İlham Əliyev
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. |
.jpg)
İlham Əliyev (teljes nevén: İlham Heydər oğlu Əliyev; Bakı, 1961. december 24. –) Azerbajdzsán jelenlegi elnöke és az Új Azerbajdzsán Párt vezetője.
Tartalomjegyzék |
Életrajza [szerkesztés]
Alijev Bakuban született. Apja Heydər Əliyev volt, aki Ilham hat éves korában az azerbajdzsáni KGB vezetője lett, majd az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkára és az SZKP Politikai Bizottságának teljes jogú tagja. Édesanyja dr. Zarifa Əlijeva volt, aki orvosként dolgozott, és Əziz Əliyev szovjet politikus lánya volt. Miután Ilham elkvégezte bakui iskoláit, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében tanult, majd doktori címének megszerzését követően itt tanított. Felesége Mehriban Əliyeva, gyermekei Lejla, Arzu és Hejdar. Nővére Sevil Əliyeva.
A Szovjetunió 1991-es széthullása után 1994-ig Illham Moszkvában és Isztambulban volt üzletember. Ekkortájt a média folyamatosan bemutatta életstílusát, amin belül leginkább a szerencsejáték és a nők játszották a főszerepet. Ez volt az az időszak, mikor hatalmas adósságokat halmozott fel egy török kaszinótulajdonossal szemben. Apja szomorúan fogadta fiának playboy életstílusát, és úgy érezte, ez csökkenti annak esélyét, hogy fia válhasson az utódává. 1998-ban az elnök elrendelte, hogy Azerbajdzsánban minden kaszinót zárjanak be.[1]
1994-ben Alijevet az Azerbajdzsáni Állami Olajvállalat, a SOCAR elnökhelyettesévé nevezték ki. Egyes vélemények szerint Alijev megvesztegetéssel szerzett ilyen magas beosztást. A következő évben a parlament (a Milli Majlis), majd a most nem létező nemzeti olimpiai bizottság tagja lett. Ő vezette Azerbajdzsán küldöttségét az Európa Tanácsba. Két hónappal a 2003-as elnökválasztást megelőzően miniszterelnökké nevezték ki. Októberben Hejdar Alijev egészségi állapota megromlott, emiatt visszalépett a választásoktól, de ezzel egyidejűleg vitákra alkalmat adva, saját helyébe egyedül fiát jelölte pártjának elnökjelöltnek.
2003-as elnökválasztás [szerkesztés]
A 2003. október 15-én tartott választás hivatalos végeredménye szerint a leadott szavazatok 76,84%-ával İlham Alijev lett a megválasztott elnök A hazai ellenzék azonban nem fogadta el az eredményt, és tüntetéseket szervezett. Ezek fő okai az állítólagos korrupció és a választások megrendezésének körülményei voltak. Több száz tüntetőt vertek meg, majd tartóztattak le. Az ellenzék tiltakozása ellenére Alijev október 31-én elfoglalta hivatalát. Az amerikai kormányzat támogatta Alijev megválasztását.[2]
A nemzetközi közösség élesen kritizálta a választás lebonyolítását. Több megfigyelő megjegyezte, hogy kis mértékben tartották csak be a nemzetközi előírásokat, a választókat megfélemlítették, a jelölteknek eltérő lehetőségeik voltak véleményeik kifejtésére, valamint nagy mértékben megszegték a választás lebonyolításával kapcsolatos jogszabályokat. Az EBESZ Megfigyelő Bizottsága több számos szabálytalanságot jegyzett fel a szavazatszámlálással és a választások elrendezésével kapcsolatban.[3] A Human Rights Watch azt kifogásolta, hogy Alijev kampányát kormányzati pénzekből finanszírozták, a Központi Választási Bizottságban és a helyi választási bizottságokban Alijev támogatói foglaltak helyet, míg a helyi, kormányzati kapcsolatokkal nem rendelkező szervezetek nem vehettek részt a választás tisztaságának ellenőrzésében. (forrás: HTML) Eynulla Fatullayevet és több más újságírót is előzetes letartóztatásba helyeztek, mert kritizálták Alijevet és kormányát.[4]
Elnöksége [szerkesztés]
Az ellenzék és a külföldi emberi jogi szervezetek azt kifogásolják, hogy az emberi jogok helyzete semmit nem javult Alijev elnöksége idején. Az ellenzéki tüntetéseket vagy betiltották, vagy Bakunak egy távoli részén engedélyezték. Így akarták megakadályozni a demonstráció megtartását, és azt, hogy az ellenzék támogatói az adott helyre odaérjenek. A kormányzat továbbra is elnyomásban tartotta az ellenzéket és a független médiát. A nemzetközi közösség, s főleg az Európa Tanács folymatos nyomásának engedve 2005. márciusában Alijev aztb ellenzék több fontos vezetőjét szabadon engedte, akiket a 2003-as választások lebonyolításának körülményei miatt tartott tüntetésük miatt börtönöztek be.
2005. március 26-án Alijjevet hivatalosan is újraválasztották, mint a hatalmon lévő Új Azerbajdzsán Párt elnökét. Az ellenzék ezt a lépést törvénytelennek tekintette, mivel a politikai pártokról szóló törvény szerint az elnöknek a pártok befolyásától mentesnek kell lennie.
2008-ban Alijev kijelentette, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaság soha nem lesz független, és ebben a nemzetközi megfigyelők is a segítségére lesznek. „Örményországnak el kell fogadnia a realitásokat, ami pedig az, hogy 1918-ban Jerevánt Örményországnak ítélték. Ez azonban egy nagy hiba. Az Erivani Kanátus azeri terület volt, és az örmények csak vendégek itt.”.[5]
Referenciák [szerkesztés]
- ↑ Central Asia Casinos & Gambling
- ↑ Travels in the Former Soviet Union
- ↑ Microsoft Word - Final Report Azerbaijan 12-11-03.doc
- ↑ Reporters Without Borders condemns Human lack of governmental care for Human Rights in Azerbaijan. (Hozzáférés: 2007. március 24.)
- ↑ Azerbaijani president: Armenians are guests in Yerevan, REGNUM News Agency, January 17, 2008
- Forrest, Brett (Nov. 28, 2005). "Over A Barrel in Baku". Fortune, pp. 54–60.
Karl Rahder, "Mr. Aliyev Goes to Washington," ISN Security Watch, 5 May 2006, http://www.isn.ethz.ch/news/sw/details.cfm?id=15721 accessed May 2007
