Korzikai nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Korzikai nyelv (lingua Corsa) | |
|---|---|
| Beszélik: | Franciaország, Olaszország |
| Terület: | Korzika, Szardínia északi része |
| Beszélők száma: | kb. 400 000 |
| Besorolás: | indoeurópai nyelvcsalád italikus nyelvek |
| Írás: | {{{iras}}} |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | |
| Szabályozza: | |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | co |
| ISO 639-2 | cos |
| SIL-kód: | COI |
A korzikai nyelv újlatin nyelvváltozat, amelyet a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén beszélnek. Nyelvtörténetileg átmenetet képez a olasz nyelv, azon belül is Toszkána dialektusa (sokan toszkán aldialektusnak tekintik), valamint a szárd nyelv között; a déli újlatin nyelvek közé sorolják.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Változatai
Két fő változata van: az északon beszélt cismonticu (hagyományos elnevezés szerint: cismontano), mely igen közel áll a toszkán nyelvhez, valamint a délen beszélt pumuntincu (hagyományosan: oltramontano), mely a közép-olasz nyelvjárásokkal, a szárd nyelvvel, sőt még a szicíliai dialektusokkal is rokonságot mutat. E kettősség ellenére a korzikai nyelv egységesnek mondható, annál is inkább, hiszen írott formája mintegy nyelvi normaként mindkét nyelvjárást beszélők számára könnyen érthető. Az egység és a variációk e párhuzamos jelenlétének leírására hívta életre a szociolingvisztika a polinom nyelv kifejezést.
A korzikai nyelvet nemcsak Korzikán, de Szardínia északi részén is beszélik (ez utóbbi területen a pumunticu változatot, az olasz nyelv gallurese és sassarese nevű dialektusaival együtt). Önálló nyelvi státusát nem is olyan rég, csak az 1960-as években nyerte el.
[szerkesztés] Nyelvi státusza
Egyes nyelvészek szerint a korzikai nem egészen mondható önálló újlatin nyelvnek, hiszen igen közel áll a toszkán nyelvhez és annak variánsaihoz. Más nyelvészek még az ezen szócikkben használt nyelv elnevezést is megkérdőjelezik, pedig például a szárd nyelv esetében egyhangúlag elfogadott ez a besorolás. Megint mások nyelvi mivolta mellett kardoskodnak, arra hivatkozva, hogy a szigeten beszélt nyelvjárások egységes nyelvi normát alkotnak, nem beszélve arról, hogy a dialektust a nyelvtől megkülönböztető krtiériumok igencsak önkényesek. Ráadásul sokszor azért nem adják meg egy nyelvnek az őt megillető státuszt, hogy megakadályozzák elterjedését (valószínűleg politikai okokból). Ugyanakkor mindkét érvrendszer megállja a helyét, hiszen míg az első tipológiailag, addig a második szociolingvisztikai szemszögből közelíti meg a kérdést.
A francia Kulturális Minisztérium nyelvi tagozata (franciául: Délégation générale à la langue française et aux langues de France) által hivatalosan elismert regionális nyelv Franciaországban.
[szerkesztés] A dialektusok földrajzi elterjedése
A korzikai nyelvet a sziget egészén beszélik (bár használata nem általános), kivéve Bonifacio és Calvi városokat, ahol még mindig egy genovai eredetű ligur dialektust beszélnek.
Mivel a múltban sok korzikai bevándorló érkezett a Szardínia északi részén található La Maddalena szigetre, itt ugyanazt a korzikai nyelvjárást beszélik, mint Sartène környékén. A gallurese (gadduresu / gallurais / gallurien) nyelvjárást, melyet az észak-szárd Gallurában beszélnek, szintén igen közel álll a korzikai nyelv déli változatához (e két variáns egyébként közelebb áll egymáshoz, mint a többi korzikai nyelvjáráshoz – R.A. Hall, Jr ). Ugyancsak rokonságban állnak velük Sassari környékének nyelvi változatai (sassarese / sassarien).
Ugyanakkor maga a szárd önálló nyelvként kezelendő, hiszen sokban különbözik az olasztól és annak variánsaitól. Például Szardínia minden korzikai és „nem szárd” dialektusában a többes számot -i -vel képezik, ugyanúgy, ahogy az olaszban, a szárd nyelv ezzel szemben -s -sel, ahogy a francia és a spanyol nyelvek.
