Komp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A komp folyókon, tavakon, vagy tengeren történő átkelésre szolgáló közlekedési eszköz, különleges hajó, amit személyek, állatok és különböző járművek szállítására használnak.

Folyókon kompot legtöbbször ott használnak, ahol a forgalom nem teszi szükségessé állandó híd megépítését vagy a híd építése nem gazdaságos.

A szállítási feladatnak megfelelően van:

  • személyszállító komp, átkelőhajó
  • teherkomp (elsősorban gépjárművek szállítására, RoRo komp)
  • vasúti komp

Belvízi kompok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország legnagyobb kompjai a tihanyi kompok

A folyón vagy tavakon közlekedő kompok esetén a kompkikötőket révnek, az átkelést magát révátkelésnek nevezik.

A belvízi kompok rendszerint kétvégű felépítésűek, azaz általában mindkét végükön azonosan vannak kiképezve, így a komp egyik végén behajtó járművek egyenesen tovább haladva a komp másik végén hagyják el azt.

Pár éve még nem volt ritkaság a magyar folyókon a kötél által mozgatott komp, ezt a folyó két partja közt kifeszített kötél segítségével a folyó áramlásának oldalnyomását kihasználva továbbították a két part között a révészek. Ezt a kompfajtát hajóforgalomtól mentes, esetleg csekély hajóforgalmú folyószakaszokon alkalmazták, mert a hajók áthaladását a komp kötele akadályozta.

A kötélvontatás és az önjáró komp közötti hibrid megoldást használnak például a tápai révnél, ahol a komp mozgatását saját dízelmotorja (vagy esetenként egy külön kishajó) mozgatja, de az egész szerkezet drótkötélre van függesztve, egy első és egy hátsó függesztőkötél segítségével. Külön kormányszerkezetet nem használnak, a kormányzáshoz a függesztőköteleket feszítik vagy lazítják egymástól függetlenül, elektromos csörlő segítségével.

Napjainkban a legelterjedtebbek a kishajó segítségével továbbított kompok. Ezeknél a révátkeléseknél a kishajók önállóan is, mint átkelőhajók személyszállításra használatosak.

Magyarország legnagyobb teherbírású kompjai - amelyek a Dunán Vác és Tahitótfalu ("ÁRPÁD" és "TOLDI MIKLÓS") valamint Mohács és Újmohács ("SZIGET") között, illetve a Balatonon Tihany és Szántód között üzemelnek - önjáró kompok.

Tengeri kompok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Modern tengeri komphajó a Balti-tengeren

Tengeri kompokat a szárazföld közelében található szigetek elérésére használnak (Pl.: Görögország, Földközi-tenger, Norvégia, Dánia), illetve olyan esetekben üzemeltetnek tengeri kompokat, amikor a cél országúton csak igen nagy kerülővel vagy egyáltalán nem érhető el. (Skandinávia, Balti-tenger, Nagy-Britannia, Észak-Afrika). A legismertebb tengeri komp a La Manche csatornát CalaisDover között átszelő komp. Ennek jelentősége a csatorna alagút megnyitása óta sokat csökkent.

A tengeri kompoknál a legfontosabb szempont a nagy befogadóképesség. Az ilyen komp személyautók mellett kamionok és teherszállító konténerek szállítására is alkalmas. Ahol a gyorsaság is fontos szempont, ott légpárnás illetve szárnyashajókat üzemeltetnek.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunán Gombos és Erdőd között a vasútforgalmat 1910-ig gőzkomppal bonyolították le. A vasúti sínpárak egészen a Dunáig vezettek, a mozdony a szerelvényt a Dunáig húzta, majd a vagonokat a kompra vontatták. A gőzkomp egyszerre 5-8 vagont vihetett át a folyón, attól függően, hogy nyitott személykocsikból vagy tehervagonokból állt a szerelvény. A komp 6-8 perc alatt vitte át a vagonokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komp témájú médiaállományokat.