Forrás (hidrológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Forrásnak nevezzük a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanását. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatályba lépése óta "ex lege", vagyis a törvény erejétől fogva védett minden olyan forrás, melynek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. . A jelentős forrásokat gyakran foglalják, a vízművek által az ivóvízhálózatba bevezetik, az idegenforgalom számára fontos (például turistautakhoz közeli) forrásokra pedig csapot, kifolyót építenek.

Közismert források Budapest környékén:

  • Disznófő
  • Lajos-forrás

A víz föld alatti útján ásványokat old ki a kőzetetekből, így a forrásnál felfogott vizeket gyakran isszák, palackozzák és ásványvízként értékesítik, vagy gyógyfürdőkben hasznosítják. Ha a víz magától tör a felszínre akkor forrás, ha az ember a mélybe fúr és ő hozza fel, akkor az kút.


Forrásnak nevezzük még a folyók eredőjét, ahonnan a csordogáló vízerek elindulnak.

[szerkesztés] Lásd még

Díszkút a vörös templom előtt Balatonfüreden

[szerkesztés] Források

http://www.termeszetvedelem.hu