Vöröstó
| Vöröstó | |||
| Kálvária-kápolna | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség | Veszprémi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Rákos Margit[1] | ||
| Irányítószám | 8291 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 96 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 15,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Vöröstó község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Balaton-felvidéken, Nagyvázsonytól délkeletre fekvő település.
[szerkesztés] Története
A település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén kőkorszakból származó csiszolt kőszerszámok, kőbalták kerültek elő.
A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, 1671-ben már csak mint pusztát említették. Egykori lakói a közeli Vanyolára költöztek.
1652-ben a környező településekkel együtt a Zichy család kapta meg Vöröstót adományként.
1714-ben a faluba szlovák családokat telepített, azok azonban egy éven belül megszöktek innen.
1722-ben Honbachból származó németeket telepített Vöröstóra, akik borkereskedelmük révén felvirágoztatták a falut.
1910-ben 300 lakosából 56 magyar, 244 német volt. Ebből 293 római katolikus, 6 evangélikus volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Források
|
|||||

