Örmény nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
| Örmény հայերեն լեզու |
|
| Beszélik | Örményország, Grúzia |
| Terület | Európa |
| Beszélők száma | 6,7 millió[1] fő |
| Nyelvcsalád | indoeurópai nyelvcsalád |
| Írásrendszer | Örmény ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Örményország |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | hy |
| ISO 639-2 | arm |
Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA [hajɛɹɛn lɛzu] – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek. Közelebbi rokonságban az indoiráni nyelvekkel áll, kezdetben közéjük is sorolták, majd 1875-ben H. Hübschmann bizonyította be a nyelvcsaládon belüli önállóságát.[2] A nyelv kialakulásában jelentős szerepet játszott az i. e. 2. évezred végén a hettita nyelv. Magában a nyelv megnevezésében a hayeren szó a hettita Ḫai̯aša tartományra és a ḫai̯ népre utal, végződése az óhettita genitivus, accusativus vagy nominativus–accusativus ragnak felel meg.
A nyelvet ma megközelítőleg 6,7 millió ember beszéli, ebből 2,8 millió lakik a mai Örményországban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Írása
Betűit az 5. században szerzetesek fejlesztették ki.
Magánhangzói: a, á, e, é, i, í, u.
Mássalhangzói: c, d, dzs, f, g, gy, h, j, je, k, l, m, n, p, q, r, s, sz, t, v, vo, yev, zs.
[szerkesztés] Nyelvtana
Az örmény nyelv nem ismeri a nyelvtani nemet. A névelőt a szó végéhez függeszti, például gail-e = a farkas. A többesszámot (-եր) -er végződés jelzi, és a többesszám jele a magyarhoz hasonlóan a ragok elé kerül pl: farkas-ok-nak. 7 esetet különböztet meg. A ragok különféle eseteket vonzanak. A birtokragok a szó végére kerülnek, ahogyan az agglutináló nyelvekben szokásos, például életem.
A jelzőt nem egyeztetik a jelzett szóval: szép ruhák, nem pedig szépek ruhák.
A szavak hangsúlya az utolsó, nem e:-re végződő szótagon van.
[szerkesztés] Névszóragozás
| Eset | Örmény | Latin átírás | Magyar |
|---|---|---|---|
| Alanyeset | սար | szar | hegy |
| Birtokos eset | սարի | szari | hegynek a… |
| Illatívusz | սարի(ն) | szari(m) | hegyhez |
| Tárgyeset | սար(ը) | szar(ö) | hegyet |
| Ablatívusz | սարից | szaric | hegyről |
| Komitatívusz | սարով | szarov | heggyel |
| Inesszívusz | սարում | szarum | hegyben |
Többes szám esetén a tő után a többes szám jele következik, majd utána az esetrag:
սար + եր + ում (szar+er+um) - hegy-ek-en
[szerkesztés] Igeragozás
[szerkesztés] Jelen idő
| Örmény | Latin átírás | Magyar |
|---|---|---|
| ասում եմ | aszum jem | mondom, mondok |
| ասում ես | aszum jesz | mondod, mondasz |
| ասում է | aszum e | mondja, mond |
| ասում ենք | aszum jenkh | mondjuk, mondunk |
| ասում եք | aszum jekh | mondjátok, mondtok |
| ասում են | aszum jen | mondják, mondanak |
[szerkesztés] Múlt idő
|
|
[szerkesztés] A befejezett múlt összetett alakja
| Befejezett múlt idő | Latin átírás | Magyar |
|---|---|---|
| ասել եմ | aszel jem | Mondtam |
| ասել ես | aszel jesz | Mondtad, mondtál |
| ասել է | aszel e | Mondta, mondott |
| ասել ենք | aszel jenkh | Mondtuk, mondtunk |
| ասել եք | aszel jekh | Mondtátok, mondtatok |
| ասել են | aszel jen | Mondták, mondtak |
[szerkesztés] Jövő idő
|
|
[szerkesztés] Példák a keleti és a nyugati nyelvjárásból
Magyar - Keleti örmény
- Igen = Ajo (այո)
- Nem = Voč (ոչ)
- Elnézést = Neroġowt'jun (ներողություն)
- Szia = Barev (բարև)
- Hogy vagy? (formális) = Vonts ek (վո՞նց եք)
- Hogy vagy? = Inč ka čka (ի՞նչ կա չկա)
- Kérem = Xndrem (խնդրեմ)
- Köszönöm = Šnorhakal jem (շնորհակալ եմ)
- Köszönöm szépen = Šat šnorhakal jem (շատ շնորհակալ եմ)
- Isten hozott = Bari galust (բարի գալուստ)
- Viszontlátásra = C'tesowt'jun (ցտեսություն)
- Jó reggelt! = Bari lujs (բարի լույս)
