Bakı

Bakı
Bakı
Bakı címere
Közigazgatás
Ország	Azerbajdzsán
Tartomány	Bakı
Polgármester	Hajibala Abutalybov
Népesség
Teljes népesség	2 045 815 fő (2011) +/-
Népsűrűség	1280 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	-28 m
Terület	260 km²
Időzóna	MSK (UTC+3) MSD (UTC+4)
Elhelyezkedése
Bakı Pozíció Azerbajdzsán térképén
é. sz. 40° 23′ k. h. 49° 52′40.3833333333, 49.8666666667
Bakı weboldala

Bakı ( kiejtése^✩(régebben: Baku) Azerbajdzsán fővárosa és egyben legnagyobb városa. Népessége 2 045 815 fő (2011). Fontos kulturális, közlekedési és kereskedelmi központ. Itt fogják megrendezni 2012 májusában a soron következő Eurovíziós Dalversenyt.

A város és környéke a Föld egyik legjobban szennyezett területe.

Földrajz

A főváros az Abşeron-félsziget déli részén fekszik, a Kaszpi-tenger nyugati partján, 28 méter tengerszint alatti magasságban. Az időjárása nyáron meleg és nedves, míg télen hűvös és csapadékos, amikor viharos sarki eredetű szelek fújnak (például az északról fújó Xəzri). Bár a hó ritka errefelé, a partvonal hőmérséklete mégis lesüllyed fagypont alá. Az átlaghőmérséklet 14,2 °C, az átlag csapadékmennyiség 150 mm/év.

Hónap	Jan	Feb	Mar	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Sep	Oct	Nov	Dec	Évi
Átlag hőmérséklet (°C)	3	3	6	11	17	22	25	25	21	16	11	6	13
Átlag csapadékm. (cm)	3,6	2,0	2,0	2,0	1,3	0,8	0,3	0,8	2,0	3,3	3,0	3,3	23,9
Forrás: Weatherbase

Történelem

A város nevének eredete

A legelterjedtebb nézet szerint Bakı nevének jelentését a város régebbi perzsa neveiből származtatják. Az egyik teória szerint a Bad-kube azt jelenti, hogy a "város, ahol a szelek fújnak". A másik nézet szerint a Bagkun névből ered, melynek jelentése az "Isten hegye". Az arab források által feltüntetett névváltozatok (Baku, Bakukh, Bakuya, Bakuye) mind a perzsa névből származnak.

Egy harmadik vélemény szerint az elnevezés visszanyúlik a zoroasztrikus időkbe, és a Baga szóból ered, mely napot vagy istent jelent.

Ős- és ókori történelem

Baku és környéke már a bronzkortól kezdve lakott hely. Az i. e. 6. században Ateshi-Baguan tiszteletére emeltek templomot. A rómaiak soha nem hódították meg a várost és környékét, annak ellenére, hogy Pompeius Magnus és Néró is vezetett hadjáratot a Kaukázusban. A szovjet időszak alatt sokáig úgy hitték, hogy a Sabunçu kerület helyén található Ramana településnév a Romana-ból ered, ezért rómaiak alapították.

Szent Bertalan apostol idején Baku neve Alban, de sokan úgy vélik, hogy a Kaukázusi Albánia államalakulat fennállása során Albanopolisznak hívták. Valószínűsíthető, hogy ekkor egy keresztény templom is volt a mai Szűztorony helyén. Szintén ebben az időben terjedt el Zarathustra vallása is, a zoroasztrizmus.

A sirváni sahoktól az orosz uralomig

Bakı akkor vált fontossá, amikor Semakha városát lerombolta egy földrengés, és I. Akhszitán sirvánsah fővárossá tette a 12. században. Marco Polo megemlítette, hogy Bakı olajat exportált a Közel-Keletre, de kereskedett még az Arany Hordával és a Moszkvai Fejedelemséggel is.

