Litván nyelv

Litván lietuvių
Beszélik	Litvánia
Terület	Észak-Európa
Beszélők száma	4 millió fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Balti nyelvek     keleti balti      litván nyelv
Írásrendszer	Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Litvánia Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1	lt
ISO 639-2	lit

A litván nyelv (litvánul lietuvių kalba) Litvánia és az Európai Unió hivatalos nyelve, amelyet 4 millió litván beszél.

Vezetéknevüket másképp írják a férfiak, a lányok és a férjezett asszonyok. Példának a "Rutkauskas" nevet vesszük, mely lányok esetében Rutkauskaitė, asszonyoknál Rutkauskienė. A szóvégi "e" betű felett egy pont található ékezetként.

Története

A litván máig őrzi az indoeurópai alapnyelv számos tulajdonságát, így mindig is az indoeurópai nyelvészet gyújtópontjában állt. Egyes nyelvészek, például Szemerényi feltételezik azt, hogy a balti nyelvek (és így a közéjük tartozó litván is) szorosabb rokonságban állnának a szláv nyelvekkel. Ez esetben lehetséges a balti-szláv nyelvek csoportjáról beszélni, és feltételezhető, hogy azok csak később, az alapnyelvtől való elválás után bomlottak föl. A megállapítás azonban vitatható, mivel a letagadhatatlan archaizmusok léte ezt cáfolni látszik – a szláv és balti nyelveket ezért az indoeurópai nyelvcsalád külön alcsoportjainak vehetjük.

Az első litván könyv (1547)

Maguk a keleti balti nyelvek a nyugati balti nyelvektől i. sz. 400 és 600 között váltak el. A lett és a litván közti szakadás azonban csak 800 után indult el; ezután még hosszú ideig tulajdonképp mint egy nyelv két nyelvjárása kezelendők. A két nyelv közötti átmeneti nyelvjárások még a XIV-XV., sőt akár a 17. században is léteztek. A nyelvek fejlődésére nagy hatással volt az, hogy a beszélők lakóhelyét a Német Lovagrend a 14. században elfoglalta.

Az első litván nyelvű írott szövegemlék egy egyházi énekeskönyv fordítása, 1503. és 1525. közé datálva. Az első nyomtatott könyvek 1547 után jelentek meg, de az írástudás foka a litvánok soraiban még a 18. században is alacsony volt, a könyvek pedig nehezen beszerezhetőek voltak. 1864-ben, a januári felkelést követően a nyelvet és annak bármiféle formában való használatát betiltotta Litvánia orosz kormányzója, Mikhail Muravjov, valamint a latin ábécé használata is hasonló sorsra jutott. A litván műveket ekkor Kelet-Poroszországból és az Amerikai Egyesült Államokból hozták be – törvénytelenül – az országba. A csempészek börtön fenyegette tevékenysége sokban erősítette a nemzeti mozgalmat, amely végül 1904-ben elérte a tiltás eltörlését.

A litván irodalmi nyelv megteremtésében jelentős részt vállalt Jonas Jablonskis (1860-1930). Az írott litván nyelv alapjai a 19. századba nyúlnak vissza, de Jablonskis Lietuviškos kalbos gramatika című kötete a fejlődés nélkülözhetetlen eszközének bizonyult a későbbiekben. A javaslata az irodalmi változatra a nyugati fellitván nyelvjáráson alapult.

A nyelv Litvánia hivatalos nyelvévé 1918-ban vált. A szovjet megszállás alatt emellé még az orosz is járult; sőt, mint a Szovjetunió államnyelve, elsőbbséget is élvezett. A litván helyzete az 1991-es újbóli függetlenné válással helyreállt.

Hangtana és írása

Magánhangzók

A litván írásban 12 magánhangzót különböztet meg. Az alapméretezett latin betűkhöz hozzáadható az ogonek (litvánul caudata) ékezet a hosszúság jelöléséhez. A helyesírás itt a nyelv egykori állapotára is utal, ugyanis ez eredtileg nem hosszat, hanem nazalizációt jelölt.

Nagybetűs	A	Ą	E	Ę	Ė	I	Į	Y	O	U	Ų	Ū
Kisbetűs	a	ą	e	ę	ė	i	į	y	o	u	ų	ū
IPA	ɐ ɐˑ	ɐˑ	æ æˑ	æˑ	eˑ	i	iˑ	iˑ	oˑ o	u	uˑ	uˑ

Mássalhangzók

A nyelv írásához 20 mássalhangzót jelölő egyjegyű betűt használnak. Ezekhez még járul a ch kétjegyű betű, amit egy veláris frikatíva, a [x] lejegyzésére alkalmaznak.

Nagybetűs	B	C	Č	D	F	G	H	J	K	L	M	N	P	R	S	Š	T	V	Z	Ž
Kisbetűs	b	c	č	d	f	g	h	j	k	l	m	n	p	r	s	š	t	v	z	ž
IPA	b	ts	ʧ	d	f	ɡ	ɣ	j	k	l	m	n	p	r	s	ʃ	t	ʋ	z	ʒ

