Krasznodar
| Krasznodar (Краснодар) | |||
 |
|||
| Suhov hiperbolikus tornya Krasznodarban | |||
|
|||
| egyéb neve(i): Jekatyerinodar (1920-ig) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Föderációs alany | Krasznodari határterület | ||
| Alapítás éve | 1793 | ||
| Polgármester | Jevlanov Vlagyimir Lazarevics | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 710 400 fő (2006) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 500 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Krasznodar
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 45° 02′ 0″, k. h. 38° 59′ 0″ | |||
Krasznodar
Pozíció a Krasznodari határterület térképén
|
|||
| Krasznodar weboldala | |||
.png)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! (2007 szeptemberéből) |
Krasznodar (oroszul Краснодар) város Oroszország déli részén, a Kaukázus előterében; a Krasznodari határterület székhelye.
Lakossága: 744 995 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Krasznodar a Kelet-európai-síkság délnyugati szélén, a Kubányi-alföld déli részén, a Kubány folyó partján fekszik.
Földrajzi koordinátái: é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′.
Története [szerkesztés]
Alapítása [szerkesztés]
II. Katalin 1792. június 30-án kelt adománylevelében a feketeföldi kozákoknak adományozta a Kubány folyó és az Azovi-tenger közötti területet.
1793 júniusában a területre érkezett Zahár Csepega kozák atamán, és kijelölte a leendő székváros helyét. 1794 nyarán mérték fel a területet, készítették el a település tervrajzát. Az építkezést 1794. szeptember 18-án kezdték.
Jekatyerinodar [szerkesztés]
A város első iskoláját 1803-ban nyitották. 1820-ban nyílt a Kubányi Katonai Gimnázium, amely alapvetően a katonai szolgálatra készítette fel a kozákok gyermekeit, de a város anyagi támogatásával úgy nevezett párhuzamos osztályokban polgári oktatás is volt. A városba 1820-ban Puskin, majd 1837-ben Lermontov is ellátogatott.
A város a 20. század elejéig elsődlegesen garnizon volt.
A Kubány folyó és a termékeny föld jelentős kereskedelmi központtá tette a várost. A 19. században évente négyszer jelentős vásárt tartottak. 1888-ban a városnak 43 500 lakosa volt.
Az iparosodás az 1910-es években indult meg. Nagy kohókat, fémfeldolgozó és olajipari üzemeket alapítottak.
Kultúrtörténetileg jelentős az 1811-ben Krasznodarban alapított, világhírű Kubányi Állami Kozák Férfikar.
Krasznodar [szerkesztés]
Az októberi forradalmat követő orosz polgárháborúban a város szinte folyamatos harcok színhelye volt: csak 1918-ban háromszor cserélt gazdát. 1919-ben Gyenyikin tábornok serege foglalta el, majd 1920. március 17-én a 9. Vörös Hadsereg foglalta vissza, ezen a környéken is stabilizálva a szovjethatalmat. A város ekkor a környékbeli menekültekkel együtt közel 150 000 lakost számlált. Újraindították a nehézipari üzemeket, és 1920. december 7-én a város felvette a Krasznodar nevet.
1942. augusztus 9-én Krasznodart elfoglalta a Wehrmacht (az „A” hadseregcsoport). A Vörös Hadsereg 1943. február 12-én szabadította fel.
Gazdasági élet, közlekedés [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
A város gazdaságában meghatározó a könnyűipar.
Közlekedés [szerkesztés]
A várostól kb. 15 km-re nyugatra található krasznodari repülőtér (IATA: KRR, ICAO: URKK) Dél-Oroszország egyik legjelentősebb repülőtere, hivatalos nemzetközi repülőtér. Tizenkilenc légitársaság járatai kötik össze Oroszország jelentősebb városaival és Béccsel, illetve Münchennel.
Krasznodar fontos folyami kikötő.
Krasznodar testvérvárosai [szerkesztés]
Tallahassee, USA
Karlsruhe, Németország
Burgasz, Bulgária
Harbin, Kína
Ferrara, Olaszország- Modena, Olaszország
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