1501-ben I. Iszmáil perzsa sah, a Szafavida dinasztia uralkodója ostrom alá vette Bakıt. A lakók elszántan védekeztek, ezért Iszmáil egy idő után az erődöt aláaknázta. Az erőd fölrobbant és a lakosság nagy részét kiirtották. 1538-ban végleg véget vetettek a sirváni sahok uralmának, és 1604-ben az erődrendszert lerombolták.

A 17. század folyamán több utazó, és követ is járt a városban, például a török Evlia Cselebi, a német Adam Olearius és a svéd Engelbert Kaempfer. 1660-ban a kozákok pusztították a város környékét.

1722-ben megdőlt a Szafavida-dinasztia, ami óriási káoszt okozott, és Bakıt török és orosz csapatok meghódították. 1723. január 26-án az oroszok hosszú ostrom után meghódították a várost, és két ezred katonát hagytak helyőrségként Iván Barjatyanszkij herceg vezetésével. Ám az 1730-as évekre Nádir sah legyőzte az oroszokat, és a Ganja közelében 1735. március 10-én kötött megállapodás értelmében az oroszok kivonultak.

1747-ben Nádir sah halála után létrejött a Bakı Kánság, mely később a jóval erősebb Quba Kánság hatása alá került.

A cári Oroszország ezután ismét a kaukázusi régió meghódítását tervezte. 1796 tavaszán II. Katalin parancsára Valerián Zubov tábornok 6000 katonával elfoglalták Bakıt. Júniusban az orosz flotta is bevonult a Bakı-öbölbe és csapatokat is állomásoztattak. Ám ezután I. Pál 1797-ben kivonta a katonákat a városból.

Utóda, I. Sándor cár az Orosz-Perzsa háború alatt megbízta Pável Cicianov tábornokot a város meghódításával, de ő merénylet áldozata lett. A vezér nélkül maradt sereg egy év múlva tudja csak elfoglalni a várost, ami a Gulisztáni Egyezmény eredményeként 1813-tól az Orosz Birodalom része lesz.

1813-1920

1840. április 10-én a cári közigazgatási reformmal, Baku ujezd az Orosz Birodalom egyik közigazgatási egysége lesz. 1859-ben, miután Semakha (ma: Şamaxı) városát lerombolta egy földrengés, ide helyezték át a kormányzóság (gubernyija) székhelyét.

A város igazán gyors fejlődését az olaj kitermelésének köszönhette. 1846-ban itt fúrták a világ első olajkútját, 1859-ben épült az első olajfinomító, 1863-ban az első petróleumgyártó üzem, ahol hűtőgépeket is alkalmaztak. 1861-ben lebontották a várost körülvevő falakat. 1868-ban megépült a távíróvezeték Tifliszbe, míg 1879-ben Krasznovodoszkba. 1882-ben Ludvig Nobel külföldi olajmunkásokat hozatott be, akik a Villa Petrolea nevű negyedben telepedtek le. 1883-ba a Rotschild család is beszállt az olajkitermelésbe. Szintén ebben az évben látogatást tett Bakıban III. Sándor orosz cár. 1890-re a világ kőolajtermelésének fele, Oroszországénak a 95%-a innen került ki. 1894-ben megnyílt az első könyvtár, illetve egy víztisztító is. 1907-ben megérkezett a városba az első személygépkocsi.

Az első világháború előestéjére a kitermelt olaj mennyisége 7 millió tonna volt évente. Ez fontos célponttá tette az elkövetkező harci eseményekben. Németország, mivel nem bízott Törökország olajtartalékaiban, ezért megbízta Kress von Kressenstein tábornokot, hogy foglalja el Bakıt. Erre válaszul a britek odaküldték Lionel Dunsterville tábornokot, akinek sikerült kivernie a városból és környékéről az ott lévő németekkel szövetséges török csapatokat, és így 1918-ban létrejött a független Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság.

