Kuala Lumpur
| Kuala Lumpur (كوالا لومڤور) | |||
|
|||
| Becenév: KL Mottó: Maju dan makmur (maláj: Haladás és virágzás) |
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Malajzia szövetségi kerülete | Kuala Lumpur szövetségi terület | ||
| Alapítás éve | 1857 | ||
| Polgármester | Datuk Abdul Hakim Borhan | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 800 674 fő (2004) +/- | ||
| Népsűrűség | 7388 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 21,95 m | ||
| Terület | 243,65 km² | ||
| Időzóna | MST (UTC+8) | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Kuala Lumpur weboldala | |||
Kuala Lumpur Malajzia fővárosa és egyben legnépesebb városa is. Itt található az ország kereskedelmi és gazdasági központja. A város egyike a három maláj szövetségi területnek.
Legfőbb turisztikai látványossága a Petronas-ikertorony.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A város története az 1850-es években kezdődött, amikor Klang maláj főnök ónbányákat nyitott a területen. A várost ezután árvizek, tüzek, járványok és a Selangor polgárháború sújtotta. Végül 1880-ban Selangor állam adminisztrációját Kuala Lumpurba telepítették át Klangból. 1881-ben egy tűzvész elpusztította a város faházait. Frank Swettenham, Selangor brit kormányzója úgy rendelkezett, hogy a házakat téglából építsék újjá. 1896-ban Kuala Lumpurt az újonnan alapított Maláj Államszövetség fővárosává választották. A város különböző etnikumai Kuala Lumpur különböző negyedeiben telepedtek le. A kínaiak a Market Square kereskedelmi központtól délre és keletre, a malájok északon a Java Street körül. A brit adminisztráció központja a folyótól nyugatra, Padangban volt. Kuala Lumpur a két világháborúban a gumi- és ónkivitel központja volt. 1957-től a független Maláj Államszövetség fővárosa. 1972-ben a várost szövetségi területté nyilvánították.
[szerkesztés] Földrajz
Kuala Lumpur 35 km-re fekszik a a tengertől. Két folyó határolja: Gombak és Klang.
[szerkesztés] Klíma
Éghajlata trópusi, magas páratartalommal és meleggel az év minden napján. Az esőzések intenzívebbek novembertől januárig, illetve április-május tájékán. Jellemzőek a helyi esők. Az éghajlat egyik jellemzője a magas páratartalom. Az átlagos hőmérséklet 30 °C, de a 20 °C már hidegnek számít. Kuala Lumpur centrumát évente többször elöntötte a hirtelen megáradó Klang folyó. Ilyenkor a közlekedés leállt a centrumban, kocsik rekedtek bent az elöntött mélygarázsokban. Szorosan beépült a belvárosi folyópart, lehetetlenné téve a meder szélesítését. Korábbi tanulmányok javasolták, hogy az árvizek megakadályozására csapolják meg az árvizet egy nagy, 11,83 m belső átmérőjű, 9 km hosszú alagúttal a belvárosi szakasz fölött. Ez lett a „Többcélú, autópálya- és árvízelvezető alagút”
| Éghajlati adatok[1] | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Jan. | Febr. | Márc. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szept. | Okt. | Nov. | Dec. | Év | |
| Átlag maximális hőmérséklet (°C) |
32,1 | 32,9 | 33,2 | 33,1 | 32,9 | 32,7 | 32,3 | 32,3 | 32,1 | 32,1 | 31,6 | 31,5 | 32,4 |
| Átlag minimális hőmérséklet (°C) |
22,5 | 22,8 | 23,2 | 23,7 | 23,9 | 23,6 | 23,2 | 23,1 | 23,2 | 23,2 | 23,2 | 22,9 | 23,2 |
| Átlag csapadék (mm) |
169,5 | 165,4 | 240,9 | 259,2 | 204,4 | 125,3 | 127,2 | 155,7 | 192,8 | 253,1 | 287,8 | 245,7 | 242,7 |
| Átlag esős nap |
11 | 12 | 14 | 16 | 13 | 9 | 10 | 11 | 13 | 16 | 18 | 15 | 18 |
[szerkesztés] Gazdaság
- Elektronika
- Szabad kereskedelmi ővezet
- Bio-technológia
- Automatizálás
- Élelmiszer-feldolgozás és vegyipar
- Bank-és pénzügyek
- Idegenforgalom
[szerkesztés] Látnivalók
- A Petronas-ikertorony, amely Malajzia legmagasabb épülete
- Menara Kuala Lumpur: a második legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m)
- Dataran Merdeka vagy Merdeka Square: a függetlenség tere
- Sultan Abdul Samad Building
- Istana Negara, a malajziai király rezidenciája
- Lake Gardens: 92 hektáros park
- Stadium Merdeka: sportstadion
[szerkesztés] Múzeumok
- Maláj Nemzeti Múzeum (Muzium Negara)
- Iszlám Művészeti Múzeum (Islamic Arts Museum)
- Textilmúzeum (Kuala Lumpur Textile Museum)
- Ázsiai művészetek múzeuma (Museum of Asian Arts)
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Szárazföldi
A városnak fejlett úthálózata van, amin azonban sok a torlódás. Ez az úthálózat a várost az ország többi részével kapcsolja össze. Egy nemrég befejezett alagút, a Smart Tunnel segítségével az autósok elkerülhetik a felszíni torlódásokat.
[szerkesztés] Légi
A város nemzetközi repülőtere a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, mely Sepangban található. A repülőtérhez Kuala Lumpurból autópályán vagy gyorsvasúton lehet eljutni.
[szerkesztés] Oktatás
A városban két egyetem található:
- Kuala Lumpur Egyetem
- Malaya Egyetem
[szerkesztés] Testvértelepülések
Törökország, Ankara
Irán, Iszfahán
Malajzia, Malacca Town
Irán, Meshed
Malajzia, Kuantan
Japán, Oszaka
India, Delhi
Marokkó, Casablanca
India, Csennaj
USA, San Francisco
Fülöp-szigetek, Los Baños, Laguna
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kuala Lumpurról információk (németül)
- Turizmus (németül)
- útikalauz (magyarul)
- Mélyépítő Tükörkép Magazin (magyarul)
|
|||||||