- Jó napot! = Bari òr (բարի օր)
- Jó estét! = Bari jereko (բարի երեկո)
- Jó éjt! = Bari gišer (բարի գիշեր)
- Szeretlek! = Jes sirum em k'ez (ես սիրում եմ քեզ)
- Örmény vagyok. = Jes haj jem (Ես հայ եմ)
Magyar - Nyugati örmény
- Igen = Ajo (այո)
- Nem = Oč (ոչ)
- Elnézést = Neroġowt'jun (ներողութիուն)
- Szia = Parev (բարև)
- Kérem = Xntrem (խնդրեմ)
- Köszönöm = Šnorhagal jem (շնորհակալ եմ)
- Köszönöm szépen = Šad šnorhagal jem (շատ շնորհակալ եմ)
- Isten hozta! = Pari jegar / Pari jegak (բարի եկար / բարի եկաք)
- Viszontlátásra = C'desowt'jun (ցտեսութիւն)
- Jó reggelt! = Pari lujs (բարի լույս)
- Jó napot! = Pari òr (բարի օր)
- Jó estét! = Parirgun / Pari irigun (բարի իրկուն / բարի իրիկուն)
- Jó éjt! = Kišer pari (գիշեր բարի)
[szerkesztés] Történelmi örmény nyelvjárások
1909-ben Heracsah Adjarjan megvizsgálta az örmény nyelvjárásokat Örményországban, Törökországban, és mindazon országokban (köztük Magyarországon is), ahol örményül beszélnek. A tradicionális örmény keleti–nyugati nyelvjárások mellett Adjarjan a három nagy csoportra osztotta az így megvizsgált nyelvjárásokat: az -um, a gë és az -el csoportokra. Ezek a következő helyenek találhatók:
-um nyelvjárások:
- 1. Jereván, Doğubeyazit, Tabriz (Kala és Lilava negyedek), Gavar, Kamo
- 2. Tbilisi (Havlabar negyed)
- 3. Shusha, Ganja, Shaki, Baku, Derbent, Agstafa, Dilijan, Vanadzor, Qazakh, Lori, Karadagh, Mujumbar, Tabriz (Lilava negyed), Burdur, Ödemiş
- 4. Shamaki, Quba
- 5. Astrakhan
- 6. Julfa, Isfahan (Új Julfa negyed), Shiraz, Hamadan, Bushehr, Teherán, Qazvin, Rasht, Bandar-e Anzali
- 7. Aşağı Əylis, Çǝnǝnǝb, Yuxarı Əylis, Yuxarı Əndǝli, Danagyrt, Urmis, Dasta, Kyalaki
gë nyelvjárások:
- 1. Erzerum, Kars, Gyumri, Akhalkalaki, Akhaltsikhe
- 2. Muş, Sason, Bitlis, Hizan, Ahlat, Erciş, Bulanık, Malazgirt, Hinis, Eleşkirt, Aparan, Eshtia, Ujmana, Toria, Martuni
- 3. Van, Diadin, Mukus, Buşkale, Çatak, Basargecher
- 4. Diyarbakır, Lice, Hazro, Kozluk, Hizan, Siverek, Şanlıurfa
- 5. Elazığ, Erzincan, Palu, Bingöl, Çemişgezek, Akpazar, Kigi, Tunceli, Kemah
- 6. Şebinkarahisar, Akıncılar
- 7. Trabzon, Bayburt, Gümüşhane, Giresun
- 8. Hemşin, Trabzon, Ünye, Fatsa, Terme, Çarşamba, Samsun, Sukhumi, Sochi, Mtsara, Tsebelda, Adler, Shapsugskaya
- 9. Malatya, Adıyaman
- 10. Saimbeyli, Süleymanlı, Kahramanmaraş, Kilis, İskenderun, Yakacik, Samandağ
- 11. Aramo
- 12. Arapgir, Divriği, Gürün, Darende, Kayseri, Yozgat
- 13. Kemaliye
- 14. Sivas
- 15. Tokat, Amasya, Merzifon, Ordu, Samsun, Sinop
- 16. İzmir
- 17. İzmit, Adapazarı, Yalova, Bahçecik, Geyve, İznik, Pazarköy, Karamürsel, Aslanbey, Ortaköy, Sölöz, Benli
- 18. Isztanbul
- 19. Tekirdağ, Malkara
- 20. Nor Nakhichevan, Rosztov-na-Donu, Stavropol, Krasznodar, Dnyepropetrovszk, Anapa, Maykop, Taganrog, Prymorsk, Novocherkassk, Dneprovskaya
- 21. Lengyelország, Bukovina, Erdély, Magyarország
- 22. Jeruzsálem (K'aġak'ac'i dialect), nem Adjarjannál, hanem Vaux-nál említve, a Kilikiából érkezők esetén
-el nyelvjárások:
- 1. Maragheh
- 2. Khoy, Maku, Iğdir, Kori, Alighuli, Mughanjugh, Karashen, Alilu, Angeghakot, Ghushchi, Tazakend, Uz, Mazra, Balak, Shaghat, Ltsen, Sisian, Nerkin Kilisa
- 3. Artvin, Ardahan, Ardanuç, Oltu
[szerkesztés] Jövevényszavak
- պակա (paka) -- "viszlát" az orosz пока szóból
- եմիշ (jemiš) -- "dinnye" a török yemiş szóból
- ալլո (allo) -- "helló" a telefonban, a francia és más nyelv allô szavából
- մերսի (mersi) -- néha "köszönöm" értelemben, a francia merci szóból
Ez csak néhány példa az örmény nyelv szókölcsönzéseire. Főképp a keleti örményben található nagyobb számú orosz eredetű szó, mivel Örményország sokáig állt szovjet uralom alatt. Még ma is jelentékeny orosz nyelvi befolyás található Jereván utcáin.
