Xankəndi
| Xankəndi (Ստեփանակերտ, Sztyepanakert) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Azerbajdzsán |
| Jogállás | város |
| Polgármester | Souren Grigoryan |
| Körzethívószám | +374 47 (9) |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 49 848 fő (2005)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 813 m |
| Terület | 25,66 km² |
| Időzóna | UTC+04:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 48′ 55″, k. h. 46° 45′ 07″Koordináták: é. sz. 39° 48′ 55″, k. h. 46° 45′ 07″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Xankəndi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Xankəndi (ⓘ), vagy másképp Sztepanakert (örményül: Ստեփանակերտ; oroszul: Степанакерт (Sztyepanakert)) város Azerbajdzsánban. Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa volt 1994-2023 között. A város 2023 októberében gyakorlatilag kihalt, szellemvárossá vált, csak néhány száz fő maradt.[2]
Története[szerkesztés]
1994-ben lett Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa.
İlham Əliyev azeri elnök 2023. október 15-én látogatást tett a városban. Megtaposta a hegyi-karabahi zászlót illetve felhúzta az azeri zászlót, jelképezve, hogy legyőzték az örményeket.[3]
Nevének eredete[szerkesztés]
Sztepanakertet korábban Vararakn-nak hívták (jelentése korai tavasz), első írásos említése a középkorból származik.[4] Az azerbajdzsáni állítások szerint azonban a 18. századnál előbb nem létezett itt település. Az ő véleményük úgy tartja, Sztepanakertet először azeriek alapították Xanın kəndi (Káni falu) néven.[4]
Jelenlegi nevét a város 1923-ban Sztyepan Sahumján örmény származású bolsevik forradalmár után kapta.[5]
Népesség[szerkesztés]
Népességének változása[szerkesztés]
| Lakosok száma | 3118 | 10 459 | 20 333 | 30 293 | 38 980 | 56 705 | 49 848 | 53 400 |
| 1926 | 1939 | 1959 | 1970 | 1979 | 1989 | 2005 | 2011 |
Etnikumok[szerkesztés]
Lakosságának zöme örmény volt 2023 szeptemberéig, amikor Örményországba menekült mindenki. A városnak egykoron volt tatár etnikumú kolóniája is, amely mára teljesen asszimilálódott.[6]
Az azeri lakosság 2023 októberétől folyamatosan települ vissza a városba.
Gazdaság[szerkesztés]
A kilencvenes évek háborús időszaka előtt a város gazdasága többnyire a környező területek mezőgazdaságán, selyemiparán és borkészítésén alapult. Az ezekhez kapcsolódó ipar a háborúban többnyire megsemmisült. Az elmúlt években azonban, köszönhetően az örmény diaszpóra által küldött pénzeknek és befektetéseknek, kezd beindulni a város gazdasága és némileg mérsékeltebb ütemben a turizmusa is. Számos szálloda nyílt, az ausztrál-örmény Jack Abolakian vezette Hotel Nairihez hasonlóan.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ 2005 census of the Nagorno-Karabakh Republic
- ↑ Sztyepanakert szellemvárossá vált
- ↑ Videón, ahogy az azeri diktátor katonai egyenruhában végigtrappol a karabahi örmények zászlaján
- ↑ a b Stepanakert (Phoenix Tour)
- ↑ The Ambivalence of Shahumyan: Armenia’s Bolshevik Ghost (EVN Report)
- ↑ КАВКАЗСКИЙ КАЛЕНДАРЬ. НА 1915 ГОД