Közigazgatás

Bakıt 11 kerületre osztották fel, ezenkívül van 48 kisebb közigazgatási egység is, melyeknek jó része az öbölben fekvő kis szigeteket foglalja magába.

A 11 kerület:

• Binəqədi
• Qaradağ
• Xətai
• Xəzər
• Nərimanov
• Nəsimi
• Nizami
• Səbail
• Sabunçu
• Suraxanı
• Yasamal

Népesség

A város lakosságának nagy részét az azeriek alkotják (90%). A népesség növekedése a 19.század közepén indult meg. Az akkor még 7000 lakosú település népessége 1860-ra 13 000, 1897-re 112 000, 1913-ra már 215 000 főre nőtt. Ezután a város növekedését a két világháború szakította meg egy időre, de napjainkban Bakınak több mint 2 000 000 lakosa van.

Év	Örmény	Azeri	Grúz	Iráni	Zsidó	Orosz	Összes
1897	19,060	40,148	971	9,426	2,341	37,399	111,904
1903	26,151	44,257	N/A	11,132	N/A	56,955	155,876
1913	41,680	45,962	4,073	25,096	9,690	76,288	214,672

Gazdaság

A gazdaság fő terméke a kőolaj. Már a 8. századtól kezdve ismerik jelenlétét, és a 15. századra már több kézzel ásott olajkút is működött. Az így nyert olajból akkor lámpákat működtettek. A nagymértékű bányászat 1872-ben indult meg. Szakképzett munkások érkeztek mindenhonnan a városba. A 20. század elejére több mint 3000 olajkút működött, és Bakı adta a világ olajtermelésének a felét. Ebben az időben jelentős volt még az olajipari eszközök gyártása is. A második világháború idején a sztálingrádi csatának az volt a fő tétje, hogy ki tarthatja kezében a hatalmas bakı olajmezőket. A 20. század végére a parti olajforrások elkezdtek kimerülni, emiatt a kitermelés visszaesett.

Jelenleg az olajipar ismét újjáéledőben van. Az állami olajvállalat, a Azərbaycan Respublikası Dövlət Neft Şirkəti vezetésével kezdődött meg Azəri-Çıraq-Günəşli part menti olajmező és a Şah Deniz-gázmező feltárása és kitermelése.

A gazdaság újjáéledését mutatja a 2001-ben megnyitott Bakı Értéktőzsde, továbbá a turisztikai beruházások, új hotelek építése (Hyatt Park, Hyatt Regency, Park Inn, Excelsior).

Oktatás

Azerbajdzsán oktatási központjaként számos egyetem található Bakıban. A kommunizmus bukása után több magánegyetem is alakult. Szintén a főváros a központja az 1945-ben alapított Azerbajdzsáni Tudományos Akadémiának.

Állami egyetemek

• Azerbajdzsáni Orvosi Egyetem (1930)
• Azerbajdzsáni Közgazdaságtudományi Egyetem (1930)
• Azerbajdzsáni Olajipari Akadémia
• Azerbajdzsáni Műszaki Egyetem
• Azerbajdzsáni Nyelvészeti Egyetem
• Bakı Szláv Egyetem
• Bakı Állami Egyetem

Magánegyetemek

• Azerbajdzsáni Nemzetközi Egyetem (1997)
• Khazar Egyetem (1991)
• Odlar Yurdu Egyetem (1995)
• Qafqaz Egyetem (1992)
• Nyugati Egyetem (1991)

Közlekedés

A Nizami metróállomás

A város tömegközlekedését a metró és a buszok látják el. Régen voltak villamosvonalak is, de ezeket megszüntették. A baki metró két vonalból áll, a piros és a zöld színnel jelöltből. A buszok az útvonalukon belül bárhol megállnak, ha leintik őket, vagy ha valaki szól, hogy álljon meg. Ezenkívül még van két taxitársaság is a városban. A sárga színű kocsik a Star, míg a fehér színűek a Azerq taxis vállalatok járművei.

