Ludza
| Ludza | |||
| A Livóniai Kardtestvérek várának romjai | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tájegység | Latgale | ||
| Járás | Ludza járás | ||
| Alapítás éve | 1177 | ||
| Irányítószám | LV-4701-2 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 56° 33′, k. h. 27° 43′ | |||
| é. sz. 56° 33′, k. h. 27° 43′ | |||
| Ludza weboldala | |||
Ludza (németül:Ludsen, oroszul:Люцин) város Lettországban, az ország egyik legrégebbi települése, a Ludza járás székhelye.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ludza a Latgalei fennsíkon helyezkedik el Rēzekne közelében. A terület rendkívül gazdag tavakban. A város két azonos nevű tó között, a Nagy Ludza tó (Lielais Ludzas ezers) (846,4 ha), és a Kis Ludza tó között (Mazais Ludzas ezers) (36,5 ha) található. De a Ludza járásban még további tavak is találhatók: Dunakļu tó (82,7 ha), Zvirgzdenes tó (134,2 ha), Runtortas tó stb.
Története [szerkesztés]
Ludzát először 1177-ben említi egy orosz krónika.
A Livóniai Kardtestvérek rendje 1399,-ben a meglévő latgal erődítményt felhasználva várat épített Ludzában. Ez az Orosz területekre vezető kereskedelmi utak védelmére épült vár volt a Livóniai Kardtestvérek rendjének a leghatalmasabb erődítménye. 1481-ben elfoglalták az orosz seregek és részlegesen lerombolták, de 1525-re ismét megerősítette a lovagrend. Véglegesen 1656-ben az Orosz-Svéd háborúban foglalták el az oroszok és I Alekszij parancsára ismét lerombolták.
1777-ben Nagy Katalin cárnő emeli a települést városi rangra
Látnivalók [szerkesztés]
A Livóniai lovagrend várának romjai.
Hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||


