Mézgás éger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mézgás éger
Alnus glutinosa 008.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Bükkvirágúak (Fagales)
Család: Nyírfafélék (Betulaceae)
Nemzetség: Éger (Alnus)
Alnemzetség: Alnus
Faj: A. glutinosa
Tudományos név
Alnus glutinosa
(L.) Gaertn.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mézgás éger témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mézgás éger témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mézgás éger témájú kategóriát.

Csíkos égererdő a Hanságban
Alnus glutinosa

A mézgás éger vagy enyves éger (Alnus glutinosa) a nyírfafélék (Betulaceae) családjába és az éger (Alnus) nemzetségébe tartozó növényfaj.

2009-ben az év fájává választották. [1]

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerte Európában nő a patakok mentén és a vízzel jól ellátott területeken – Észak-Európában zonális; attól délre reliktum jellegű erdőtársulások tagja. A Kárpát-medencében posztglaciális reliktum faj, a bükk kor emléke.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kúpos formájú, 20 méternél alig magasabbra növő fa – mocsarakban, vízpartokon elterülő cserje is lehet. Törzse egyenes, ágai nagyobbrészt vízszintesen állnak. Kérge fiatalon sima, fényes, fehér pettyekkel, idősebb korában barnásszürke, táblásan felrepedezik. Hajtásai fiatalon ragadósak (mézgások), lilásbarnák, kopaszok, fehérpettyesek.

Rövid, nyeles rügyei tojásdadok, feketéslilák, ragadósak. 5–10 cm hosszú levelei visszás tojásdadok, kétszer fogazottak.

Váltivarú, egylaki fa: megnyúló és pirosból hirtelen sárgába váltó, végálló porzós barkái tavasszal jelennek meg. A kicsiny, vörösesbarna termős füzérek a hajtások végén, az előző évi tobozkák mellett nőnek a még levéltelen ágakon.

Termése 1–1,5 cm hosszú kocsányon lógó és kb. ugyanilyen hosszú, éretten sötétbarna áltoboz. Magja apró, ötszögletű, fényes barna, szárnyatlan.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyorsan növő, viszonylag hosszú életű fa, sarjadásra hajlamos. Víz- és fényigényes, melegkedvelő, a szennyezett levegőt jól tűri. Folyók, patakok mentén, a síksági lápokon, oxigéndús termőhelyen gyorsan növekszik.

Március-április között virágzik.

Gyökerein a levegő nitrogénjét megkötő sugárgombák (Actinomyces alni) élnek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Narancssárga fája ipari fának túl puha. A nedvességnek ellenáll, különösen víz alatt tartós (hidak építésére kiváló volt). Jól faragható; kérgében sok a csersav.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Európa fái és bokrai
  • Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 240. ISBN 963-05-7847-6