelek hideget hoznak.

Az év során a hőmérséklet 38 és 11 °C közt mozog. A legmagasabb mért hőmérséklete 43,3 °C, a legalacsonyabb 7,4 °C (1962. január 22-én).^[8] Ezek a hivatalos meteorológiai állomások adatai, de egy mérőállomás a város határai belül található Kanheri barlangoknál 2008. február 8-án alacsonyabb hőmérsékletet mért, 6,5 °C-t.^[9]

[szerkesztés] Története

A Mumbai északi részén, Kandivaliban talált régészeti bizonyítékok szerint az itteni szigeteket már a kőkorszaktól lakták. Az írott emlékekben Kr. e. 250-től dokumentált, amikor Ptolemaiosz Heptaneszia néven említette („hét sziget”). A Kr. e. 3. században a szigetek a buddhista Asóka Maurja Birodalmához tartozott. A Krisztus utáni évszázadokban az indo-szkíta nyugati szatrapák és a Szatavahana Dinasztia vetélkedtek a vidék birtokáért. Később a hindu Szilhara Dinasztia uralta a szigeteket 1343-ig, amikor Gudzsarát foglalta el a vidéket. A híres Elefántbarlangok szobrai és a Valkesvar templom ebből az időszakból származnak.

A 8. századtól zsidó bevándorlók is érkeztek Jemenből és és ezzel nagyjából egy időben jutott el ide az iszlám is. A 13. században különböző dinasztiák uralkodtak a városban. 1300 körül Bimbakyan király (?) alapította meg a mai várost. 1348-ban a muzulmán I. Murabak sah volt a Gudzsaráti Szultánság feje, amelynek a központja Mumbai volt.

A portugálok 1533-ban érkeztek a városba. 1534. december 23-án létrehozták Bahadur sah engedélyével a saját kolóniájukat. A szigeteken az európaiak uralkodtak 1947. augusztus 14-éig, a függetlenségig.

1661-ben a szigeteket II. Károly brit király kapta meg Catherine de Braganza hozományaként. 1668-ban azonban a Brit Kelet-Indiai Társaság kapta őket bérletbe évi tíz fontért. A szigetek keleti oldalán a Társaság hozta létre a mélyvízű kikötőt - ideális hely volt ez első kikötőjük számára a szubkontinensen. A népesség gyorsan növekedett: 1661-ben még tízezren éltek itt, 1675-ben már hatvanezren. 1687-ben a Kelet-Indiai Társaság Szurátból Mumbaiba helyezte át székhelyét. Később Mumbai lett a Bombayi Elnökség nevű brit tartomány székhelye.

1817-től nagy mérnöki vállalkozás vette kezdetét: a Hornby Vellard projekt során a szigeteket egyesítették és így 1845-re 438 km²-es terület állt rendelkezésre. 1853-ban itt nyílt meg India első személyvasútvonala, amely Mumbait és Tanét kötötte össze. Az amerikai polgárháború folyamán Mumbai lett a világ fő gyapotpiaca, ami nagy lendületet adott a város gazdaságának és fejlődésének.

A Szuezi-csatorna megnyitása 1869-ben újabb lökést adott: Mumbai az Arab-tenger egyik legnagyobb kikötőjévé fejlődött.^[11] A következő 30 évben a Mumbai nagyvárossá nőtte ki magát, gyorsan fejlődött infrastruktúrája és kiépültek intézményei. 1906-ban már egymillióan éltek Mumbaiban és ezzel Kalkutta után India második legnagyobb városa volt. A Bombayi Elnökség (Bombay Presidency) központjaként az indiai függetlenségi mozgalom egyik fő bázisa volt, Mahatma Gandhi 1942-ben itt hirdette meg a Ki Indiából Mozgalmat. Miután India 1947-ben független lett, Mumbai Bombay állam központja lett. A város terjeszkedése az 1950-es években érte el jelenlegi határait, amikor a sziget északra fekvő területeit is bekebelezte.

1955 után, mielőtt Bombay államot a nyelvi határok alapján Maharástra és Gudzsarát államokra bontották szét, a főként vezető gudzsaráti iparosokból létrejött Bombayi Polgárok Bizottsága azért lobbizott, hogy Mumbai legyen független az új államoktól. A Szamjukta Mahárástra mozgalom ezzel szemben amellett kardoskodott, hogy Mumbai legyen Mahárástra állam fővárosa. Zavargások robbantak ki és a rendőrök tüzében 105 ember vesztette életét. Végül 1960. május 1-jén megalakult Mahárástra, Bombay (Mumbai) székhellyel.

