Forrás (hidrológia)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
Forrásnak nevezzük a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanását. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatályba lépése óta "ex lege", vagyis a törvény erejétől fogva védett minden olyan forrás, melynek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. . A jelentős forrásokat gyakran foglalják, a vízművek által az ivóvízhálózatba bevezetik, az idegenforgalom számára fontos (például turistautakhoz közeli) forrásokra pedig csapot, kifolyót építenek.
Közismert források Budapest környékén:
- Disznófő
- Lajos-forrás
A víz föld alatti útján ásványokat old ki a kőzetetekből, így a forrásnál felfogott vizeket gyakran isszák, palackozzák és ásványvízként értékesítik, vagy gyógyfürdőkben hasznosítják. Ha a víz magától tör a felszínre akkor forrás, ha az ember a mélybe fúr és ő hozza fel, akkor az kút.
Forrásnak nevezzük még a folyók eredőjét, ahonnan a csordogáló vízerek elindulnak.
[szerkesztés] Lásd még
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
[szerkesztés] Források
http://www.termeszetvedelem.hu
