Vértesszőlős
| Vértesszőlős | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség 2012-ig | Tatabányai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Nagy Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 2837 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3116 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 181,90 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vértesszőlős
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vértesszőlős
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 37′ 0,12″, k. h. 18° 22′ 44,58″ | |||
Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlős Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község a Tatabányát és Tatát összekötő rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik. Tatabánya 2,5 km; Tata 4,5 km távolságra található. Itt halad a Bécs-Budapest vasúti fővonal és az M1-es autópálya is.
Története [szerkesztés]
Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.
Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az ősember már ismerte és használta is a tüzet.
Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhely őskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi.
A későbbi időkből a településen avar kori leletek is előkerültek.
A települést írásban 1244-ben említik először.
A török korban sokszor feldúlták, majd a 18. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált. Ugyanekkor szlovák telepesek gyarapították a község lakosságát.
1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.
Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom.
A község központjának mai képe a 19. század végén alakult ki.
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus templom (Fellner Jakab tervei alapján, 18. század)
- Vértesszőlős Őstelep a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Szabadtéri Bemutatóhelye.
- Vértesszőlősi Kisboldogasszony templom
- Szlovák tájház és udvar a paraszti élet eszközeivel
Testvértelepülései [szerkesztés]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1814-ben Fieba József az 1848/49-es szabadságharc mártírsorsú plébánosa
- Klotz Ignác (1869-1940, Törzsök), egyházi szellemű oktatással foglalkozó plébános, a helyi mondák összegyűjtője, 1901-1916 között volt a település lelkipásztora [1]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Vértesszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozás [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
