Kékkút
| Kékkút | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pék László[1] | ||
| Irányítószám | 8254 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 89 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 24,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kékkút
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kékkút
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,85026°, k. h. 17,55875° | |||
| Kékkút weboldala | |||
Kékkút község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Káli-medence a Balaton-felvidék mediterrán jellegű, méltán népszerű vidéke. A változatos formájú hegyek által körbevett központi medence tőzeges láprétjének délnyugati részén találjuk Kékkút települést. Salföldtől ~3 km-re, Káptalantóti-tól ~5 km-re, Kővágóörstől mintegy ~4 km-re található. A megye legkisebb falvai közé tartozik, ma kb. nyolcvan lakosa van.
Nevének eredete [szerkesztés]
Régészeti leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából, Aquincumba vezető útja. A legenda szerint az itt feltörő savanyúvízforrás Theodóra császárnő kedvenc itala volt. A Kékkút (Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal. A kisközség ásványvízével vált világhírűvé, melyet az ország minden részébe és külföldre is szállítanak. Az úgynevezett földes, meszes gyógyvíz többféle betegség gyógyítására alkalmas.
Története [szerkesztés]
Már az avar korban éltek ezen a helyen emberek, erről tanúskodik az egykori temető gazdag leletállománya. Kékkút területén a római korból származó villa, és a hozzá tartozó gazdasági épületek alapfalait is feltárták a régészek. A honfoglalás korában Kál horka szállásterülete volt itt, akinek fia a híres Bulcsú vezér volt. A település legrégebbi okleveles említése először 1338-ban fordult elő Kőkút formában, mint az Atyus nembeli Sal comes birtoka.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Kékkúton találjuk a Káli-medence legrégibb, az egész Dunántúlon egyedülállóan érdekes, 18. században épített eredetileg zsúpfedeles, szabadkéményes népi műemlék lakóházát.
- A község római katolikus temploma 1760-ban épült késő barokk stílusban.
Falunap [szerkesztés]
- Káli Napok kulturális rendezvény: július közepén.
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||
