Örmény nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Örmény
հայերեն լեզու
Beszélik Örményország, Grúzia
Terület Európa
Beszélők száma 6,7 millió[1]
Nyelvcsalád indoeurópai nyelvcsalád
Írásrendszer Örmény ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos Örményország
Nyelvkódok
ISO 639-1 hy
ISO 639-2 hye (T)arm (B)

Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA [hajɛɹɛn lɛzu] – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek. Közelebbi rokonságban az indoiráni nyelvekkel áll, kezdetben közéjük is sorolták, majd 1875-ben H. Hübschmann bizonyította be a nyelvcsaládon belüli önállóságát.[2] A nyelv kialakulásában jelentős szerepet játszott az i. e. 2. évezred végén a hettita nyelv. Magában a nyelv megnevezésében a hayeren szó a hettita Ḫai̯aša tartományra és a ḫai̯ népre utal, végződése az óhettita genitivus, accusativus vagy nominativus–accusativus ragnak felel meg.

A nyelvet ma megközelítőleg 6,7 millió ember beszéli, ebből 2,8 millió lakik a mai Örményországban.

Az örmény nyelv ma már három elkülönülő nyelvre oszlik, mindhárom önálló irodalmi nyelvvel rendelkezik. Az örményországi örmény, az általánosan ismert nyelvi norma. A keleti-örmény nyelv amelyet a Szovjetunió hajdani államaiban, Iránban és az Egyesült Államokban beszélnek. A nyugati-örmény nyelv a diaszpórában élő örménység nyelve, amit európai államokban (így Magyarországon is), arab országokban, Törökországban, Izraelben, Észak- illetve Dél-Amerikában beszélnek.

Írása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Betűit az 5. században szerzetesek fejlesztették ki.

Magánhangzói: a, á, e, é, i, í, o, u.

Mássalhangzói: c, d, dzs, f, g, gy, h, j, je, k, l, m, n, p, q, r, s, sz, t, v, vo, yev, zs.

Nyelvtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az örmény nyelv nem ismeri a nyelvtani nemet. A névelőt a szó végéhez függeszti, például gail-e = a farkas. A többesszámot (-եր) -er végződés jelzi, és a többesszám jele a magyarhoz hasonlóan a ragok elé kerül pl: farkas-ok-nak. 7 esetet különböztet meg. A ragok különféle eseteket vonzanak. A birtokragok a szó végére kerülnek, ahogyan az agglutináló nyelvekben szokásos, például életem.

A jelzőt nem egyeztetik a jelzett szóval: szép ruhák, nem szépek ruhák.

A szavak hangsúlya az utolsó, nem e-re végződő szótagon van.

Névszóragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eset Örmény Latin átírás Magyar
alanyeset սար szar hegy
birtokos eset սարի szari hegyé
illativus սարի(ն) szari(m) hegyhez
tárgyeset սար(ը) szar(ö) hegyet
határozói eset սարից szaric hegyről
comitativus սարով szarov heggyel
inessivus սարում szarum hegyben

Többes szám esetén a tő után a többes szám jele következik, majd utána az esetrag:

սար + եր + ում (szar+er+um) - hegy-ek-en

Igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelen idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Örmény Latin átírás Magyar
ասում եմ aszum jem mondom, mondok
ասում ես aszum jesz mondod, mondasz
ասում է aszum e mondja, mond
ասում ենք aszum jenkh mondjuk, mondunk
ասում եք aszum jekh mondjátok, mondtok
ասում են aszum jen mondják, mondanak

Múlt idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

folyamatos múlt latin átírás befejezett múlt latin átírás összetett befejezett múlt latin átírás magyar
ասում էի aszum ei ասէգի aszeci ասել եմ aszel jem mondtam
ասում էիր aszum eir ասէգիր aszecir ասել ես aszel jesz mondtad, mondtál
ասում էր aszum er ասէգ aszec ասել է aszel e mondta, mondott
ասում էինք aszum einkh ասէգինք aszecinkh ասել ենք aszel jenkh mondtuk, mondtunk
ասում էիք aszum eikh ասէգիք aszecikh ասել եք aszel jekh mondtátok, mondtatok
ասում էին aszum ein ասէգին aszecin ասել են aszel jen mondták, mondtak

Jövő idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

egyszerű jövő idő latin átírás összetett jövő idő latin átírás magyar
կասեմ kaszem ասելու եմ aszelu jem mondom*
կասես kaszesz ասելու ես aszelu jesz mondod
կասեի kaszei ասելու է aszelu e mondja
կասենք kaszenkh ասելու ենք aszelu jenkh mondjuk
կասեք kaszekh ասելու եք aszelu jekh mondjátok
կասեն kaszen ասելու են aszelu jen mondják
  • A magyar nyelvben nincs jövő idejű igeragozás, a jelen idejű igealak szolgál a jövőidejűség kifejezésére. Ezt különböző időhatározókkal vagy segédigés szerkezettel lehet pontosítani. Pl.: mondom majd, később mondom, mondani fogom.