[szerkesztés] Nyelv és kultúra
Egészen a 19. század közepéig a korzikai és olasz nyelveket azonosnak tekintették, úgy gondolták, hogy míg az emberek különféle korzikai nyelvjárásokon beszélnek, addig az olasz ugyanannak a nyelvnek az írott formája. A II. császárság kezdetétől a korzikai egyre jobban elszakadt az olasztól (1852-ben a francia lett az egyedüli hivatalos nyelv, az olaszt úgymond száműzték a szigetről) és fokozatosan önálló nyelvvé vált – ezt segítette a lassan kialakuló korzikai nyelvű irodalom is.
Két fő elmélet terjedt el a nyelv eredetével kapcsolatban. Az egyik szerint a korzikai a toszkán nyelvből eredeztethető, melytől elszakadva önállóan fejlődött ki a mai változat; mindemellett egészen ősi, az újlatin gyökereket megelőző jegyeket is mutat, mint pl. a lakuminális hang. A másik elmélet hívei úgy gondolják, hogy már elég korán, a kora középkor folyamán önálló nyelvvé vált és a többi újlatin nyelvtől elkülönülve fejlődött ki a korzikai nyelv, miközben folyamatos kölcsönhatásban állt „konkurenseivel”, például a toszkánnal és a franciával.
Mivel a korzikai nyelvnek nem volt írásbelisége a pizzai és genovai megszállás idején, a legtöbb hivatalos földrajzi elnevezés olasz nyelvű. A XV. és XVI. század folyamán néhány francia térképész megpróbálkozott a nevek franciára fordításával, azonban csak L'Île-Rousse, Saint-Florent és Sartène maradtak fent napjainkig. Az alábbi táblázat néhány korzikai helység nevét tartalmazza, a csillaggal jelölt alakok ma már nem használatosak.
| Olaszul | Korzikaiul | Franciául |
|---|---|---|
| Aiaccio | Aiacciu | Ajaccio* |
| Bastia | Bastia | Bastia* |
| Corte | Corti | |
| Calvi | Calvi | |
| Sartene | Sartè | Sartène |
| Bonifacio | Bunifaziu | Boniface* |
| Porto-Vecchio | Portivechju | |
| Isola-Rossa* | Isula-Rossa | L'Île-Rousse |
| Propriano | Prupià | |
| San-Fiorenzo* | San-Fiurenzu | Saint-Florent |
[szerkesztés] Nyelvtana
- Határozott névelő
- egyesszám: hímnem: u (archaikus: lu), nőnem: a (archaikus: la)
- többesszám: hímnem, nőnem: i (arhaikus: li)
| Személyes névmás | esse létige ragozása | |
|---|---|---|
| E/1 | eiu | sò |
| E/2 | tu | sè |
| E/3 | ellu, ella | hè |
| T/1 | noi | semu |
| T/2 | voi | sete |
| T/3 | elli | sò |
[szerkesztés] Példák
| magyarul | korzikaiul | olaszul |
|---|---|---|
| föld | a terra/a tarra | la terra |
| ég | u celu | il cielo |
| víz | l'acqua | la acqua |
| tűz | u focu | il fuoco |
| férfi | l'omu | il uomo |
| nő | a moglia | la donna (latin: mulier) |
| enni | manghjà/magnà | mangiare |
| inni | beie | bere |
| nagy | grande/grende/grandu | grande |
| kicsi | chjùcu/pìcculu/mischinu | piccolo |
| vaj | u butiru / a grètula | il burro |
| nap (időszak, nem az égitest) | u ghjornu | il giorno |
[szerkesztés] Lásd még
- Korzikai közmondások az angol Wikidézetek között
- A wikipédia szócikke Korzikáról
- Korzikai kulturális portál – angol, francia és német nyelven is
- Francia-korzikai szótár + nyelvtanulási segédletek
 |
Ez a nyelvészeti lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| LATIN NYELV | LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE |
| Keleti újlatin nyelvek |
román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán |
| Italo–dalmát nyelvek |
dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai |
| Nyugati újlatin nyelvek |
Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) |
| Déli újlatin nyelvek | szárd (campidanói, logudorói) |
Nyelvi portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