A város 1996-ban kapta meg hivatalosan a Mumbai nevet^[12] Mahárástra Siv Szena kormányától, amely sorozatosan állította vissza a gyarmatosítás előtti neveket.

[szerkesztés] Erőszak

Az 1950-es évek végének zavargásai nem az utolsó erőszakhullámot jelentették a modern Mumbai történetében. 1992-ben és 1993-ban vallásközi zavargások okoztak nagy rombolást a városban. Sokan meghaltak, majd az 1993-as bombamerényletek (március 12-én) a város jelképei ellen, amelyeket iszlám szélsőségesek és mumbai bűnözők követtek el, mintegy háromszáz ember életet oltották ki.

A legutóbbi években iszlám szélsőségesek autóbuszok ellen is végrehajtottak támadásokat.

2006. július 11-én Mumbai ismét véres merényletsorozat színhelye lett: az egyszerre végrehajtott vonatrobbantások több mint kétszáz embert öltek meg.^[13]

A Raj Thackeray vezette Mahárástra Navnirman Szena párt tagjai a legutóbbi időkben politikailag motivált támadásokat hajtottak végre az észak-indiai származású lakosok ellen.^[14]

2008. novemberében ismét súlyos terrortámadás-sorozat érte a várost.

[szerkesztés] Gazdasága

A város kikötője révén igen korszerű hajógyártással rendelkezik. Az ország nyugati partján helyezkedik el, ezért ide érkezik be tankhajókon a kőolaj, amit ma már finomítanak is. Mint minden nagyvárosban itt is gyártanak autókat, főleg autóipari nagyhatalmak hoztak itt létre üzemeket. Emellett a pamutipara is jelentős.

[szerkesztés] Népesség

Mumbai Ázsia legnépesebb városa elővárosok nélkül. Legnagyobb elővárosai: Ulhasnager, Thane, Amarnath.

[szerkesztés] Nyelvek

A városban közel 200 különböző nyelvet vagy dialektust beszélnek. A többség a maráti nyelvet beszéli. A lakosság 19%-a gudzsaráti, 10%-a urdu nyelven társalog. A nyelveket arab és hindi betűkkel írják.

Az angol nyelvet kevesen beszélik egymást közt, de szinte mindenki érti és beszéli.

[szerkesztés] Vallások

A város többsége hindu (60%) és muzulmán (25%). Ezen kívül zsidók, keresztények és buddhisták is élnek itt.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeumok

• Prince of Wales Museum: 1905-ben alapították a walesi herceg tiszteletére.
• Mahatma Gandhi Museum: Gandhi életét mutatja be. Tartozik hozzá egy könyvtár is.

[szerkesztés] Látnivalók

• Gateway of India: George Wittet tervezte, 1924-ben épült.
• A Tadzs Mahal Palota szálló.
• Elefánt-sziget
• Dharavi - Ázsia legnagyobb slumja (gettó), mitegy 2 millió ember él itt.

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Újságok

A városban több angol napilap is megjelenik: The Times of India, Midday, Afternoon, Asian Age, Economic Times, Mumbai Mirror, Daily News And Analysis, Hindustan Times, és az Indian Express.

Marathi nyelven: Loksatta, Maharashtra Times, Nava Kaal, Saamana Hindi Dainik Bhaskar, Dainik Jagran.

Ezen kívül még gudzsarati, maláj, bengáli, urdu, telugu és tamil nyelven is jelennek meg újságok.

[szerkesztés] Rádiók

Fontosabb rádióadók: Radio Mirchi, Vividh Bharati. Ezeket a rádiókat 1,2 millió ember hallgatja.^[forrás?]

[szerkesztés] Televíziók

1972-ben alakul meg a város első televíziója, a Doordarshan. Mára a helyzet megváltozott. Sok, műholdról sugárzott televíziós adást láthatnak a nézők.

[szerkesztés] Testvértelepülések

• London, Nagy-Britannia
• Los Angeles, USA
• Karacsi, Pakisztán
• Szentpétervár Oroszország
• Stuttgart Németország
• Jokohama, Japán
• İzmir, Törökország

[szerkesztés] A város szülöttei

• Radzsiv Gandhi (1944–1991), India volt miniszterelnöke.

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• hivatalos oldal