Lajtakörtvélyes
| Lajtakörtvélyes (Pama) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria |
||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Kerület | Nezsideri járás | ||
| Rang | község | ||
| Alapítás éve | 1208 | ||
| Polgármester | Josef Wetzelhofer (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 2422 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1051 fő (2008)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 137 m | ||
| Terület | 26,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Lajtakörtvélyes
Pozíció Ausztria térképén
|
|||
| é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 17° 02′ 00″ | |||
| Lajtakörtvélyes weboldala | |||
Lajtakörtvélyes (németül Pama, korábban Baumern, horvátul Bijelo Selo) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nezsidertől 24 km-re északkeletre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét onnan kapta, hogy vadkörtefákban gazdag helyen települt. Német neve valószínűleg a bei den Baume-ből ered.
Története[szerkesztés]
1208-ban villa Kurthuel néven említik először. 1529-ben török pusztította el, mely után horvátokkal telepítették be. Bár a horvátok száma az utóbbi évtizedekben számottevően csökkent, ma is aktív szerepet játszanak a község életében. Az istentiszteletek nagy részét is horvátul tartják. 1898-ban a magyarosítás jegyében hivatalos nevét Mosonkörtvélyesre változtatták. Birtokosa az Esterházy család volt, a lajtafalusi uradalomhoz tartozott.
Vályi András szerint " KÖRTVÉLYES. Páma. Elegyes falu Moson Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Köpcsénhez 1 mértföldnyire, Posonyhoz 1 1/2 órányira, határja középszerű, réttyeinek egy része jó, más része pedig sásos szénát terem, lajtha vize néha elszokta önteni, fájok és szőlejek nints; de vagyonnyaikat jól eladhattyák, és pénzt is jó móddal keresketnek." [2]
Fényes Elek szerint " Körtvélyes, (Pama vagy Pammern), horvát falu, Moson vmegyében, Pozsonhoz 2 órányira, 780 kath. lak., paroch. templommal, 6 kerekü vizimalommal a Lajtán. Róna határa termékeny, s a lakosok 94 6/ telek után birnak 2178 hold szántóföldet, 342 h. rétet; inkább lovakat mint ökröket tartanak. Földesura h. Eszterházy, de nemes udvarokat birnak itt a Zsitvay és Naszvady örökösök is. Ut. post. Köpcsény." [3]
1910-ben 1045, többségben horvát lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott. 1921-óta tartozik Ausztria Burgenland tartományához.
2001-ben 1005 lakosából 14 volt szlovák, 699 német, 13 szlovák, 262 horvát és 17 egyéb nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma román kori eredetű, mai formájában 1700-ban épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ népesség
|
|||||
