Daugavpils

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Daugavpils
Daugavpils University square.jpg
Az egyetem előtti tér
Daugavpils címere
Daugavpils címere
Daugavpils zászlaja
Daugavpils zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lettország
Tájegység Latgale
Alapítás éve 1582
Irányítószám LV-5401
Népesség
Teljes népesség 108 091 fő (2007) +/-
Népsűrűség 1500 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 72,5 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Daugavpils  (Lettország)
Daugavpils
Daugavpils
Pozíció Lettország térképén
é. sz. 55° 53′, k. h. 26° 32′Koordináták: é. sz. 55° 53′, k. h. 26° 32′
Daugavpils weboldala

Daugavpils a Daugava partján elterülő város. Lettország második legnépesebb városa.

Változatos történelme során különböző államokhoz tartozott, ezért igen változatos elnevezésekre hallgat. (beloruszulДзвінск (Dzvinszk); héberül – דענענבורג (Denenburg); oroszul – Двинcк (Dvinszk) vagy Борисоглебск (Boriszoglebszk); lengyelül – Dyneburg, Dźwińsk vagy Dźwinów; finnül – Väinänlinna és németül – Dünaburg)

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Daugavpils a Daugava partján, Rigától 232 km-re, a litván és fehérorosz határok találkozásától nem messze helyezkedik el. Távolsága Litvániától mindössze 25 km, a fehérorosz határtól pedig 35 km. Földrajzi koordinátái: é. sz. 55° 53′, k. h. 26° 32′

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007. január 1-jén a város lakosságának 53,3% orosz, 17,8% lett, 14,7% lengyel, 8,1% fehérorosz, 2,2% ukrán, 1% litván a fennmaradó 2,9% egyéb nemzetiségű.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Német Lovagrend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város történelmének kezdetei a Német Lovagrend hódításával kezdődnek. A Német Lovagrend nagymestere, Hartmann von Heldrungen 1275-ben a varégoktól a görögökhöz vezető kereskedelmi útvonal mentén felépítteti Dünaburg várát. A litván és orosz területek határán épült vár hamarosan nagy jelentőségre tett szert, és mellette kereskedőtelep alakult ki.

A 14. és 15. században a dünaburgi vár folyamatos támadások célpontja. A lovagrend nem sajnálja az anyagi javakat a vár karbantartására. 1347-ben Heinrich von Arfberg nagymester 4 további toronnyal erősíti meg a várat. Dünaburgból kiindulva a teuton lovagok gyakran betörtek a Pszkovi és Novgorodi nagyfejedelemségek földjeire. 1410-re a tannenbergi csatát követően meggyengült Német lovagrend elvesztette erejét, és hatalma hanyatlásnak indult.

1481-ben III. Iván elfoglalja a dünaburgi várat. A lovagrend nagymestere és III. Iván közötti békeszerződés értelmében a livóniai lovagok visszakapták az elfoglalt területeket, de ezért cserébe 50 éven át adót voltak kötelesek fizetni a Moszkvai Nagyfejedelemségnek. Ez a szerződés meghosszabbította a lovagi állam létezését. Az csak az 1558-1582 közötti livóniai háborút követően bomlott fel véglegesen.

Lengyel uralom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Livónia a 16. század második felében az orosz támadások ellen a lengyelektől kért védelmet. A lovagrend 1559-ben a dünaburgi várat - más latgalei várakkal együtt - a támogatás fejében zálogként átadta II. Zsigmond Ágost lengyel királynak. A Livóniai rend 1561-ben megszűnt, és ezt követően Latgale és vele együtt Daugavpils 2 évszázadon át (1561-1772) lengyel fennhatóság alá kerül.

1577-ben Rettegett Iván rövid időre elfoglalja a területet és egy új vár építésébe kezd. Ennek a második daugavpilsi várnak az építését 1582-ben, amikor az orosz-lengyel békeszerződés értelmében Latgale végleg lengyel fennhatóság alá került, a lengyelek fejezik be. 1582-ben Báthory István lengyel király Dünaburgnak városi jogokat ad.

A 17. században Dünaburg fontos kereskedelmi központ, és mint ilyen, a lengyelek, oroszok és svédek Baltikumért folytatott versengése során gyakran harci cselekmények színtere. A svédek kétszer, 1600-ban és 1655-ben is elfoglalják a várat.

1656-ban I. Alekszej cár foglalta el a svédektől, és ezt követően 11 éven át volt orosz megszállás alatt. A város ekkor kapta első orosz nevét: Boriszoglebszk.

Az Orosz Birodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dvinszk központja 1912-ben

1772-ben Lengyelország első felosztásakor Daugavpils az Orosz Birodalomhoz került. Először a Polocki kormányzóság, majd 1802-től 1907-ig a Vityebszki kormányzósághoz tartozott. 1810-ben kezdtek, Napóleon hódítását megelőzendő, a harmadik daugavapilsi vár építéséhez. Bár az építkezés 1812-ig nem fejeződött be, az új erődítmény így is jelentős szerepet játszott a napóleoni háborúk idején. A vár teljes befejezése 1878-ig tartott. Daugavpils gazdasági jelentősége a Riga-Daugavpils vasútvonal 1861. szeptember 25-i átadását követően felgyorsult. A városon keresztül halad a Szentpétervár-Varsó vasútvonal is.

1893-ban III. Sándor orosz cár parancsára átkeresztelték a várost Dvinszkre.

A 19. század végén a több mint 100 000 lakosú Dvinszk Északnyugat-Oroszország jelentős gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. Az első világháború idején frontváros. 1918-ban elfoglalják a várost a német seregek, majd 1920 januárjában a lett, lengyel és litván seregek felszabadítják, ekkor kapja mai, Daugavpils nevet.

Lett Köztársaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A függetlenség idején a városban megindult a lett kultúra fejlődése. 1923-ban Lett nyelvű pedagógiai főiskolát nyitottak [1], és megkezdte működését a Latgalei népi konzervatórium. 1935-ben új híd épült a Daugaván: az Egység hídja, 1937-ben pedig monumentális kulturális épületegyüttes: az Egység háza, amelyben színház, koncertterem, könyvtár és más kulturális intézmények kaptak helyet. A II. világháború a városban 1940-ben a Vörös Hadsereg bevonulásával kezdődött. 1941-ben a Wehrmacht foglalja el a várost, majd 1944. július 27-én foglalják vissza az orosz seregek.

Daugavpils testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Daugavpils témájú médiaállományokat.