Kuala Lumpur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuala Lumpur (كوالا لومڤور)
KL Composite2.jpg
Kuala Lumpur címere
Kuala Lumpur címere
Kuala Lumpur zászlaja
Kuala Lumpur zászlaja
Becenév: KL
Mottó: Maju dan makmur (maláj: Haladás és virágzás)
Közigazgatás
Ország  Malajzia
Malajzia szövetségi kerülete Kuala Lumpur szövetségi terület
Alapítás éve 1857
Polgármester Datuk Abdul Hakim Borhan
Irányítószám 5xxxx
Körzethívószám 03
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 800 674 fő (2004) +/-
Népsűrűség 7388 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 21,95 m
Terület 243,65 km²
Időzóna MST (UTC+8)
Elhelyezkedése
Kuala Lumpur  (Malajzia)
Kuala Lumpur
Kuala Lumpur
Pozíció Malajzia térképén
é. sz. 3° 08′, k. h. 101° 42′Koordináták: é. sz. 3° 08′, k. h. 101° 42′
A Kuala Lumpur weboldala

Kuala Lumpur Malajzia fővárosa és egyben legnépesebb városa is. Itt található az ország kereskedelmi és gazdasági központja. A város egyike a három maláj szövetségi területnek.

Egyik legfőbb turisztikai látványossága a Petronas-ikertorony.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuala Lumpur utcái a II. világháború alatt

A város története az 1850-es években kezdődött, amikor Klang maláj főnök ónbányákat nyitott a területen. A várost ezután árvizek, tüzek, járványok és a Selangor polgárháború sújtotta. Végül 1880-ban Selangor állam adminisztrációját Kuala Lumpurba telepítették át Klangból. 1881-ben egy tűzvész elpusztította a város faházait. Frank Swettenham, Selangor brit kormányzója úgy rendelkezett, hogy a házakat téglából építsék újjá.

1896-ban Kuala Lumpurt az újonnan alapított Maláj Államszövetség fővárosává választották. A város különböző etnikumai Kuala Lumpur különböző negyedeiben telepedtek le. A kínaiak a Market Square kereskedelmi központtól délre és keletre, a malájok északon a Java Street körül. A brit adminisztráció központja a folyótól nyugatra, Padangban volt. Kuala Lumpur a két világháborúban a gumi- és ónkivitel központja volt.

1957-től a független Maláj Államszövetség fővárosa. 1972-ben a várost szövetségi területté nyilvánították.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuala Lumpur 35 km-re fekszik a a tengertől. Két kis folyó folyik át rajta: a Gombak és Klang.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata trópusi, magas páratartalommal és meleggel az év minden napján. Az esőzések intenzívebbek novembertől januárig, illetve április-május tájékán. Jellemzőek a helyi esők. Az éghajlat egyik jellemzője a magas páratartalom. Az átlagos hőmérséklet 30 °C, de a 20 °C már hidegnek számít.


Kuala Lumpur éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 36,0 37,0 37,0 36,0 36,0 36,0 36,0 36,0 35,0 35,0 35,0 35,0 37,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 32,1 32,9 33,2 33,1 32,9 32,7 32,3 32,1 32,1 32,1 31,6 31,5 32,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 22,5 22,8 23,2 23,7 23,9 23,6 23,2 23,1 23,2 23,2 23,2 22,9 23,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) 18,0 20,0 20,0 21,0 21,0 20,0 19,0 20,0 20,0 21,0 21,0 19,0 18,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 169 165 240 259 204 125 127 155 192 253 267 245 2427
Havi napsütéses órák száma 186 194 207 198 207 195 201 189 165 170 153 161 2229
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory, BBC Weather


Kuala Lumpur centrumát évente többször elöntötte a hirtelen megáradó Klang folyó. Ilyenkor a közlekedés leállt a centrumban, kocsik rekedtek bent az elöntött mélygarázsokban. Szorosan beépült a belvárosi folyópart, lehetetlenné téve a meder szélesítését. Korábbi tanulmányok javasolták, hogy az árvizek megakadályozására csapolják meg az árvizet egy nagy, 11,83 m belső átmérőjű, 9 km hosszú alagúttal a belvárosi szakasz fölött. Ez lett a „Többcélú, autópálya- és árvízelvezető alagút

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város toronyházai a magasból
  • Elektronika
  • Szabad kereskedelmi ővezet
  • Bio-technológia
  • Automatizálás
  • Élelmiszer-feldolgozás és vegyipar
  • Bank-és pénzügyek
  • Idegenforgalom

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sultan Abdul Samad
A belváros egy része, a pálmafák között a Jamek (Dzsamek) - mecsettel
  • A Petronas-ikertorony, amely Malajzia legmagasabb épülete
  • Menara Kuala Lumpur: az egyik legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m)
  • Dataran Merdeka vagy Merdeka Square: a függetlenség tere
  • Sultan Abdul Samad Building
  • Istana Negara, a malajziai király rezidenciája
  • Lake Gardens: 92 hektáros park
  • Stadium Merdeka: sportstadion

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maláj Nemzeti Múzeum (Muzium Negara)
  • Iszlám Művészeti Múzeum (Islamic Arts Museum)
  • Textilmúzeum (Kuala Lumpur Textile Museum)
  • Ázsiai művészetek múzeuma (Museum of Asian Arts)

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárazföldi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak fejlett úthálózata van, amin azonban sok a torlódás. Ez az úthálózat a várost az ország többi részével kapcsolja össze. Egy nemrég befejezett alagút, a Smart Tunnel segítségével az autósok elkerülhetik a felszíni torlódásokat.

Légi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nemzetközi repülőtere a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, mely Sepangban található. A repülőtérhez Kuala Lumpurból autópályán vagy gyorsvasúton lehet eljutni.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban két fontos egyetem található:

  • Kuala Lumpur Egyetem
  • Malaya Egyetem

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a város keleti részéről, a Menara telekommunikációs toronyból fotózva. Középen a Petronas ikertornyok.
Panorámakép a város keleti részéről, a Menara telekommunikációs toronyból fotózva. Középen a Petronas ikertornyok.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuala Lumpur témájú médiaállományokat.