Manila
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Manila (Lungsod ng Maynila) | |||
 |
|||
| Manila látképe | |||
|
|||
| Becenév: Imádott város, Öbölparti város Mottó: Linisin Ibangon Maynila |
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fülöp-szigetek |
||
| Megye | Metro Manila | ||
| Alapítás éve | 1574. június 10. | ||
| Polgármester | Alfredo Lim (2007-2010) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 581 082 fő (2000) +/- | ||
| – agglomeráció | 14000000 fő | ||
| Népsűrűség | 41014 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 16 m | ||
| Terület | 38,55 km² | ||
| Időzóna | PST (UTC+ 8) | ||
| Manila weboldala | |||
Manila (filipino nyelven: Lungsod ng Maynila) a Fülöp-szigetek fővárosa, az ország politikai, kormányzati, kereskedelmi, kulturális központja. A teljes manilai agglomeráció lakossága meghaladja a 14 milliót.[1] A város a Manilai öböl partján fekszik, egy földsávon. Manila 16 további kisebb-nagyobb településsel alkotja a föváros teljes vonzáskörzetét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A délkelet-ázsiai szigetvilághoz tartozó Fülöp-szigetek fővárosa. A Luzon sziget délnyugati részén, a Dél-kinai-tenger Manila-öble mentén, a Pasig-folyó torkolatában fekszik.
[szerkesztés] Földrajza
Manila fejlődésének csak a Pasig-folyó völgye kínált teret. Kelet felé való terjeszkedését a Központi Kordillera akadályozza. A tengerszint felett 14 méter magasan fekvő város az örök nyár birodalma, bár a trópusi forróságot a tenger közelsége valamelyest mérsékli. Az évi középhőmérséklet 26,5 °C. A legmelegebb hónap a május 28,5 °C-os, a leghidegebb pedig a január 24,6 °C-os középhőmérsékletével. Az évszakokat általában a szélirány, valamint a csapadék mennyisége határozza meg.
Az évi átlag 2123 miliméteres bőséges csapadékot legfőképp a délnyugati nyári monszun hozza, melynek fülledt, párás időszakában június és október között az esős napok száma eléri akár a százat is, melynek ellentéteként a november és április között uralkodó északkeleti monszun száraz időt hoz. A monszunváltás időszakában keletkező tájfunok gyakran okoznak erős károkat.
[szerkesztés] Története
A XVI. században Manila helyén egy Maynilad nevű tagalog törzs települése állt, ezt 1571-ben a spanyolok foglalták el, és a Pasig-folyó déli partján, a torkolatnál felépítették az Intramuros nevű ("falak között") erődvárost, amely három évvel később a spanyol koronához tartozó szigetvilág székhelye lett. Az India, Japán, Kína, Spanyolország és az Újvilág közötti kereskedelemben természetes kikötője nagy szerepet játszott mindaddig, amíg azt Szingapúr és Hongkong túl nem szárnyalta azt.
A XIX. század végén a spanyol uralom ellen fellázadt fülöp szigeteki felkelő csapatok megostromolták Manilát. 1902-ben az Egyesült Államok gyarmati központja lett.
A II. világháború idején japánok szállták meg az országot.
Manila 1946-ban vállt függetlenné, s lett a Fülöp-szigetek fővárosa.
[szerkesztés] Gazdasága
A város újabb ipari üzemeit a Nagy-Manilához tartozó- és a II. világháború után fejlődésnek indult elővárosokba telepítették.
A környék mezőgazdasági jellegű települései közül leggyorsabban az 1930-as években alapított Quezon City fejlődött, melynek ipari munkásságának háromnegyede a textiliparban dolgozik. A többieket a műanyag- és papíripari üzemek, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárak foglalkoztatják.
A főváros nagy északi peremvárosa, Calookan City jelentős könnyűipari központ, ahol kaucsuk-, gumi-, textil- és konfekcióipari üzemek működnek.
Az Északi kikötő közelében fekvő Navotas és Malabon nehézipari központ, ahol acélgyár, elektrotechnikai üzem, gumi- és festékipari üzemek működnek.
A Déli kikötő környékén fekvő Pasay City és Paranaque munkásainak több mint fele pedig a környék híres dohánygyáraiban dolgozik. Paranaque kézművesei pedig híresek csodálatos himzéseikről.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Manila katedrális
- Szent Ágoston templom
- Santiago erőd
- Intramuros - spanyol település
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
|
|||||||
