Feszty Masa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Istenes Szent János, a Betegápoló Irgalmasrend alapítója (1495-1550) - Feszty Masa festménye (1950)
Árpádházi Szent Margit

Feszty Masa (Budapest, 1895. január 31.Ózd, 1979. március 1.) magyar festő. Feszty Árpád és Jókai Róza leánya, Jókai Mór unokája.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A festészetet szüleitől illetve az Iparművészeti Főiskolai évei alatt tanulta meg. A főiskolán Szablya-Frischauf Ferenc tanítványa volt. Ezután Münchenben illetve Firenzében (1915-1920) teljesedett ki festői művészete.

1922-ben az Ernst Múzeumban került sor első festői kiállítására. 1928–31 között kollektív kiállításon mutatta be műveit. 1930-ban festette meg élete első nagyobb vallásos jellegű művét Kis Szent Teréz képét. Ennek hatalmas sikere közel száz oltárkép és szentkép megrendeléséhez vezetett templomok és kolostorok részéről.

1936-ban idős édesanyja tragikus halálos tűzbalesete miatt összeomlott. Felépülése után teljesen az isteni transzcendens felé fordult. Fáradhatlanul ontotta műveit háborúval, kommunista vallásüldözéssel dacolva, éhbérért vagy akár ingyen is.

Élete utolsó két és fél évére a Borsod megyei Domaházára költözött. Mindig élő modell után dolgozott, különösen a szemek ábrázolásában alkotott nagyot. Embereket, állatokat különösen nagy szeretettel festett. Sorban ajándékozta oda dedikált képeit azoknak, akiket élete végső állomásán megkedvelt. Zenét is szerető, fáradhatatlanul munkálkodó művész volt.

1979. március 1-jén az ózdi kórházban hunyt el, domaházai búcsúztatása után, a Kerepesi temetőbe, nagyanyja és édesanyja közös sírjába temették el.

Jókai Róza (Feszty Árpádné), Laborfalvi Róza (Jókai Mórné) és Feszty Masa sírja Budapesten. Zala György szobrászművész alkotása (1887) Kerepesi temető: 34/2-1-3.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leginkább oltárképeket, portrékat és tájképeket festett. Művészetére az olasz zeneiség hatott. Képein a rajzok ünnepélyes színvilága díszes hatással jelent meg. Kompozíciói kiegyensúlyozottak, tájképei barátságosak voltak. Édesanyjáról és Kallós Ede szobrászról készített portréi a Magyar Nemzeti Galériában láthatóak. Oltárképei láthatóak többek között a Baross Gábor-telepi templomban[1], a budapesti piarista rendházban[2], Nagymagyar[3], Páty[4], Pilisszántó[5], Pilisszentiván[6] és Rácalmás[7], templomaiban, illetve a remetekertvárosi bazilikában[8] és a szombathelyi székesegyházban[9].

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pipics Károly: Feszty Masa. Száz magyar festő (Budapest, 1943)
  • Lyka Károly: Feszty Masa. Festészetünk a két világháború között (Budapest, 1956)
  • Erdőssy Béla: Feszty Masa. Korunk magyar egyházművészete (Budapest, 1983
  • Kontha Sándor: Feszty Masa. Magyar művészet 1919-194. (Budapest, 1985)
  • Feszty István: A Feszty család története (Tatabánya, 1989)
  • Kerékgyártó Mihály: Feszty Masa festményei a domaházi templomban (Honismeret, 1990., 5-6.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Feszty Masa témájú médiaállományokat.