Példák a keleti és a nyugati nyelvjárásból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar - Keleti örmény

  • Igen = Ajo (այո)
  • Nem = Voč (ոչ)
  • Elnézést = Neroġowt'jun (ներողություն)
  • Szia = Barev (բարև)
  • Hogy vagy? (formális) = Vonts es (վո՞նց ես)
  • Hogy vagy? = Inč ka čka (ի՞նչ կա չկա)
  • Kérem = Xndrem (խնդրեմ)
  • Köszönöm = Šnorhakal jem (շնորհակալ եմ)
  • Köszönöm szépen = Šat šnorhakal jem (շատ շնորհակալ եմ)
  • Isten hozott = Bari galust (բարի գալուստ)
  • Viszontlátásra = C'tesowt'jun (ցտեսություն)
  • Jó reggelt! = Bari lujs (բարի լույս)
  • Jó napot! = Bari òr (բարի օր)
  • Jó estét! = Bari jereko (բարի երեկո)
  • Jó éjt! = Bari gišer (բարի գիշեր)
  • Szeretlek! = Jes sirum em k'ez (ես սիրում եմ քեզ)
  • Örmény vagyok. = Jes haj jem (Ես հայ եմ)

Magyar - Nyugati örmény

  • Igen = Ajo (այո)
  • Nem = Oč (ոչ)
  • Elnézést = Neroġowt'jun (ներողութիուն)
  • Szia = Parev (բարև)
  • Kérem = Xntrem (խնդրեմ)
  • Köszönöm = Šnorhagal jem (շնորհակալ եմ)
  • Köszönöm szépen = Šad šnorhagal jem (շատ շնորհակալ եմ)
  • Isten hozta! = Pari jegar / Pari jegak (բարի եկար / բարի եկաք)
  • Viszontlátásra = C'desowt'jun (ցտեսութիւն)
  • Jó reggelt! = Pari lujs (բարի լույս)
  • Jó napot! = Pari òr (բարի օր)
  • Jó estét! = Parirgun / Pari irigun (բարի իրկուն / բարի իրիկուն)
  • Jó éjt! = Kišer pari (գիշեր բարի)

Történelmi örmény nyelvjárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1909-ben Heracsah Adjarjan megvizsgálta az örmény nyelvjárásokat Örményországban, Törökországban, és mindazon országokban (köztük Magyarországon is), ahol örményül beszélnek. A tradicionális örmény keleti–nyugati nyelvjárások mellett Adjarjan a három nagy csoportra osztotta az így megvizsgált nyelvjárásokat: az -um, a és az -el csoportokra. Ezek a következő helyeken találhatók:

-um nyelvjárások:

  • 1. Jereván, Doğubeyazit, Tabriz (Kala és Lilava negyedek), Gavar, Kamo
  • 2. Tbilisi (Havlabar negyed)
  • 3. Shusha, Ganja, Shaki, Baku, Derbent, Agstafa, Dilijan, Vanadzor, Qazakh, Lori, Karadagh, Mujumbar, Tabriz (Lilava negyed), Burdur, Ödemiş
  • 4. Shamaki, Quba
  • 5. Astrakhan
  • 6. Julfa, Isfahan (Új Julfa negyed), Shiraz, Hamadan, Bushehr, Teherán, Qazvin, Rasht, Bandar-e Anzali
  • 7. Aşağı Əylis, Çǝnǝnǝb, Yuxarı Əylis, Yuxarı Əndǝli, Danagyrt, Urmis, Dasta, Kyalaki

gë nyelvjárások:

