| egyszerű jövő idő |
latin átírás |
összetett jövő idő |
latin átírás |
magyar |
| կասեմ |
kaszem |
ասելու եմ |
aszelu jem |
mondom* |
| կասես |
kaszesz |
ասելու ես |
aszelu jesz |
mondod |
| կասեի |
kaszei |
ասելու է |
aszelu e |
mondja |
| կասենք |
kaszenkh |
ասելու ենք |
aszelu jenkh |
mondjuk |
| կասեք |
kaszekh |
ասելու եք |
aszelu jekh |
mondjátok |
| կասեն |
kaszen |
ասելու են |
aszelu jen |
mondják |
- A magyar nyelvben nincs jövő idejű igeragozás, a jelen idejű igealak szolgál a jövőidejűség kifejezésére. Ezt különböző időhatározókkal vagy segédigés szerkezettel lehet pontosítani. Pl: mondom majd, később mondom, mondani fogom.
[szerkesztés] Példák a keleti és a nyugati nyelvjárásból
Magyar - Keleti örmény
- Igen = Ajo (այո)
- Nem = Voč (ոչ)
- Elnézést = Neroġowt'jun (ներողություն)
- Szia = Barev (բարև)
- Hogy vagy? (formális) = Vonts ek (վո՞նց եք)
- Hogy vagy? = Inč ka čka (ի՞նչ կա չկա)
- Kérem = Xndrem (խնդրեմ)
- Köszönöm = Šnorhakal jem (շնորհակալ եմ)
- Köszönöm szépen = Šat šnorhakal jem (շատ շնորհակալ եմ)
- Isten hozott = Bari galust (բարի գալուստ)
- Viszontlátásra = C'tesowt'jun (ցտեսություն)
- Jó reggelt! = Bari lujs (բարի լույս)
- Jó napot! = Bari òr (բարի օր)
- Jó estét! = Bari jereko (բարի երեկո)
- Jó éjt! = Bari gišer (բարի գիշեր)
- Szeretlek! = Jes sirum em k'ez (ես սիրում եմ քեզ)
- Örmény vagyok. = Jes haj jem (Ես հայ եմ)
Magyar - Nyugati örmény
- Igen = Ajo (այո)
- Nem = Oč (ոչ)
- Elnézést = Neroġowt'jun (ներողութիուն)
- Szia = Parev (բարև)
- Kérem = Xntrem (խնդրեմ)
- Köszönöm = Šnorhagal jem (շնորհակալ եմ)
- Köszönöm szépen = Šad šnorhagal jem (շատ շնորհակալ եմ)
- Isten hozta! = Pari jegar / Pari jegak (բարի եկար / բարի եկաք)
- Viszontlátásra = C'desowt'jun (ցտեսութիւն)
- Jó reggelt! = Pari lujs (բարի լույս)
- Jó napot! = Pari òr (բարի օր)
- Jó estét! = Parirgun / Pari irigun (բարի իրկուն / բարի իրիկուն)
- Jó éjt! = Kišer pari (գիշեր բարի)
[szerkesztés] Történelmi örmény nyelvjárások
1909-ben Heracsah Adjarjan megvizsgálta az örmény nyelvjárásokat Örményországban, Törökországban, és mindazon országokban (köztük Magyarországon is), ahol örményül beszélnek. A tradicionális örmény keleti–nyugati nyelvjárások mellett Adjarjan a három nagy csoportra osztotta az így megvizsgált nyelvjárásokat: az -um, a gë és az -el csoportokra. Ezek a következő helyeken találhatók:
-um nyelvjárások:
- 1. Jereván, Doğubeyazit, Tabriz (Kala és Lilava negyedek), Gavar, Kamo