[szerkesztés] Indo-európai összehasonlítás
| Örmény | angol | Latin | Klasszikus görög | Szanszkrit | Proto Indo-európai |
|---|---|---|---|---|---|
| մայր (mayr) "anya" | mother (< óangol mōdor) | māter "anya" | mētēr "anya" | mātṛ "mother" | *máH₂ter- "anya" |
| հայր (hayr) "apa" | father (< óangol fæder) | pater "apa" | patēr "apa" | pitṛ "father" | *pH₂tér- "apa" |
| eġbayr "fivér" | brother (< óangol brōþor [3]) | frāter "fivér" | phrātēr "fivér" | bhrātṛ "fivér" | *bʰráH₂ter- "fivér" |
| դուստր (dowstr) "lánya vkinek" | daughter (< óangol dohtor) | futrei "lánya vkinek" | thugatēr "lánya vkinek" | duhitṛ "lánya vkinek" | *dʰugH₂-tér- "lánya vkinek" |
| կին (kin) "nő" | queen (< óangol cƿēn [4] "királynő, nő, feleség") | gunē "nő, feleség" | gnā/jani "nő" | *gʷén-eH₂- "nő, feleség" | |
| իմ (im) "enyém" | my, mine (< óangol min) | mei "enyém" | emeo "enyém" | mama "enyém" | *mene- "enyém" |
| (anun) "név" | name (< óangol nama) | nōmen "név" | onoma "név" | nāman "név" | *H₁noH₃m-n̥- "név" |
| ut' "8" | eight (< óangol eahta) | octō "nyolc" | oktō "nyolc" | aṣṭa "nyolc" | *H₁oḱtō(u) "nyolc" |
| inë "9" | nine (< óangol nigon) | novem "kilenc" | ennea "kilenc" | nava "kilenc" | *(H₁)néwn̥ "kilenc" |
| tas "10" | ten (< óangol tien) (< *tekhan) | decem "tíz" | deka "tíz" | daśa "tíz" | *déḱm̥ "tíz" |
| ačk' "szem" | eye (< óangol ēge) | oculus "szem" | ophthalmos "szem" | akṣan "szem" | *H₃okʷ- "látni" |
| armownk "elbow" | arm (< óangol earm "a váll alatti rész") | armus "váll" | arthron "találkozás" | īrma "kar" | *H₁ar-mo- "csatlakozik" |
| çownk "térd" | knee (< óangol cnēo) | genū, "térd" | gonu "térd" | jānu "térd" | *ǵénu- "térd" |
| otk' "láb" | foot (< óangol fōt) | pedis "láb" | podi "láb" | pāda "láb" | *pod-, *ped- "láb" |
| sirt "szív" | heart (< óangol heorte) | cor "szív" | kardia "szív" | hṛdaya "szív" | *ḱerd- "szív" |
| kaši "bőr" | hide (< óangol hȳdan "állati bőr") | cutis "bőr" | keuthō "elrejt" | kuṭīra "kunyhó" | *keu- "elfed, lefed" |
| muk "egér" | mouse (< óangol mūs) | mūs "egér" | mus "egér" | mūṣ "egér" | *muH₁s- "egér, kis rágcsáló" |
| kov "tehén" | cow (< óangol cū) | bum (umber) "tehén" | bous "tehén" | go "tehén" | *gʷou- "tehén" |
| šown "eb" | hound (< óangol hund "kutya") | canis "kutya" | kuōn "kutya" | śvan "kutya" | *ḱwon- "eb, kutya" |
| tari "év" | year (< óangol gēar) | hōrnus "ezen év…" | ōra "év" | yare(avesztai) "év" | *yeH₁r- "év" |
| amis "hónap" | moon, month (< óangol mōnaþ) | mēnsis "month" | mēn "hold, hónap" | māsa "hold, hónap" | *meH₁ns- "hold, hónap" |
| amaṙ "nyár" | summer (< óangol sumor) | samā "évszak" | *sem- "az év meleg része" | ||
| ǰerm "meleg" | burn (< óangol beornan) | formus "meleg" | thermos "meleg" | gharma "hőség" | *gʷʰerm- "meleg" |
