Szilsárkány
| Szilsárkány | |||
 |
|||
| Parasztbarokk lakóház | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szalai Miklós [1] | ||
| Irányítószám | 9312 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 675 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 40,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szilsárkány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szilsárkány
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 17° 15′ 15″ | |||
| Szilsárkány weboldala | |||
Szilsárkány község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település a Rábaköz középső részén, Csornától 9 km-re délre, a nagy forgalmú 86-os főút két oldalán terül el. A legközelebbi vasútállomás Sopronnémetiben van, a községtől 4 km-re, a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonalon.
Szomszédai Pásztori 2 km-re északkeletre, Rábacsanak 3 km-re délkeletre, Szil 5 km-re délre, Sopronnémeti 4 km-re nyugatra, Bogyoszló 7 km-re északnyugatra, Csorna 9 km-re északra.
A falu szerkezete a közelmúltig útmenti, egyutcás, fésűs beépítésű volt. Mára ez a kép megváltozott, a Fő utcával párhuzamosan további utcák keletkeztek.
Éghajlat [szerkesztés]
A község éghajlati viszonyai kiegyensúlyozottak. Évente 600–650 mm csapadék hull, általában kedvező időbeli eloszlásban.
Története [szerkesztés]
A falu első okleveles említése 1345-ből ismert, amikor is „Sarkan”-ként említették. Ekkor Kapuvárhoz tartozott. A középkor folyamán az Osl család volt a birtokosa. Őket a Nádasdy család s több kisebb birtokos követte.
A község Szent Márton templomát 1588-ban említik először az oklevelek. A templomot a törökök 1594-ben, Győr elfoglalásának évében feldúlták. Újjáépítésére 1633-ban került sor.
A reformáció során 1576-ban prédikátor tűnt fel, s a falu lakói áttértek az evangélikus hitre. 1681-ben, a soproni országgyűlés idején nem is élt katolikus pap a településen. 1717 körül katonák és kapuvári hajdúk foglalták el a protestánsoktól a jelenlegi katolikus templomot. A szilsárkányi evangélikus gyülekezet ekkor Vadosfához, mint artikuláris helyhez csatlakozott. Az úrbérrendezés (1767) idején több kisebb birtokosé volt a község. II. József türelmi rendeletével változás állt be az evangélikusok életében. 1784. október 14-ére fel is épült új templomuk.
A község élén az idők során többször is az országos, megyei, illetve járási életben is szerepet vivők álltak.
1848-ban a településen is megalakult a Nemzetőrség. A 60 összeírtból 12 önkéntes volt. Brányi Lajos gazdatiszt főhadnagyi rangot kapott. A kiegyezést követően a község lassan, de egyenletesen fejlődött. Az iskolatanács 1873-as jelentéséből tudjuk, hogy a katolikusoknál 81 fiú és 72 leány, az evangélikusoknál 29 fiú és 37 leány járt az elemi iskolába.[m 1]
A békés fejlődést kerékbe törte az első világháború. A háborúban 65-en haltak meg. Emléküknek 1925-ben szobrot állíttatott a község lakossága. A két háború között a falu életében jelentős szerepet játszottak az öntevékeny, önszervezödő egyesületek, szövetkezetek és társaságok. Volt olyan időszak, amikor számuk elérte a 28-at. Valamennyi között a legrégibb az 1885-ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
Mai élete [szerkesztés]
A II. világháború újabb szenvedést hozott Szilsárkánynak is. Harmincan katonaként, mások polgári áldozatként vesztették életüket.
A falu szülötte volt Hegedüs András, az 1956-os forradalom előtti időszak utolsó és minden idők legfiatalabb magyar miniszterelnöke (1955-ben 33 évesen vette át a kormány irányítását), aki később, az 1960-as években szociológusként szembefordult a kádári rendszerrel.
1959-ben Szilsárkány és a szomszédos Pásztori gazdái 250 taggal termelőszövetkezetet alakítottak. E szövetkezet jogutódja ma 65 embert foglalkoztat, de az 1990-es rendszerváltás óta mindkét településen működnek magángazdaságok, valamint vállalkozók és kereskedők is.
Szilsárkány intézményrendszerének élén a képviselő-testület áll a polgármesteri hivatallal. Nyolcosztályos általános iskola és napközi otthonos óvoda is van a faluban. A pásztori általános iskolások is a szilsárkányi iskolában tanulnak, amelyben a 100-nál több tanulóval 11 tanító foglalkozik.
A falu könyvtárában több mint 5000 kötet várja az olvasókat.
Tánccsoport is működik a községben.
A település hívő lakói két felekezethez, az evangélikus vagy a katolikus egyházközséghez tartoznak.
Látnivalók [szerkesztés]
- Evangélikus templom.
- Római katolikus templom.
- Lakóház, volt Baditz-kastély.
- Hőgyész-kúria.
A falu nevezetes szülöttei [szerkesztés]
- Igaz Gáspár – helyi plébános 1812–1813.
- Litschauer Lajos 1815–1885 - bányamérnök, a magyar bányászati szaknyelv egyik megteremtője, selmecbányai akadémiai tanár; ifj. Litschauer Lajos bányamérnök apja.
- Kiss Ferenc 1826–1872 – erdőmérnök, az Alföld fásításának egyik kidolgozója.
- Marosi Arnold 1873–1939 – ciszterci tanár, a székesfehérvári múzeum alapítója.
- Hegedüs András 1922–1999 – miniszterelnök 1955–1956, szociológus.
- Závory Zoltán 1906–2000 – festőművész, restaurátor, akinek az ország különböző részein és a szomszédos országokban több száz templom őrzi munkáját. Helyben a katolikus templomban a „Krisztus az angyalok között” c. képet festette, és a házasságkötő teremben is található alkotása.[m 2]
Források [szerkesztés]
- Pájer Imre: Szilsárkány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (CEBA Kiadó, 1998) ISBN 963-9089-07-9
- Bedécs Gyula: Szilsárkány. A Rábaköz (B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002) ISBN 963-86193-7-6
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Polgármestert választottak Szilsárkányon (magyar nyelven). hirado.hu, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Megjegyzések [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
|
|||||
