Manila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Manila (Lungsod ng Maynila)
Big Manila.jpg
Manila látképe
Manila címere
Manila címere
Manila zászlaja
Manila zászlaja
Becenév: Imádott város, Öbölparti város
Mottó: Linisin Ibangon Maynila
Közigazgatás
Ország  Fülöp-szigetek
Megye Metro Manila
Alapítás éve 1574. június 10.
Polgármester Alfredo Lim (2007-2010)
Körzethívószám 2
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 652 171 fő (2010. máj 1.)
– agglomeráció 14000000 fő
Népsűrűség 41014 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 16 m
Terület 38,55 km²
Időzóna PST (UTC+ 8)
Elhelyezkedése
Manila (Fülöp-szigetek)
Manila
Manila
Pozíció a Fülöp-szigetek térképén
é. sz. 14° 35′, k. h. 121° 00′Koordináták: é. sz. 14° 35′, k. h. 121° 00′
Manila weboldala

Manila (filipino nyelven: Lungsod ng Maynila) a Fülöp-szigetek fővárosa, az ország politikai, kormányzati, kereskedelmi, kulturális központja. A teljes manilai agglomeráció lakossága meghaladja a 14 milliót.[1] A város a Manila-öböl partján fekszik, egy földsávon. Manila 16 további kisebb-nagyobb településsel alkotja a főváros teljes vonzáskörzetét.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manila a délkelet-ázsiai szigetvilághoz tartozó Fülöp-szigetek fővárosa. Luzon sziget délnyugati részén, a Dél-kínai-tengerhez tartozó Manila-öböl mentén, a Pasig-folyó torkolatában fekszik. A város fejlődésének csak a Pasig-folyó völgye kínált teret. Kelet felé való terjeszkedését a Központi-Kordillera akadályozza. A tengerszint felett 14 méter magasan fekvő város az örök nyár birodalma, bár a trópusi forróságot a tenger közelsége valamelyest mérsékli.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az évi középhőmérséklet 26,5 °C. A legmelegebb hónap a május 28,5 °C-os, a leghidegebb pedig a január 24,6 °C-os középhőmérsékletével. Az évszakokat általában a szélirány, valamint a csapadék mennyisége határozza meg.

Az évi átlag 2123 milliméteres bőséges csapadékot legfőképp a délnyugati nyári monszun hozza, melynek fülledt, párás időszakában – június és október között – az esős napok száma akár a százat is eléri, és amelynek ellentéteként a november és április között uralkodó északkeleti monszun száraz időt hoz.

A monszunváltás időszakában keletkező tájfunok gyakran okoznak erős károkat.


Manila éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 29,5 30,5 32,1 33,5 33,2 32,2 31,1 30,6 30,9 30,9 30,7 29,7 31,2
Átlaghőmérséklet (°C) 26,5 27,2 28,5 29,9 30,0 29,2 28,5 28,1 28,2 28,2 27,1 26,2 28,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 18,5 20,8 25,9 26,2 26,7 26,2 25,8 25,5 25,5 25,5 24,9 23,9 24,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 19 8 11 21 165 265 419 486 330 270 129 75 1201
Havi napsütéses órák száma 186 197 217 270 217 150 124 124 120 155 150 155 2065
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 16. században Manila helyén egy Maynilad nevű tagalog törzs települése állt, ezt 1571-ben a spanyolok foglalták el, és a Pasig-folyó déli partján, a torkolatnál felépítették az Intramuros nevű ("falak között") erődvárost, amely három évvel később a spanyol koronához tartozó szigetvilág székhelye lett. Az India, Japán, Kína, Spanyolország és az Újvilág közötti kereskedelemben nagy szerepet játszott természetes kikötője mindaddig, amíg Szingapúr és Hongkong nem lett még Manilánál is jelentősebb kikötőváros.

A város az 1945-ben

A 19. század végén a spanyol uralom ellen fellázadt Fülöp-szigeteki felkelő csapatok megostromolták Manilát. 1898. május 1-jén volt a manilai csata napja: az amerikai flotta a manilai öbölben összecsapott a spanyol királyi flottával és elsüllyesztették a hajók jelentős részét. A csata egyedülállónak tekinthető a hadtörténelemben, mivel az amerikaiaknak csak egy halottjuk volt a spanyolok több mint 500 halottjával szemben.[forrás?]

1902-ben az Egyesült Államok gyarmati központja lett. A második világháború idején japánok szállták meg az országot.

Manila 1946-ban függetlenné vált,és a Fülöp-szigetek fővárosa lett.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Ágoston templom

A város újabb ipari üzemeit a Nagy-Manilához tartozó – és a II. világháború után fejlődésnek indult – elővárosokba telepítették.

A környék mezőgazdasági jellegű települései közül leggyorsabban az 1930-as években alapított Quezon City fejlődött, melynek ipari munkásságának háromnegyede a textiliparban dolgozik. A többieket a műanyag- és papíripari üzemek, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárak foglalkoztatják.

A főváros nagy északi peremvárosa, Calookan City jelentős könnyűipari központ, ahol kaucsuk-, gumi-, textil- és konfekcióipari üzemek működnek.

Az északi kikötő közelében fekvő Navotas és Malabon nehézipari központ, ahol acélgyár, elektrotechnikai üzem, gumi- és festékipari üzemek működnek.

A déli kikötő környékén fekvő Pasay City és Paranaque munkásainak több mint fele pedig a környék híres dohánygyáraiban dolgozik. Paranaque kézművesei pedig híresek csodálatos hímzéseikről.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Manila katedrális
  • Szent Ágoston templom
  • Santiago erőd
  • Intramuros - spanyol település

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manila testvérvárosai az alábbiak:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Manila témájú médiaállományokat.