| lujs "fény" | light (< óangol lēoht "fényesség") | lucere, lux, lucidus "ragyog, féyn, tiszta" | leukos "fényesség, fehér" | roca "ragyogás" | *leuk- "fény(esség)" |
| hur "láng" | fire (< óangol fȳr) | pir(umber) "tűz" | pur "tűz" | pu "tűz" | *péH₂wr̥- "tűz" |
| heṙow "távol" | far (< óangol feor "nagy távolságra") | per "át" | pera "mögött" | paras "mögött" | *per- "át, túl, mögött" |
| helowm "ömlesztek" | flow (< óangol flōƿan) | pluĕre "esik az eső" | plenō "megmos" | plu "úszik" | *pleu- "árad, áraszt" |
| owtem "eszem, eszek" | eat (< óangol etan) | edulis "ehető" | edō "eszem, eszek" | admi "eszem, eszek" | *ed- "eszik" |
| gitem "tudom, tudok" | wit (< óangol ƿit, ƿitan "tud") | vidēre "lát" | idei "tudom" | vid "tud" | *weid- "tud, lát" |
| get "folyó" | water (< óangol ƿæter) | utur (umber) "víz" | hudōr "water" | udan "víz" | (*wodor, *wedor, *uder-) *wed- "víz" |
| gorç "dolgozik" | work (< óangol ƿeorc) | urgēre "nyom, vezet" | ergon "dolgozik" | varcas "activity" | *werǵ- "dolgozik" |
| meç "nagy" | much (< óangol mycel "nagy, sok") | magnus "nagy" | megas "nagy, hatalmas" | mahant "nagy" | *meǵ- "nagy" |
| ançanot' "idegen, ismeretlen" | unknown (< óangol uncnaƿen) | ignōtus ignōrāntem "ismeretlen" | agnōstos "nem ismert" | ajñāta "ismeretlen" | *n- + *ǵneH₃- "nem" + "ismer" |
| meṙaç "halott" | murder (< óangol morþor) | mortalis "halálos" | ambrotos "halhatatlan" | mṛta "halott" | *mrtro-, a (*mor-, *mr-)-ból "meghal" |
| mēǰteġ "közép(ső)" | mid, middle (< óangol mid, middel) | medius "közép(ső)" | mesos "middle" | madhya "közép(ső)" | *medʰyo- a *me- ből}} "közép(ső)" |
| այլ (ajl) "más" | else (< óangol elles "más, különböző") | alius, alienus "más, másik" | allos "más, másik" | anya "más" | *al- "más" |
| նոր (nor) "új" | new (< óangol nīƿe) | novus "új" | neos "új" | nava "új" | *néwo- "új" |
| դուռ (dur.) "ajtó" | door (< óangol dor, duru) | fores "ajtó" | thura "ajtó" | dvār "ajtó" | *dʰwer- "ajtó, kapu" |
| տուն (tun) "ház" | timber (< óangol timber "építőfa") | domus "ház" | domos "ház" | dama "ház" | *domo-, *domu- "ház" |
| berri, berel "szállít, visz" | bear (< óangol beran "szállít, hordoz") | ferre, fertilis "visel, hord" | pherein "cipel, szállít" | bharati "szállít" | *bʰer- "visel, szállít" |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ britannica.com
- ↑ A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 1142. ISBN 963-05-7597-3.
- ↑ A 'þ' betű az óangol nyelvben volt használva, ezt a th betűre cserélték.
- ↑ A 'ƿ' betű az óangol nyelvben volt használatos, ma /w/ hang áll helyette
- Dzsotjan Gagik - Krajcsir Piroska: Örmény nyelvkönyv I-II. Dorogi örmény kisebbségi önkormányzat, Dorog, 1997.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Armenica.org
- ormeny.lap.hu
- angol linkek
- Örmény írás németül
- Örmény írás angolul
- Örmény írás örményül
