Jobaháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jobaháza
Jobaháza címere
Jobaháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Tóth Mihályné[1]
Irányítószám 9323
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 565 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 67,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jobaháza  (Magyarország)
Jobaháza
Jobaháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 12′ 00″
Jobaháza  (Győr-Moson-Sopron megye)
Jobaháza
Jobaháza
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Jobaháza weboldala

Jobaháza község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld közepén fekvő település, amely Csornától, a hozzá legközelebbi várostól 8 km-re délnyugatra, Győrtől, a megyeszékhelytől 40 km-re nyugatra található. Megközelíthető közúton a 85-ös főútról Farádnál letérve; vasúton a Győr–Sopron-vasútvonalon, ahol a legközelebbi állomások: Farád (kb. 2,5 km) és Rábatamási (kb. 3 km).
Határa – mint általában a nemesi falvaké – szűk. A település ősi szerkezete egy út menti falu képét tükrözi. Ez a szerkezet az évszázadok folyamán további utcákkal egészült ki.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában kelta leletek kerültek elő, amik arról tanúskodtak, hogy már a bronzkorban emberek éltek ezen a területen. A rómaiak jelenlétére egy, a szociális otthon parkjában talált sírból előkerült tárgyakból lehet következtetni.

Első ismert írásos említése 1416-ból való. A középkorban köznemesi birtok volt. Az elmúlt századokban Jobaháza három településből állt: az északi rész Jobaháza, a középső rész Malomfölde, a déli rész pedig Csáford. Az 18. századtól már csak Jobaháza néven szerepel. 1594-ben a török pusztítás az egész Rábaközt elnéptelenítette, tíz évig Jobaháza is lakatlan volt. A XVII. század első felében Csáfordon élt Potyondy István jurátus, akinek ősei Zsebeházáról származtak. A Potyondy család még a XVIII. században is itt élt, jelentős birtokos családként vett részt a vármegye életében, közigazgatásban.

A két falunév közül Csáfordé fordul elő korábban, egy 1360-ban Lajos király által kibocsátott okevélben Chaford alakban. A község neve a helynevek eredetével foglalkozó Kis Lajos szerint nincs tisztázva, talán kapcsolatba hozható a Sümeg-vidéki nyelvjárásbeli csáfordi = „csacska” jelentésű melléknévvel. Jobaháza neve eddigi ismereteink szerint 1422-ben került először oklevélbe, mégpedig Jobbaháza alakban. Az elnevezés a Joba személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott ház főnévnek az összetétele. A Joba pedig a Jób személynévnek lehet a származéka.

Jobaháza község „beszélő” neve megihlette a helybelieket is: „Jobbaháza egyik alapítójától kapta a nevét, akit Jobba néven emlegetnek. A monda szerint kunyhóba lakott. Idővel házat épített, és amikor elkészült, örömében felkiáltott: Jobba ház. Ettől kezdve lett e településnek a neve Jobba háza, vagyis Jobaháza.”

Egy másik változat: „a … három részre osztott falu egyik részén laktak a módósabb emberek, az ő házuk jól meg volt építve, így a másikak azt beszélték, hogy ott lakik XY neki jobb a háza. Ezért hívták például a Döry családot Jobbaházi Döry családnak.”

Az 19. század közepén önálló takácscéh működött Jobaházán, 17 mester részvételével. A privilégiumot I. Ferenc császártól kapták 1837-ben.

A 19–20. század fordulóján a Döry-kastélyt Borsody Péter vásárolta meg. 1905-ben Borsody Géza artézi kutat fúratott, ez táplálta a kastély fürdőmedencéjét is, amely környezetének szépségeivel egyedülálló volt a környéken.

Ebben a korszakban a község területe 1363 kat. h. volt. A kis- és középbirtokos réteg volt a meghatározó a településen.

Az első és második világháború veszteségei a környékhez képest kisebbek voltak.

1959-ben 153 taggal megalakult a termelőszövetkezet. Előbb önállóan, majd Bogyoszlóhoz csatolták, az iskola felső tagozatát Rábatamásihoz körzetesítették.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1770-ben Németh László, az első tudományos igényű, magyar nyelvű statisztikai mű szerzője.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jobaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jobaháza honlapja