Ventspils
| Ventspils | |||
 |
|||
| A német lovagrend vára | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország |
||
| Tájegység | Kurzeme | ||
| Alapítás éve | 1378 | ||
| Irányítószám | LV-1010 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 43 806 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 800 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ventspils
Pozíció Lettország térképén
|
|||
| é. sz. 57° 23′, k. h. 21° 33′ | |||
| Ventspils weboldala | |||
Ventspils (lengyelül: Windawa, németül: Windau, oroszul: Виндава/Vindava vagy Вентспилс) Lettország egyik városa, a Balti-tenger térségének fontos kikötője.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Fontos jégmentes kikötő Nyugat-Lettországban a Balti-tenger partján a Venta folyó torkolatában, Rigától 190 km-re.
Lakossága [szerkesztés]
2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4% lett, 33,4% orosz, 5,4% ukrán, 3,7% fehérorosz, 3,1% litván 1,2% lengyel és a fennmaradó 1,8% egyéb nemzetiségű.
Története [szerkesztés]
Ventspils Lettország egyik legrégebbi városa. A város magját a Livóniai lovagrend 1290-ben épült vára adja. A lovagrend vára körül a Venta folyó torkolatánál német telepesek építették fel lakóházaikat és a kereskedelmi és stratégia szempontból egyformán kedvező adottságok révén gyorsan, gyarapodott a település.
A város címere és pecsétje 1369 óta ismert. Az első Ventspilset említő oklevél 1378-ból származik. A város a Hanza Szövetség tagja volt.
Virágkorát Ventspils a Kurzemei hercegség idején élte. Jakab herceg korában (1642-82) Ventspils nem csak fontos kikötő, hanem igen jelentős hajóépítő központ. Innen indultak Jakab herceg hajói Gambia és Tobago meghódítására. Ventspils 1795-ben vált az Orosz Birodalom részévé. A 19. század közepén újra megindult a gazdasági fejlődés. Jelentősen nőtt a kikötő forgalma és újra indult Ventspilsben a hajóépítés. A század végén megépült a Moszkva – Ventspils vasútvonal.
Lettország függetlené válását követően a két világháború között a város gazdasága stagnált. Még 1940-ben sem érte el az Első világháború előtti szintet.
A szovjet időkben a város lakosságának összetétele gyökeresen megváltozik. A szovjet hadikikötő mellett a 20. Század hatvanas éveiben megkezdik a ventspilsi tartályhajó kikötő építését. Ez az olajkikötő volt a Szovjetunió felbomlásáig a szovjet nyersolaj és olajipari termékek legjelentősebb export forgalmat lebonyolító kikötője.
Gazdasági élet, közlekedés [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
Ventspils a Baltikum legfontosabb tartályhajó kikötője, és egyben Lettország legfontosabb tengeri kompkikötője. Közvetlen komphajók indulnak Ventspilsböl Észtországba (Saaremaa), Svédországba (Karlshamn) és (Nynäshamn) és Németországba (Lübeck) és (Rostock).
A belföldi távolsági közlekedést autóbusszal bonyolítják le. Ventspilst közvetlen autóbuszjáratok kötik össze Lettország nagyobb városaival. A városnak nincs vasúti összeköttetése.
A városnak van nemzetközi repülőtere (IATA: VTS, ICAO: EVVA) , azonban menetrendszerű személyforgalom nincs.
A városi közlekedést 10 autóbuszvonal biztosítja.
Gazdaság [szerkesztés]
A város gazdasági életének meghatározója a tartály kikötő.
Itt 7 jelentős szállítmányozási vállalt működik. Ezek adják a város bevételeinek több mint 60%-át és a munkahelyek közel harmadát. A hét tartályhajó terminál közül 5 foglakozik nyersolaj és olajipari termékek szállítmányozásával, míg további két vállalat folyékony vegyi anyagok szállítmányozással.
A Kalija parks a maga közel 5 millió tonnás forgalmával a világ legnagyobb kálium származékokat be- és kirakodó terminálja.
A Ventamonijaks folyékony vegyi anyagok szállítására szakosodott (ammónia, ipari alkohol, egyéb olajszármazékok).
Kultúra, Oktatás [szerkesztés]
Ventspils legjelentősebb kulturális emléke a Livónia Lovagrend vára. A városban található Történeti és Művészeti Múzeum várostörténeti gyűjteménnyel és időszakos művészeti kiállításokkal várja látogatóit. Ezen kívül érdekesség a Tengeri halászat Múzeuma.
A városban 9 középiskola és egy 1999-ben alapított Gazdasági főiskola található.
Látnivalók [szerkesztés]
- Ventspils belvárosa szépen restaurált fa épületekkel.
- A Városház-tér, az 1835-ben épült klasszicista evangélikus Miklós templommal.
- A Kardtestvérek rendjének a 13. században épült vára A Venta partján.
- A Tengeri halászat Szabadtéri Múzeuma.
Ventspils testvérvárosai [szerkesztés]
|
||||||||