Nyelvtan

• A litván nyelvben nincs semmilyen névelő.
• A litván főneveknek van neme, de ez eltérően például a némettől, ezt a szó végéből állapíthatjuk meg. Ha a szó -as, -is, -ys vagy -us végű, akkor hímnemű, ha -a vagy -e végű, akkor nőnemű. Néhány -is végű főnév szintén nőnemű (például moteris - anya, seseris - lánytestvér, žuvis - hal), valamint van néhány rendhagyó végződésű szó (például vanduo - víz, šuo - kutya).
• A litván nyelvben 7 eset van: alany, tárgy, részes, birtokos, lokatív, instrumentális és megszólító.
• Az igék a végződés alapján háromfélék lehetnek: -a végű, -i végű és -o végűek.
• A litván személyekben az ő/ők esetben meg vannak különböztetve a nemek: jis/jie illetve ji/jos. Semlegesnem nincs.
• Az igék ragozása E/3 és Tsz/3 esetben megegyezik.
• Ha egy csoport emberre kívánunk névmással hivatkozni, akkor a szabály a következő: ha legalább egy férfi van a társaságban, akkor a ji (hímnem) többesszámot használjuk, nőnem csak nőkből álló társaság esetén.
• A létige ragozása rendhagyó:

	Egyes szám	Többes szám
1.személy	Aš esu	Mes esame
2. személy	Tu esi	Jūs esate
3. személy	Jis/Ji yra	Jie/Jos yra

• Birtokos névmások:

	Egyes szám	Többes szám
1. személy	Mano	Mūsų
2. személy	Tavo	Jūsų
3. személy, Hímnem	Jo	Jų
3. személy, Nőnem	Jos

• Példa egy -a végű ige ragozására gyventi, gyvena, gyveno - élni, lakni:

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
1. személy	Aš gyvenu	Mes gyvename	Aš gyvenau	Mes gyvenome	Aš gyvensiu	Mes gyvensime
2. személy	Tu gyveni	Jūs gyvenate	Tu gyvenai	Jūs gyvenote	Tu gyvensi	Jūs gyvensite
3. személy	Jis/Ji gyvena	Jie/Jos gyvena	Jis/Ji gyveno	Jie/Jos gyveno	Jis/Ji gyvens	Jie/Jos gyvens

• Példa egy -i végű ige ragozására turėti, turi, turėjo - birtokolni(to have):

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
1. személy	Aš turiu	Mes turime	Aš turėjau	Mes turėjome	Aš turėsiu	Mes turėsime
2. személy	Tu turi	Jūs turite	Tu turėjai	Jūs turėjote	Tu turėsi	Jūs turėsite
3. személy	Jis/Ji turi	Jie/Jos turi	Jis/Ji turėjo	Jie/Jos turėjo	Jis/Ji turės	Jie/Jos turės

• Példa egy -o végű ige ragozására valgyti, valgo, valgė - enni:

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
1. személy	Aš valgau	Mes valgome	Aš valgiau	Mes valgėme	Aš valgysiu	Mes valgysime
2. személy	Tu valgai	Jūs valgote	Tu valgei	Jūs valgėte	Tu valgysi	Jūs valgysite
3. személy	Jis/Ji valgo	Jie/Jos valgo	Jis/Ji valgė	Jie/Jos valgė	Jis/Ji valgys	Jie/Jos valgys

• A tőszámneveket 1 és 9 között is egyeztetni kell az őt követő főnévvel.
• Tőszámnevek 1-10:

	Hímnemű alak	Nőnemű alak
1	vienas	viena
2	du	dvi
3	trys
4	keturi	keturios
5	penki	penkios
6	šeši	šešios
7	septyni	septynios
8	aštuoni	aštuonios
9	devyni	devynios
10	dešimt

• Mint az látható, a három és a tíz tőszámnévnek csak egy alakja van, de itt is lehetnek olyan esetek, amikor van külön nemű alakjuk, pl.: trys DE treji (hímn.) és trejos (nőn.).
• A sorszámnevek képzése egyszerű, csak a -tas, -ta utótagot kell a tőszámnévhez tapasztani, pl.: penktas, penkta, stb.
• De a sorszámnevek képzése 1-4 között eltér, képzésük az alábbiak szerint történik:

	Hímnemű alak	Nőnemű alak
első	pirmas	pirma
második	antras	antra
harmadik	trečias	trečia
negyedik	ketvirtas	ketvirta

• A litvánban nincs külön kérdőszórend, egyetlen megkötés, hogy a kérdőmondatot mindig a kérdőszóval vezetjük be.
• Kérdőszavak rendszere meglehetősen bonyolult, az alábbiakban a fontosabbakat közlöm:
  • Kas? - Ki?, Mi?
  • Ko? - Ki?, Mi? Abban tér el az előzőtől, hogy akkor használjuk, ha arra kérdezünk rá, hogy ki/mi hiányzik, nincs valahol, vagy nem létezik; a válaszban mindig GENITIVUS-t használunk.
  • Ka? - Mi? Akkor használjuk, ha egy direkt tárgyra kérdezünk rá; a válaszban mindig ACCUSATIVUS-t használunk.
  • Koks?,Kokia? - Mi? (hímnemű és nőnemű alakok) Abban az esetben használjuk, ha valaminek a karakterisztikájára kérdezünk rá, ilyenkor nemben is egyeztetni kell.
  • Kieno? - Kié? A válasz lehet egyszerűen csak egy birtokos névmás is, pl.: mano - enyém, tavo - tied, stb.
  • Kada? - Mikor?
  • Kaip? - Hogyan?
  • Kur? - Hol? A válaszban mindig LOCATIVUS-t használunk.
  • Iš kur? - Honnan? A válaszban mindig GENITIVUS-t használunk.
  • Ar? - Eldöntendő kérdéseket vezetjük be vele.

Források

Meilute Ramoniene, Ian Press: Colloquial Lithuanian (the complete course for beginners). USA, Routledge, 1996. ISBN 0-415-12103-5 (book)

Külső hivatkozások

• hld.hu magyar-litván és litván-magyar szótár