Balvi
| Balvi | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tájegység | Vidzeme | ||
| Alapítás éve | 1928 | ||
| Irányítószám | LV-4501 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8063 fő (2006) +/- | ||
| Népsűrűség | 1590 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,1 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Balvi weboldala | |||
Balvi (németül: Bolwen, oroszul: Боловск) város Lettország keleti részén. A város a II. világháborúban szinte teljesen megsemmisült.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város Vidzeme keleti részén Alūksnétől keletre 44 kilométerre terül el. A város neve a Bolupīte pataknak, illetve tónak a nevéből származik.
[szerkesztés] Története
Az első írásbeli feljegyzés Balviról 1224-ből származik, mint a Rigai érsekség birtokáról.
A terület 1562-től 1772-ig lengyel fennhatóság alatt volt. I. Katalin orosz cárnő 1772-ben Latgale elfoglalása után a Jelagin családnak adományozta. 1876-ban a területet a Transehe-Roseneck balti-német család birtokába került.
1916-ban itt hozták létre a Rigai Lett Társaságot és 1917-ben az első lett kereskedelmi iskolát. 1919. július 5-én itt alapították a lett partizánmozgalmat.
Lettország függetlenné válását követően 1925-ben, a lett közigazgatási rendszer kialakítása során létrehozott, Jaunlatgale (újlatgalia) járás központja lett. 1928-ban városi jogokat kapott. Érdekesség, hogy a falucska utcái 1926-ban kaptak először utcaneveket.
1940. július 17-én foglalte el a Vörös Hadsereg a várost. 1941. július 2-án pedig a németek szállták meg. A város zsidóit rögtön elhurcolták. 1945-ben a Szovjetunió, majd 1991-től Lettország része lett.
[szerkesztés] Lakossága
Balvi lakosságának 68,75%-a lett, 25%-a orosz, 1%-a belarusz, 4%-a egyéb nemzetiségű.
[szerkesztés] Balvi testvérvárosai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||