- 2. Tbilisi (Havlabar negyed)
- 3. Shusha, Ganja, Shaki, Baku, Derbent, Agstafa, Dilijan, Vanadzor, Qazakh, Lori, Karadagh, Mujumbar, Tabriz (Lilava negyed), Burdur, Ödemiş
- 4. Shamaki, Quba
- 5. Astrakhan
- 6. Julfa, Isfahan (Új Julfa negyed), Shiraz, Hamadan, Bushehr, Teherán, Qazvin, Rasht, Bandar-e Anzali
- 7. Aşağı Əylis, Çǝnǝnǝb, Yuxarı Əylis, Yuxarı Əndǝli, Danagyrt, Urmis, Dasta, Kyalaki
gë nyelvjárások:
- 1. Erzerum, Kars, Gyumri, Akhalkalaki, Akhaltsikhe
- 2. Muş, Sason, Bitlis, Hizan, Ahlat, Erciş, Bulanık, Malazgirt, Hinis, Eleşkirt, Aparan, Eshtia, Ujmana, Toria, Martuni
- 3. Van, Diadin, Mukus, Buşkale, Çatak, Basargecher
- 4. Diyarbakır, Lice, Hazro, Kozluk, Hizan, Siverek, Şanlıurfa
- 5. Elazığ, Erzincan, Palu, Bingöl, Çemişgezek, Akpazar, Kigi, Tunceli, Kemah
- 6. Şebinkarahisar, Akıncılar
- 7. Trabzon, Bayburt, Gümüşhane, Giresun
- 8. Hemşin, Trabzon, Ünye, Fatsa, Terme, Çarşamba, Samsun, Sukhumi, Sochi, Mtsara, Tsebelda, Adler, Shapsugskaya
- 9. Malatya, Adıyaman
- 10. Saimbeyli, Süleymanlı, Kahramanmaraş, Kilis, İskenderun, Yakacik, Samandağ
- 11. Aramo
- 12. Arapgir, Divriği, Gürün, Darende, Kayseri, Yozgat
- 13. Kemaliye
- 14. Sivas
- 15. Tokat, Amasya, Merzifon, Ordu, Samsun, Sinop
- 16. İzmir
- 17. İzmit, Adapazarı, Yalova, Bahçecik, Geyve, İznik, Pazarköy, Karamürsel, Aslanbey, Ortaköy, Sölöz, Benli
- 18. Isztanbul
- 19. Tekirdağ, Malkara
- 20. Naxçıvan, Rosztov-na-Donu, Sztavropol, Krasznodar, Dnyepropetrovszk, Anapa, Majkop, Taganrog, Primorszk, Novocserkasszk, Dneprovskaya
- 21. Lengyelország, Bukovina, Erdély, Magyarország
- 22. Jeruzsálem (K'aġak'ac'i dialect), nem Adjarjannál, hanem Vaux-nál említve, a Kilikiából érkezők esetén
-el nyelvjárások:
- 1. Maragheh
- 2. Khoy, Maku, Iğdir, Kori, Alighuli, Mughanjugh, Karashen, Alilu, Angeghakot, Ghushchi, Tazakend, Uz, Mazra, Balak, Shaghat, Ltsen, Sisian, Nerkin Kilisa
- 3. Artvin, Ardahan, Ardanuç, Oltu
- պակա (paka) -- "viszlát" az orosz пока szóból
- եմիշ (jemiš) -- "dinnye" a török yemiş szóból
- ալլո (allo) -- "helló" a telefonban, a francia és más nyelv allô szavából
- մերսի (mersi) -- néha "köszönöm" értelemben, a francia merci szóból
Ez csak néhány példa az örmény nyelv szókölcsönzéseire. Főképp a keleti örményben található nagyobb számú orosz eredetű szó, mivel Örményország sokáig állt szovjet uralom alatt. Még ma is jelentékeny orosz nyelvi befolyás található Jereván utcáin.
