Tököl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tököl
Tököl címere
Tököl címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szigetszentmiklósi
Kistérség Ráckevei
Jogállás város
Polgármester Hoffman Pál (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2316
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 10 065 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 265,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tököl (Magyarország)
Tököl
Tököl
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 02″, k. h. 18° 58′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 02″, k. h. 18° 58′ 02″
Tököl (Pest megye)
Tököl
Tököl
Pozíció Pest megye térképén
Tököl weboldala
Tököli Repülőtér

Tököl (horvátul Tukulja, szerbül: Тукуља, németül Teckel) város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tököl a Csepel-szigeten található, délről Szigetcsép, keletről Szigethalom, nyugatról a Duna, északról Halásztelek határolja, melytől a tököli repülőtér választja el. Budapesttől délre kb. 20 km-re található. A várost keresztezi a Ráckevei HÉV vonala.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Más források szerint a "Tököl" név a "tökély", "tökéletes" szóval áll rokonságban, Árpád fejedelem lovászának neve pedig a "Csepel" névben maradt volna fenn.

Tököl lakosságából 1200 család horvát (sokác, bunyevác), valamint 300 család német származású. (A délszláv lakosok helyi szóhasználattal rácnak, vagy a környező települések ortodox délszláv lakosságától megkülönböztetendő katolikus rácnak nevezik magukat [3].) Ennek gyökerei a 17. századba nyúlnak vissza, és a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiségek jelenléte.

Az előkerült csiszoltkő-korszaki leletek bizonyítják, hogy a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A földbe vájt kunyhók, kagylóhéjak, megkövesedett állati maradványok, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek stb. jelzik az egykor itt élt emberek mindennapi eszközhasználatát. Az itt élő rézkori népek a Laposka-skela dűlőben az 1870 körül előkerült i. e. 2000 körüli kultúra utolsó leletei alapján a harang alakú edényes kultúrához tartoztak.

Tököl légifotó.jpg

A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. Ettől kezdve a helység fejedelmi, majd királyi birtok volt. A település első okleveles említése 1270-ből való, Thukul formában. 1280-ban IV. László király Tökölt húgának, Erzsébetnek és általa a Nyulak-szigeti apácáknak adta, ekkor határait is leiratta. A következő, 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A 15. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács.

A 16. században mezőváros, a csepeli ispán székhelye volt. Ekkor elég jelentős hely ahhoz, hogy a királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el. A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A töröknek e területről történt kiűzése után Savoyai Jenő herceg lett a sziget és ezáltal a falu új birtokosa, aki kedvező feltételekkel hívott ide katolikus német telepeseket. Ebben az időben települtek be a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is.

A német telepesekkel Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. Első ismert pecsétje 1728-ból való, rajta a falu címerével. Az állított, ovális vonalgyűrűbe foglalt körirat (SIGILUM TOKOLIENSE) által határolt mezőben balra fordított, két lábon álló, egyfarkú oroszlán, mellső lábait emeli.

A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor a 96 jobbágytelken 109 jobbágyot és 33 házas zsellért írtak össze. A 19. század elejére a község határának mintegy négyötöde volt a jobbágyok kezén. A ráckevei koronauradalmi birtok elsősorban erdőséget jelentett. A század elején Herminamajor területére betelepült bolgár kertészek hatására a zöldségtermesztés aránya megnövekedett. A piacozást a tejtermelés és a tejfeldolgozás, a termékek házhoz szállítása egészítette ki, amely az egyes családok számára állandó kereseti forrást jelentett.

Tökölig 1892-ben épült meg a Budapest Közvágóhídról induló helyiérdekű vasút. Ezáltal napi kapcsolatba kerültek az itt élők a fővárossal. A település jelentős számú délszláv lakossága hagyományait őrizve bizonyos mértékig elkülönült a környék településeitől. A lakosság elszegényedett része bejárt Csepel és Budapest ipari üzemeibe dolgozni. A település népességszámának erőteljes növekedése az 1930-as években a betelepülőkből adódott. Az itt élők egy hagyományos gazdálkodási keretek között termelő parasztságra és egy ipari munkás rétegre oszlottak.

A 20. században a település mellett repülőtér és repülőgépgyár épült. Ennek következménye volt többek között a második világháború alatt, 1944. április 13-án történt[4][5] súlyos bombázás. A világháború után a repülőtér szovjet katonai bázis lett, és itt fogták el 1956. november 3-án a szovjet csapatok kivonulásáról tárgyalni érkező Maléter Pált, a Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterét. Ugyanitt szállt le villámlátogatása során Leonyid Brezsnyev 1972. november 27-én.

A rendszerváltás után felgyorsuló fővárosi szuburbanizációs folyamat az összes Budapest-környéki települést, így Tökölt is érintette. Míg a városból kiköltözők első hulláma jobbára a budapesti agglomerációs gyűrű fővároshoz közelebb eső településeit választotta, az elmúlt években egyre többen választják a kiköltözők közül Tökölt. Többek között a folyamatos népességnövekedés eredményeként Tökölt 2001. július 1-jén várossá nyilvánították. Ebben szerepet játszik az időközben felújított lakótelep is, melyet a rendszerváltás előtt a repülőtéren állomásozó szovjet csapatok családjai laktak.

Tökölön is megfigyelhető az a jelenség, ami más, az agglomerációs gyűrűbe tartozó kisvárosoknál. A lakótelep, mely köré saját infrastruktúra települt, nagyrészt elkülönül a város régi, a templom-városháza körüli központjától. Az újonnan beköltözők kevés kapcsolatot tartanak a régi családokkal.

Tökölön (és a környező településeken, Százhalombattán és Ráckevén) idén 15. alkalommal rendezik meg az évek során egyre rangosabb Nemzetközi Folklórfesztivált és Népművészeti Vásárt, melyet Summerfest névre kereszteltek el. Az Európa egyik legnagyobb folklóreseményei között számon tartott fesztiválra évről évre a világ minden részéből érkeznek együttesek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. világháborús emlékmű

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]