Tököl
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Tököl | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Ráckevei | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 2316 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9991 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 235,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Tököl
|
|||
Tököl (horvátul: Tukulja, szerbül: Тукуља, németül Teckel) város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tökölt délről Szigetcsép, keletről Szigethalom, nyugatról a Duna, északról Halásztelek határolja, melytől a tököli repülőtér választja el. Budapesttől délre kb. 20 km-re található. A várost keresztezi a Ráckevei HÉV vonala.
[szerkesztés] Története
A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Más források szerint a "Tököl" név a "tökély", "tökéletes" szóval áll rokonságban, Árpád fejedelem lovászának neve pedig a "Csepel" névben maradt volna fenn. A 16. században mezőváros, a csepeli ispán székhelye.
Tököl lakosságából 1200 család horvát (sokác, bunyevác), valamint 300 család német származású. Ennek gyökerei a 17. századba nyúlnak vissza, és a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiségek jelenléte. Az előkerült csiszolt kőkori leletek bizonyítják, hogy a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A földbe vájt kunyhók, kagylóhéjak, megkövesedett állati maradványok, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek stb. jelzik az egykor itt élt emberek mindennapi eszközhasználatát. Az itt élő rézkori népek a Laposka-skela dűlőben az 1870 körül előkerült i. e. 2000 körüli kultúra utolsó leletei alapján a harang alakú edényes kultúrához tartoztak.
A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. A település első, okleveles említése 1270-ből való. IV. László király parancsára a határt bejárva a Nyulak-szigeti apácák kapták meg a területet. A következő, 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A 15. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács.
A 16. század elejére a krónikák már Tököl mezővárosról szólnak. A helybeli bíró egyúttal a sziget ispánja is. Ekkor elég jelentős hely ahhoz, hogy a királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el. A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A töröknek e területről történt kiűzése után Savoyai Jenő herceg lett a sziget és ezáltal a falu új birtokosa, aki kedvező feltételekkel hívott ide katolikus német telepeseket. Ebben az időben visszatelepültek a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is.
A német telepesekkel Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. Első ismert pecsétje 1728-ból való, rajta a falu címerével. Az állított, ovális vonalgyűrűbe foglalt körirat (SIGILUM TOKOLIENSE) által határolt mezőben balra fordított, két lábon álló, egyfarkú oroszlán, mellső lábait emeli.
A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor a 96 jobbágytelken 109 jobbágyot és 33 házas zsellért írtak össze. A 19. század elejére a község határának mintegy négyötöde volt a jobbágyok kezén. A ráckevei koronauradalmi birtok elsősorban erdőséget jelentett. A század elején Herminamajor területére betelepült bolgár kertészek hatására a zöldségtermesztés megnövekedett. A piacozást a tejtermelés és a tejfeldolgozás, a termékek házhoz szállítása egészítette ki, amely az egyes családok számára állandó kereseti forrást jelentett.
Tökölig 1892-ben épült meg a Budapest Közvágóhídról induló HÉV. Ezáltal napi kapcsolatba kerültek az itt élők a fővárossal. A település jelentős számú délszláv lakossága hagyományait őrizve bizonyos mértékig elkülönült a környék településeitől. A lakosság elszegényedett része bejárt Csepel és Budapest ipari üzemeibe dolgozni. A település népességszámának erőteljes növekedése az 1930-as években a betelepülőkből adódott. Az itt élők egy hagyományos gazdálkodási keretek között termelő parasztságra és egy ipari munkás rétegre oszlottak.
A 20. században a település mellett található repülőtéren fogták el 1956. november 3-án Maléter Pált. Ugyanitt szállt le villámlátogatása során Leonyid Brezsnyev 1972. november 27-én.
A rendszerváltás után felgyorsuló fővárosi szuburbanizációs folyamat az összes Budapest-környéki települést, így Tökölt is érintette. Míg a városból kiköltözők első hulláma jobbára a budapesti agglomerációs gyűrű fővároshoz közelebb eső településeit választotta, az elmúlt években egyre többen választják a kiköltözők közül Tökölt. Többek között a folyamatos népességnövekedés eredményeként Tökölt 2001. július 1-jén várossá nyilvánították.
Ebben szerepet játszik az idő közben felújított lakótelep is, melyet a rendszerváltás előtt a repülőtéren állomásozó szovjet csapatok családjai laktak. Tökölön is megfigyelhető az a jelenség, amit más, az agglomerációs gyűrűbe tartozó kisvárosoknál is megfigyeltek. A lakótelep, mely köré saját infrastruktúra települt, nagyrészt elkülönül a város régi, a templom-városháza körüli központjától. Az újonnan beköltözők kevés kapcsolatot tartanak a régi családokkal.
Tökölön (és a környező településeken, Százhalombattán és Ráckevén) idén 15. alkalommal rendezik meg az évek során egyre rangosabb Nemzetközi Folklórfesztivált és Népművészeti Vásárt, melyet Summerfest névre kereszteltek el. Az Európa egyik legnagyobb folklóreseményei között számon tartott fesztiválra évről évre a világ minden részéből érkeznek együttesek.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kisboldogasszony templom (római katolikus templom). Benne Feszty Masa: "Mária születése" című oltárképe és Csehy Mihálynak 1519-ből származó reneszánsz stílusú, korábban a főoltár hátlapjában, most a hajó falában kiállítva található márvány sírköve.
- Református templom ( Épült 2007-ben ). Modern építészeti kuriózum.
- Helytörténeti nevezetesség: csepelszigeti Mária parasztház, tisztaszoba mennyezetén Kossuth, Bem, Damjanich portréjával.
- A tököli repülőtér bejarátánál található Maléter Pál kopjafa, valamint nem messze tőle a Pesti úti lakótelep bejáratánál 2006-ban, az '56-os forradalom 50-éves évfordulójára felavatott Maléter Pál bronzszobor.
- A város határában áll az 1944-ben rommá lőtt, az 1980-as években helyreállított, gótikus eredetű Szent Anna kápolna.
- A Hősök terén a Kossuth címerrel díszített emlékoszlop, valamint az 1848-as centenáriumi, az I. világháborús és az 1993-ban állított II. világháborús emlékművek.
- Érdekesség még a Városháza mellett felállított, Országalmát jelképező díszkút.
[szerkesztés] Egyéb
- Szigetszentmiklóstól nyolc km-re délre található a volt szovjet katonai repülőtér, amely ma polgári gépeket is kiszolgáló közforgalmú leszállóhely.
- A város határában 1958 óta működik a fiatalkorúak börtöne.
- Természeti látnivaló a Duna part (Urbanicza-sziget, horgásztavak), a parkerdő és a kisdunai üdülőterület.
[szerkesztés] Újságok
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
|
|||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