[szerkesztés] Indo-európai összehasonlítás
| Örmény |
angol |
Latin |
Klasszikus görög |
Szanszkrit |
Proto Indo-európai |
| մայր (mayr) "anya" |
mother (< óangol mōdor) |
māter "anya" |
mētēr "anya" |
mātṛ "mother" |
*máH₂ter- "anya" |
| հայր (hayr) "apa" |
father (< óangol fæder) |
pater "apa" |
patēr "apa" |
pitṛ "father" |
*pH₂tér- "apa" |
| eġbayr "fivér" |
brother (< óangol brōþor [3]) |
frāter "fivér" |
phrātēr "fivér" |
bhrātṛ "fivér" |
*bʰráH₂ter- "fivér" |
| դուստր (dowstr) "lánya vkinek" |
daughter (< óangol dohtor) |
futrei "lánya vkinek" |
thugatēr "lánya vkinek" |
duhitṛ "lánya vkinek" |
*dʰugH₂-tér- "lánya vkinek" |
| կին (kin) "nő" |
queen (< óangol cƿēn [4] "királynő, nő, feleség") |
|
gunē "nő, feleség" |
gnā/jani "nő" |
*gʷén-eH₂- "nő, feleség" |
| իմ (im) "enyém" |
my, mine (< óangol min) |
mei "enyém" |
emeo "enyém" |
mama "enyém" |
*mene- "enyém" |
| (anun) "név" |
name (< óangol nama) |
nōmen "név" |
onoma "név" |
nāman "név" |
*H₁noH₃m-n̥- "név" |
| ut' "8" |
eight (< óangol eahta) |
octō "nyolc" |
oktō "nyolc" |
aṣṭa "nyolc" |
*H₁oḱtō(u) "nyolc" |
| inë "9" |
nine (< óangol nigon) |
novem "kilenc" |
ennea "kilenc" |
nava "kilenc" |
*(H₁)néwn̥ "kilenc" |
| tas "10" |
ten (< óangol tien) (< *tekhan) |
decem "tíz" |
deka "tíz" |
daśa "tíz" |
*déḱm̥ "tíz" |
| ačk' "szem" |
eye (< óangol ēge) |
oculus "szem" |
ophthalmos "szem" |
akṣan "szem" |
*H₃okʷ- "látni" |
| armownk "elbow" |
arm (< óangol earm "a váll alatti rész") |
armus "váll" |
arthron "találkozás" |
īrma "kar" |
*H₁ar-mo- "csatlakozik" |
| çownk "térd" |
knee (< óangol cnēo) |
genū, "térd" |
gonu "térd" |
jānu "térd" |
*ǵénu- "térd" |
| otk' "láb" |
foot (< óangol fōt) |
pedis "láb" |
podi "láb" |
pāda "láb" |
*pod-, *ped- "láb" |
| sirt "szív" |
heart (< óangol heorte) |
cor "szív" |
kardia "szív" |
hṛdaya "szív" |
*ḱerd- "szív" |
| kaši "bőr" |
hide (< óangol hȳdan "állati bőr") |
cutis "bőr" |
keuthō "elrejt" |
kuṭīra "kunyhó" |
*keu- "elfed, lefed" |
| muk "egér" |
mouse (< óangol mūs) |
mūs "egér" |
mus "egér" |
mūṣ "egér" |
*muH₁s- "egér, kis rágcsáló" |
| kov "tehén" |
cow (< óangol cū) |
bum (umber) "tehén" |
bous "tehén" |
go "tehén" |
*gʷou- "tehén" |
| šown "eb" |
hound (< óangol hund "kutya") |
canis "kutya" |
kuōn "kutya" |
śvan "kutya" |
*ḱwon- "eb, kutya" |
| tari "év" |
year (< óangol gēar) |
hōrnus "ezen év…" |
ōra "év" |
yare(avesztai) "év" |
*yeH₁r- "év" |
| amis "hónap" |
moon, month (< óangol mōnaþ) |
mēnsis "month" |
mēn "hold, hónap" |
māsa "hold, hónap" |
*meH₁ns- "hold, hónap" |
| amaṙ "nyár" |
summer (< óangol sumor) |
