Vöröstó
| Vöröstó | |||
.jpg) |
|||
| Kálvária-kápolna | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Veszprémi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rákos Margit[1] | ||
| Irányítószám | 8291 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 96 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 15,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vöröstó
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vöröstó
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,97080°, k. h. 17,72120° | |||
Vöröstó község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Balaton-felvidéken, Nagyvázsonytól délkeletre fekvő település.
Története [szerkesztés]
A település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén kőkorszakból származó csiszolt kőszerszámok, kőbalták kerültek elő.
A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, 1671-ben már csak mint pusztát említették. Egykori lakói a közeli Vanyolára költöztek.
1652-ben a környező településekkel együtt a Zichy család kapta meg Vöröstót adományként.
1714-ben a faluba szlovák családokat telepített, azok azonban egy éven belül megszöktek innen.
1722-ben Honbachból származó németeket telepített Vöröstóra, akik borkereskedelmük révén felvirágoztatták a falut.
1910-ben 300 lakosából 56 magyar, 244 német volt. Ebből 293 római katolikus, 6 evangélikus volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Vöröstó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
|
|||||