A város repülőtere a Heydar Aliyev nemzetközi repülőtér. Ezenkívül rendszeres kompjáratok kötik össze Bakıt a türkmenisztáni Türkmenbaşyval, illetve az iráni Bandar-e Anzalival és Nusahrral.

Látnivalók

Bakı belvárosának nagy részét az UNESCO Baku fallal körülkerített része a Şirvanşah térrel és a Szűz-toronnyal meghatározás alatt a Világörökség részévé nyilvánította 2000-ben. A sirváni sahok palotáján és a Szűz-tornyon kívül, két karavánszeráj, fürdők, és a Djuma mecset is itt található, mely egykor a Szőnyeg és Szépművészeti Múzeumnak adott otthont, mely most már az egykori Lenin Múzeum épületében található.

A főváros másik nevezetessége az egykori Kirov park, ma a "Mártírok vonala", a karabahi háború és a "Fekete Január" áldozatainak emlékére.

Ezenkívül a városban még található több múzeum, és szép, 19. századi épület, főleg a belvárosban és az olajkorszak idején épült városrészben.

• 

  Az óváros

• 

  Tudományos Akadémia(Ismailiyye)

• 

  Szűz-torony

• 

  Kapu az Óvárosban

Szórakozás

Bakınak élénk kulturális élete van. A városban több színház, mozi, koncertterem, operaház, diszkó és kocsma található.

A színházak repertoárjában egyaránt megtalálhatóak a nemzeti és nemzetközi művek. Az Azerbajdzsáni Állami Operaház és Balettintézet a legjelentősebb színház, illetve operaház. A Nemzeti Filharmónia szintén népszerű, köszönhetően kitűnő akusztikájának. A legjelentősebb mozi az Azerbajdzsán Mozi, a Heydar Aliyev Palota pedig Bakı legnagyobb előadóteme.

A diszkók egészen kora reggelig, míg a kocsmák hajnalig tartanak nyitva. A legnépszerűbb diszkók a "Club 1033", "X-site", "Capitol Night Club", "Hyatt Disco", "Zagulba Disco Club" és a "Le Mirage". A pubok közül ismert a "Rig bar" és a "Phoenix Bar".

Az egyik legjelentősebb rendezvény a minden évben megrendezett Bakı Nemzetközi Jazzfesztivál, ahová több híres zenész is érkezik az USA-ból, Németországból, Oroszországból, Grúziából stb.

A város legjelentősebb strandjai a Shikhovo és az "Ezeregy éjszaka".

Híres emberek

• Garri Kaszparov, Elmar Məhərrəmov és Teymur Rəcəbov sakk nagymesterek, akik mindhárman Bakıból származnak.
• Msztyiszlav Rosztropovics Bakıban született 1927.március 27-én és korának egyik legismertebb csellistája volt.
• Richard Sorge szovjet hírszerző. 1895-ben született Bakı közelében, Sabunçuban és német újságírónak álcázva szerzett információkat Németországból, Kínából és Japánból a GRU számára.
• Kərim Kərimov, a szovjet űrprogram irányítója 25 éven át. 1917.november 4-én született Bakıban.

Testérvárosok

Város	Ország
Dzsidda	Szaúd-Arábia
Baszra	Irak
Bordeaux	Franciaország
Dakar	Szenegál
Houston	Texas, USA
Isztambul	Törökország
İzmir	Törökország
Mainz	Németország
Nápoly	Olaszország
Szarajevó	Bosznia-Hercegovina
Honolulu	Hawaii, USA
Ammán	Jordánia
Konya	Törökország
Tabriz	Irán
Vung Tau	Vietnam

Külső hivatkozások

• Képek és információk Bakıról
• Fotók Bakıról
• Baku Pages
• Információk Bakıról
• Útikalauz és fotók Bakıról