|
|
samā "évszak" |
*sem- "az év meleg része" |
| ǰerm "meleg" |
burn (< óangol beornan) |
formus "meleg" |
thermos "meleg" |
gharma "hőség" |
*gʷʰerm- "meleg" |
| lujs "fény" |
light (< óangol lēoht "fényesség") |
lucere, lux, lucidus "ragyog, féyn, tiszta" |
leukos "fényesség, fehér" |
roca "ragyogás" |
*leuk- "fény(esség)" |
| hur "láng" |
fire (< óangol fȳr) |
pir(umber) "tűz" |
pur "tűz" |
pu "tűz" |
*péH₂wr̥- "tűz" |
| heṙow "távol" |
far (< óangol feor "nagy távolságra") |
per "át" |
pera "mögött" |
paras "mögött" |
*per- "át, túl, mögött" |
| helowm "ömlesztek" |
flow (< óangol flōƿan) |
pluĕre "esik az eső" |
plenō "megmos" |
plu "úszik" |
*pleu- "árad, áraszt" |
| owtem "eszem, eszek" |
eat (< óangol etan) |
edulis "ehető" |
edō "eszem, eszek" |
admi "eszem, eszek" |
*ed- "eszik" |
| gitem "tudom, tudok" |
wit (< óangol ƿit, ƿitan "tud") |
vidēre "lát" |
idei "tudom" |
vid "tud" |
*weid- "tud, lát" |
| get "folyó" |
water (< óangol ƿæter) |
utur (umber) "víz" |
hudōr "water" |
udan "víz" |
(*wodor, *wedor, *uder-) *wed- "víz" |
| gorç "dolgozik" |
work (< óangol ƿeorc) |
urgēre "nyom, vezet" |
ergon "dolgozik" |
varcas "activity" |
*werǵ- "dolgozik" |
| meç "nagy" |
much (< óangol mycel "nagy, sok") |
magnus "nagy" |
megas "nagy, hatalmas" |
mahant "nagy" |
*meǵ- "nagy" |
| ançanot' "idegen, ismeretlen" |
unknown (< óangol uncnaƿen) |
ignōtus ignōrāntem "ismeretlen" |
agnōstos "nem ismert" |
ajñāta "ismeretlen" |
*n- + *ǵneH₃- "nem" + "ismer" |
| meṙaç "halott" |
murder (< óangol morþor) |
mortalis "halálos" |
ambrotos "halhatatlan" |
mṛta "halott" |
*mrtro-, a (*mor-, *mr-)-ból "meghal" |
| mēǰteġ "közép(ső)" |
mid, middle (< óangol mid, middel) |
medius "közép(ső)" |
mesos "middle" |
madhya "közép(ső)" |
*medʰyo- a *me- ből}} "közép(ső)" |
| այլ (ajl) "más" |
else (< óangol elles "más, különböző") |
alius, alienus "más, másik" |
allos "más, másik" |
anya "más" |
*al- "más" |
| նոր (nor) "új" |
new (< óangol nīƿe) |
novus "új" |
neos "új" |
nava "új" |
*néwo- "új" |
| դուռ (dur.) "ajtó" |
door (< óangol dor, duru) |
fores "ajtó" |
thura "ajtó" |
dvār "ajtó" |
*dʰwer- "ajtó, kapu" |
| տուն (tun) "ház" |
timber (< óangol timber "építőfa") |
domus "ház" |
domos "ház" |
dama "ház" |
*domo-, *domu- "ház" |
| berri, berel "szállít, visz" |
bear (< óangol beran "szállít, hordoz") |
ferre, fertilis "visel, hord" |
pherein "cipel, szállít" |
bharati "szállít" |
*bʰer- "visel, szállít" |
- Dzsotjan Gagik - Krajcsir Piroska: Örmény nyelvkönyv I-II. Dorogi örmény kisebbségi önkormányzat, Dorog, 1997.
|
