Kuala Lumpur

Kuala Lumpur (كوالا لومڤور)

Kuala Lumpur címere

Kuala Lumpur zászlaja

Becenév: KL
Mottó: Maju dan makmur (maláj: Haladás és virágzás)

Közigazgatás

Ország

Malajzia

Malajzia szövetségi kerülete

Kuala Lumpur szövetségi terület

Alapítás éve

1857

Polgármester

Datuk Abdul Hakim Borhan

Népesség

Teljes népesség

1 800 674 fő (2004) +/-

Népsűrűség

7388 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

21,95 m

Terület

243,65 km²

Időzóna

MST (UTC+8)

Elhelyezkedése

Kuala Lumpur

Pozíció Malajzia térképén

Koordináták: é. sz. 3° 8′, k. h. 101° 42′

é. sz. 3° 8′, k. h. 101° 42′

Kuala Lumpur weboldala

Kuala Lumpur Malajzia fővárosa és egyben legnépesebb városa is. Itt található az ország kereskedelmi és gazdasági központja. A város egyike a három maláj szövetségi területnek.

Egyik legfőbb turisztikai látványossága a Petronas-ikertorony.

Tartalomjegyzék

1 Történelem
2 Földrajz
- 2.1 Éghajlat
3 Gazdaság
4 Látnivalók
- 4.1 Múzeumok
5 Média
6 Közlekedés
- 6.1 Szárazföldi
- 6.2 Légi
7 Oktatás
8 Testvértelepülések
9 Jegyzetek
10 Külső hivatkozások

Történelem[szerkesztés]

Kuala Lumpur utcái a II. világháború alatt

A város története az 1850-es években kezdődött, amikor Klang maláj főnök ónbányákat nyitott a területen. A várost ezután árvizek, tüzek, járványok és a Selangor polgárháború sújtotta. Végül 1880-ban Selangor állam adminisztrációját Kuala Lumpurba telepítették át Klangból. 1881-ben egy tűzvész elpusztította a város faházait. Frank Swettenham, Selangor brit kormányzója úgy rendelkezett, hogy a házakat téglából építsék újjá.

1896-ban Kuala Lumpurt az újonnan alapított Maláj Államszövetség fővárosává választották. A város különböző etnikumai Kuala Lumpur különböző negyedeiben telepedtek le. A kínaiak a Market Square kereskedelmi központtól délre és keletre, a malájok északon a Java Street körül. A brit adminisztráció központja a folyótól nyugatra, Padangban volt. Kuala Lumpur a két világháborúban a gumi- és ónkivitel központja volt.

1957-től a független Maláj Államszövetség fővárosa. 1972-ben a várost szövetségi területté nyilvánították.

Földrajz[szerkesztés]

Kuala Lumpur 35 km-re fekszik a a tengertől. Két kis folyó folyik át rajta: a Gombak és Klang.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata trópusi, magas páratartalommal és meleggel az év minden napján. Az esőzések intenzívebbek novembertől januárig, illetve április-május tájékán. Jellemzőek a helyi esők. Az éghajlat egyik jellemzője a magas páratartalom. Az átlagos hőmérséklet 30 °C, de a 20 °C már hidegnek számít.

Kuala Lumpur éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	36,0	37,0	37,0	36,0	36,0	36,0	36,0	36,0	35,0	35,0	35,0	35,0	37,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	32,1	32,9	33,2	33,1	32,9	32,7	32,3	32,1	32,1	32,1	31,6	31,5	32,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	22,5	22,8	23,2	23,7	23,9	23,6	23,2	23,1	23,2	23,2	23,2	22,9	23,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	18,0	20,0	20,0	21,0	21,0	20,0	19,0	20,0	20,0	21,0	21,0	19,0	18,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	169	165	240	259	204	125	127	155	192	253	267	245	2427
Havi napsütéses órák száma	186	194	207	198	207	195	201	189	165	170	153	161	2229
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory, BBC Weather

Kuala Lumpur centrumát évente többször elöntötte a hirtelen megáradó Klang folyó. Ilyenkor a közlekedés leállt a centrumban, kocsik rekedtek bent az elöntött mélygarázsokban. Szorosan beépült a belvárosi folyópart, lehetetlenné téve a meder szélesítését. Korábbi tanulmányok javasolták, hogy az árvizek megakadályozására csapolják meg az árvizet egy nagy, 11,83 m belső átmérőjű, 9 km hosszú alagúttal a belvárosi szakasz fölött. Ez lett a „Többcélú, autópálya- és árvízelvezető alagút”

Gazdaság[szerkesztés]

A város toronyházai a magasból

Elektronika
Szabad kereskedelmi ővezet
Bio-technológia
Automatizálás
Élelmiszer-feldolgozás és vegyipar
Bank-és pénzügyek
Idegenforgalom

Látnivalók[szerkesztés]

A Petronas-ikertorony

Nemzeti múzeum

A belváros egy része

A Petronas-ikertorony, amely Malajzia legmagasabb épülete
Menara Kuala Lumpur: a második legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m)
Dataran Merdeka vagy Merdeka Square: a függetlenség tere
Sultan Abdul Samad Building
Istana Negara, a malajziai király rezidenciája
Lake Gardens: 92 hektáros park
Stadium Merdeka: sportstadion

Múzeumok[szerkesztés]

Maláj Nemzeti Múzeum (Muzium Negara)
Iszlám Művészeti Múzeum (Islamic Arts Museum)
Textilmúzeum (Kuala Lumpur Textile Museum)
Ázsiai művészetek múzeuma (Museum of Asian Arts)

Média[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Szárazföldi[szerkesztés]

A városnak fejlett úthálózata van, amin azonban sok a torlódás. Ez az úthálózat a várost az ország többi részével kapcsolja össze. Egy nemrég befejezett alagút, a Smart Tunnel segítségével az autósok elkerülhetik a felszíni torlódásokat.

Légi[szerkesztés]

A város nemzetközi repülőtere a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, mely Sepangban található. A repülőtérhez Kuala Lumpurból autópályán vagy gyorsvasúton lehet eljutni.