  • 1. Erzerum, Kars, Gyumri, Akhalkalaki, Akhaltsikhe
  • 2. Muş, Sason, Bitlis, Hizan, Ahlat, Erciş, Bulanık, Malazgirt, Hinis, Eleşkirt, Aparan, Eshtia, Ujmana, Toria, Martuni
  • 3. Van, Diadin, Mukus, Buşkale, Çatak, Basargecher
  • 4. Diyarbakır, Lice, Hazro, Kozluk, Hizan, Siverek, Şanlıurfa
  • 5. Elazığ, Erzincan, Palu, Bingöl, Çemişgezek, Akpazar, Kigi, Tunceli, Kemah
  • 6. Şebinkarahisar, Akıncılar
  • 7. Trabzon, Bayburt, Gümüşhane, Giresun
  • 8. Hemşin, Trabzon, Ünye, Fatsa, Terme, Çarşamba, Samsun, Sukhumi, Sochi, Mtsara, Tsebelda, Adler, Shapsugskaya
  • 9. Malatya, Adıyaman
  • 10. Saimbeyli, Süleymanlı, Kahramanmaraş, Kilis, İskenderun, Yakacik, Samandağ
  • 11. Aramo
  • 12. Arapgir, Divriği, Gürün, Darende, Kayseri, Yozgat
  • 13. Kemaliye
  • 14. Sivas
  • 15. Tokat, Amasya, Merzifon, Ordu, Samsun, Sinop
  • 16. İzmir
  • 17. İzmit, Adapazarı, Yalova, Bahçecik, Geyve, İznik, Pazarköy, Karamürsel, Aslanbey, Ortaköy, Sölöz, Benli
  • 18. Isztambul
  • 19. Tekirdağ, Malkara
  • 20. Naxçıvan, Rosztov-na-Donu, Sztavropol, Krasznodar, Dnyepropetrovszk, Anapa, Majkop, Taganrog, Primorszk, Novocserkasszk, Dneprovskaya
  • 21. Lengyelország, Bukovina, Erdély, Magyarország
  • 22. Jeruzsálem (K'aġak'ac'i dialect), nem Adjarjannál, hanem Vaux-nál említve, a Kilikiából érkezők esetén

-el nyelvjárások:

  • 1. Maragheh
  • 2. Khoy, Maku, Iğdir, Kori, Alighuli, Mughanjugh, Karashen, Alilu, Angeghakot, Ghushchi, Tazakend, Uz, Mazra, Balak, Shaghat, Ltsen, Sisian, Nerkin Kilisa
  • 3. Artvin, Ardahan, Ardanuç, Oltu

Jövevényszavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • պակա (paka) -- "viszlát" az orosz пока szóból
  • եմիշ (jemiš) -- "dinnye" a török yemiş szóból
  • ալլո (allo) -- "helló" a telefonban, a francia és más nyelv allô szavából
  • մերսի (mersi) -- néha "köszönöm" értelemben, a francia merci szóból

Ez csak néhány példa az örmény nyelv szókölcsönzéseire. Főképp a keleti örményben található nagyobb számú orosz eredetű szó, mivel Örményország sokáig állt szovjet uralom alatt. Még ma is jelentékeny orosz nyelvi befolyás található Jereván utcáin.

