Nyalka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyalka
A Kisboldogasszony római katolikus templom
A Kisboldogasszony római katolikus templom
Nyalka címere
Nyalka címere		 Nyalka zászlaja
Nyalka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásPannonhalmi
Jogállásközség
PolgármesterBalogh Ervin (független)[1]
Irányítószám9096
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség504 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′ 42″, k. h. 17° 48′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 42″, k. h. 17° 48′ 33″
Nyalka (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Nyalka
Nyalka
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Nyalka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyalka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyalka egy község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Pannonhalmától kelet-délkeletre elterülő síkságon fekszik, Győrtől 23 kilométerre délre. A Sokorói-dombságban, útkereszteződésben települt, fésűs beépítésű falu.

Megközelítése[szerkesztés]

Északi és déli irányból a Győr-Tápszentmiklós-Bakonybánk közti 8222-es úton érhető el, keleti és nyugati irányból pedig a Mezőörs-Pannonhalma közti (a 81-es és 82-es főutakat is összekötő) 8224-es úton. Autóbusz-forgalma sűrűnek mondható. A legközelebbi vasútállomás a Győr–Veszprém-vasútvonal Pannonhalma vasútállomása, mintegy 7 kilométerre nyugatra.

Története[szerkesztés]

Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. Albeusnak többször említett jegyzékében vagy Hymudnak vagy pedig Nelkának van megemlítve. A település akkoriban 193 házból illetőleg telekből állott. Ebből: 20 házban lovas jobbágyok, az udvarnokok 56 ház-ban éltek, a szakácsok 16 házat, a szűcsök és az esztergályosok 6 házat laktak, a mosók három házat, a tárnokok hét házat a sütők 9 házat népesítettek be. A méhsör készítők 10 háza, 23 itt tartózkodó kovácsa, és a kerékgyártók szállásai egészítették ki a települést. Később a falu egyik részének urai a gróf Esterházyak lettek, másik része a gróf Cseszneky család és köznemesek birtoka volt. Később a török területek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány tizedeli meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott.

Felújított parasztházak
Felújított parasztházak

Népessége, amely 1949-ben még 824 fő volt. Napjainkra a felére csökkent. A település Győrhöz, részben Pannonhalmához vonzódik. Aktív keresőinek kétharmada eljáró. Szükséges a település népesség megtartó képességének növelése. Aktív keresőinek kétharmada eljáró, melynek nagy része Győrben talál munkát. Az alapvetően mezőgazdasági gazdálkodású falu igen hátrányos helyzetű a demográfiai mutatói alapján. A legfontosabb gazdasági egysége a „Virágzó” Termelőszövetkezet, amely 1959-ben alakult, 1969-ben egyesült a pannonhalmival, de 1991-től újra önálló lett.

A településnek önálló önkormányzata van. A hatósági munkát több év önállóság után ismételten a szomszédos faluval közös körjegyzőség látja el, melynek a központja Pázmándfalun van. A községben óvoda, általános iskola alsó tagozata és a vegyesbolt szolgálja a lakosságot. A Páskom Kulturális Egyesület 1995-ben alakult az akkor már öt éve működő tánccsoportból felkérés alapján. Emellett népi színjátszással is foglalkoztak, nemcsak a saját örömük, hanem a falu szórakoztatására is, hisz ennek a tevékenységnek nagy múltja van Nyalkán. 1992-ben alakult meg a gyermek tánccsoport, amely kezdetben 15 főt számlált. A megnövekedett létszám és a korkülönbség miatt 1993 óta két csoportra oszlottak. 1994-től az óvodában kezdődött el a néptánc oktatása. Az iskola keretein belül működik egy szövőszakkör is.

Kultúrház

Győrhöz közeli távolsága, illetve viszonylagos „elzártsága”, a csendet, a jó levegőt a hamisítatlan falusias életmódot tükröző kistelepülés.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Müller Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Müller Zoltán (független)[4]
  • 1998–2000: Müller Zoltán (független)[5]
  • 2000–2002: Franczia Géza (független)[6][7]
  • 2002–2006: Franczia Géza (független)[8]
  • 2006–2010: Balogh Ervin (független)[9]
  • 2010–2014: Balogh Ervin (független)[10]
  • 2014–2019: Balogh Ervin (független)[11]
  • 2019-től: Balogh Ervin (független)[1]

A településen 2000. július 23-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
447
435
442
485
514
504
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,1%, református 6,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (23,1% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom Főutcája kibővültében áll. Barokk épület, a XVIII. századi része az 1872-es újjáépítése-kor kereszthajós lett. Berendezése három darab empire stílusú, vörös márvány oltár, melynek szobordíszei Jézust és az evangélistákat ábrázolják. Szent Imre oltárának képei Franz Ottó Hyeronym alkotásai. A főoltárt még négy szobor díszíti, s a főoltárkép Szűz Mária születését ábrázolja. Az orgona és gyóntatószék klasszicizáló stílusú.
  • Népi építészetű lakóházak A községben romos állapotú és szépen felújított épületek is vannak. Ezek megtalálhatók a Kossuth Lajos u. 62. és 69. valamint az Arany János u. 4. szám alatt a Pannonhalmára vezető úton.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  6. ↑ A 2000. június 18-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. június 18. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ a b Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  9. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  10. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  12. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. ↑ Nyalka Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyalka&oldid=26112292”