Indo-európai összehasonlítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Örmény angol Latin Klasszikus görög Szanszkrit Proto Indo-európai
մայր (mayr) "anya" mother (< óangol mōdor) māter "anya" mētēr "anya" mātṛ "mother" *máH₂ter- "anya"
հայր (hayr) "apa" father (< óangol fæder) pater "apa" patēr "apa" pitṛ "father" *pH₂tér- "apa"
eġbayr "fivér" brother (< óangol brōþor [3]) frāter "fivér" phrātēr "fivér" bhrātṛ "fivér" *bʰráH₂ter- "fivér"
դուստր (dowstr) "lánya vkinek" daughter (< óangol dohtor) futrei "lánya vkinek" thugatēr "lánya vkinek" duhitṛ "lánya vkinek" *dʰugH₂-tér- "lánya vkinek"
կին (kin) "nő" queen (< óangol cƿēn [4] "királynő, nő, feleség") gunē "nő, feleség" gnā/jani "nő" *gʷén-eH₂- "nő, feleség"
իմ (im) "enyém" my, mine (< óangol min) mei "enyém" emeo "enyém" mama "enyém" *mene- "enyém"
(anun) "név" name (< óangol nama) nōmen "név" onoma "név" nāman "név" *H₁noH₃m-n̥- "név"
ut' "8" eight (< óangol eahta) octō "nyolc" oktō "nyolc" aṣṭa "nyolc" *H₁oḱtō(u) "nyolc"
inë "9" nine (< óangol nigon) novem "kilenc" ennea "kilenc" nava "kilenc" *(H₁)néwn̥ "kilenc"
tas "10" ten (< óangol tien) (< *tekhan) decem "tíz" deka "tíz" daśa "tíz" *déḱm̥ "tíz"
ačk' "szem" eye (< óangol ēge) oculus "szem" ophthalmos "szem" akṣan "szem" *H₃okʷ- "látni"
armownk "elbow" arm (< óangol earm "a váll alatti rész") armus "váll" arthron "találkozás" īrma "kar" *H₁ar-mo- "csatlakozik"
çownk "térd" knee (< óangol cnēo) genū, "térd" gonu "térd" jānu "térd" *ǵénu- "térd"
otk' "láb" foot (< óangol fōt) pedis "láb" podi "láb" pāda "láb" *pod-, *ped- "láb"
sirt "szív" heart (< óangol heorte) cor "szív" kardia "szív" hṛdaya "szív" *ḱerd- "szív"
kaši "bőr" hide (< óangol hȳdan "állati bőr") cutis "bőr" keuthō "elrejt" kuṭīra "kunyhó" *keu- "elfed, lefed"
muk "egér" mouse (< óangol mūs) mūs "egér" mus "egér" mūṣ "egér" *muH₁s- "egér, kis rágcsáló"
kov "tehén" cow (< óangol ) bum (umber) "tehén" bous "tehén" go "tehén" *gʷou- "tehén"
šown "eb" hound (< óangol hund "kutya") canis "kutya" kuōn "kutya" śvan "kutya" *ḱwon- "eb, kutya"
tari "év" year (< óangol gēar) hōrnus "ezen év…" ōra "év" yare(avesztai) "év" *yeH₁r- "év"
amis "hónap" moon, month (< óangol mōnaþ) mēnsis "month" mēn "hold, hónap" māsa "hold, hónap" *meH₁ns- "hold, hónap"
amaṙ "nyár" summer (< óangol sumor) samā "évszak" *sem- "az év meleg része"
ǰerm "meleg" burn (< óangol beornan) formus "meleg" thermos "meleg" gharma "hőség" *gʷʰerm- "meleg"
lujs "fény" light (< óangol lēoht "fényesség") lucere, lux, lucidus "ragyog, féyn, tiszta" leukos "fényesség, fehér" roca "ragyogás" *leuk- "fény(esség)"
hur "láng" fire (< óangol fȳr) pir(umber) "tűz" pur "tűz" pu "tűz" *péH₂wr̥- "tűz"
heṙow "távol" far (< óangol feor "nagy távolságra") per "át" pera "mögött" paras "mögött" *per- "át, túl, mögött"
helowm "ömlesztek" flow (< óangol flōƿan) pluĕre "esik az eső" plenō "megmos" plu "úszik" *pleu- "árad, áraszt"
owtem "eszem, eszek" eat (< óangol etan) edulis "ehető" edō "eszem, eszek" admi "eszem, eszek" *ed- "eszik"
gitem "tudom, tudok" wit (< óangol ƿit, ƿitan "tud") vidēre "lát" idei "tudom" vid "tud" *weid- "tud, lát"
get "folyó" water (< óangol ƿæter) utur (umber) "víz" hudōr "water" udan "víz" (*wodor, *wedor, *uder-) *wed- "víz"
gorç "dolgozik" work (< óangol ƿeorc) urgēre "nyom, vezet" ergon "dolgozik" varcas "activity" *werǵ- "dolgozik"
meç "nagy" much (< óangol mycel "nagy, sok") magnus "nagy" megas "nagy, hatalmas" mahant "nagy" *meǵ- "nagy"
ançanot' "idegen, ismeretlen" unknown (< óangol uncnaƿen) ignōtus ignōrāntem "ismeretlen" agnōstos "nem ismert" ajñāta "ismeretlen" *n- + *ǵneH₃- "nem" + "ismer"
meṙaç "halott" murder (< óangol morþor) mortalis "halálos" ambrotos "halhatatlan" mṛta "halott" *mrtro-, a (*mor-, *mr-)-ból "meghal"
mēǰteġ "közép(ső)" mid, middle (< óangol mid, middel) medius "közép(ső)" mesos "middle" madhya "közép(ső)" *medʰyo- a *me- ből}} "közép(ső)"
այլ (ajl) "más" else (< óangol elles "más, különböző") alius, alienus "más, másik" allos "más, másik" anya "más" *al- "más"
նոր (nor) "új" new (< óangol nīƿe) novus "új" neos "új" nava "új" *néwo- "új"
դուռ (dur.) "ajtó" door (< óangol dor, duru) fores "ajtó" thura "ajtó" dvār "ajtó" *dʰwer- "ajtó, kapu"
տուն (tun) "ház" timber (< óangol timber "építőfa") domus "ház" domos "ház" dama "ház" *domo-, *domu- "ház"
berri, berel "szállít, visz" bear (< óangol beran "szállít, hordoz") ferre, fertilis "visel, hord" pherein "cipel, szállít" bharati "szállít" *bʰer- "visel, szállít"

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. britannica.com
  2. A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 1142. ISBN 963-05-7597-3.
  3. A 'þ' betű az óangol nyelvben volt használva, ezt a th betűre cserélték.
  4. A 'ƿ' betű az óangol nyelvben volt használatos, ma /w/ hang áll helyette

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dzsotjan Gagik - Krajcsir Piroska: Örmény nyelvkönyv I-II. Dorogi örmény kisebbségi önkormányzat, Dorog, 1997.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
örmény nyelvű változatát!