Mezőörs

Mezőörs
Mezőörs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Győri
Rang	község
Polgármester	Farkasdi Károly
Irányítószám	9097
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	1014 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	20,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	48,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőörs Pozíció Magyarország térképén
Mezőörs Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 34′ 0.12″, k. h. 17° 52′ 59.88″47.5667, 17.8833

A falu képe a 81-es főútról

A szeretetotthon és a katolikus iskola

Ujvári János Református Szeretetotthon

Mezőörs község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben található.

Fekvése

A község a megye délkeleti részén, Győrtől 20 km-re helyezkedik el. Pannonhalmától keleti irányban, 12 km-re található. A falut átszeli a 81-es számú főútvonal. A települést északról a Hideg-ér, Kisbér felől a Bakony-ér határolja. A Bakony-ér még a 18. század közepén is járhatatlan mocsárrá változtatta a község déli részeit. Így az alapjaiban a rómaiak által épített kőúton csak a mezőörsi hídon lehetett továbbjutni.

A név eredete

Mezőörs község neve a mező és az őrs szavakból tevődik össze. A mező jelentése szabad tér, sík terület, Származékszó; mez- alapszava ősi örökség az ugor korból. Az őrs jelentése katonai őrhely, vagy másképpen a határőrség legkisebb alegysége. Nyelvújítási alkotás. Örs vezér nevének, illetőleg az ezt több helyen tovább örökítő Örs helynévnek önkényes közszói alkalmazásával keletkezett. A történetírók szerint onnan nyerte nevét, hogy az avarok által Győr körül épített védelmi gyűrű egyik külső őrállomása volt. Ezt valószínűsíti az a tény is, hogy a Győrt Székesfehérvárral összekötő út mentén fekszik.

Története

Mezőörs falu első említése Vrs (Őrs) néven 1254-ben történt Kézai Simon krónikájában. Határai már a római időkben is lakottak voltak, ezt bizonyították a Börcze-dombon talált római emlékek is. 1403-ban ismét lakott hely, s ekkor Zsigmond király Eörsi István birtokát és Őrs némely részét Héderváry Miklósnak adományozta. Nagy Lajos idejében az őrsi barátok és Jenslin pozsonyi bíró szerepelnek uraiként. A helyi hagyomány azt tartja, hogy a Börcze-dombon volt a „vörös barátoknak” (templomos lovagoknak) temploma és kolostora. I. Szent István király egyházszervező munkája eredményeként.

A község 1605-ben már a tatai vár tartozéka volt. A törökök 1609-ben elpusztítják, de tíz év múlva lakosai ismét benépesítik. A behódolt települések közé tartozott, mert két török földesúrnak: Kar Alinak és Betszer Zainnak adóztak az itt lakók. A középkorban és a XVI–XVII. században is középnemesi családok birtokrészei. Az enyingi Török és Nyáry családok birtok részei a XVII. század végén az Esterházyak tata-gesztes uradalmának részei lettek. A XVII. század végén az ország lakosságának többsége protestáns volt. Az első református templomot a régi, lerombolt katolikus templom alapjain 1648-ban építették fel. A török hatalom gyengülésével párhuzamosan erősödött az ellenreformációt támogató Habsburgok protestáns egyházakat sújtó elnyomása. Ennek a megtorlásnak esett áldozatul számos protestáns lelkész, akiket gályarabságra ítéltek. Közöttük volt a pázmándi születésű Újvári János mezőörsi református lelkész és Kocsi Csergő Bálint pápai iskolamester, aki lelkészként Mezőörsön is működött.

Az 1785. évi népszámlálás szerint lakossága 887 fő volt. A századfordulón házainak száma 213 db, és a jobbára katolikus vallású lakosság 1618 főre duzzadt. A község lakosai ipartársulatot tartottak fenn. Az 1900-as években megcsappant a takácsmesterek száma, közülük sokan visszatértek a földműveléshez. A község állattartásáról volt híres. A II. világháború 1945. március 28-án ért véget Mezőörsön és környékén. Röviddel később megkezdődtek a földosztások, amikor is 768 földigénylő kapott földet. Hamarosan megkezdődött a termelőszövetkezetesítés, majd a péri és mezőörsi mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1975. évi egyesítését a közigazgatási is követte. Közös tanács működött az 1989. év végéig, péri székhellyel. A rendszerváltást megelőző évben népszavazáson kivált a községből Mindszentpuszta, és Pér településhez csatlakozott. A közös tanács is megszűnt 1989-ben. 1990 óta önálló önkormányzata van. A falu népességszáma Mindszentpuszta elválásával 1050 főre csökkent. A fogyás azóta is folytatódik. Fő oka a természetes fogyáson kívül Győr vonzereje, mert a munkalehetőségek zöme ott található meg. A közös mezőgazdasági üzem településenként szétvált.

A község az összes vonalas infrastruktúrával rendelkezik. A vezetékes vizet 1991-ben, a csatornahálózatot 2000-ben, a telefonhálózatot 1992-ben fejezték be. A település rendelkezik szervezett szemét és hulladékszállítással. A községben polgármesteri hivatal, posta, óvoda, önkormányzati általános iskola, házi orvos, fogorvos, gyógyszertár, könyvtár működik. A katolikus plébános kezdeményezésére a településen az 1993-ban létrehozott Magyar Műhely Alapítvány 1999-ben új általános-, és középiskolát indított.

Látnivalók

• Római katolikus templom – eredetileg barokk (1791). Átépítés után (1831) klasszicizáló, késő barokk stílusú. Berendezése: a bal mellékoltár 1780-bali, a vörös márvány keresztelőkút 1800 körüli alkotás. A templom előtt feszület van. (1732). Volutás (ion oszlopfő, csiga alakú díszítése), címeres talapzaton álló, gazdagon egy kőből faragott, angyalokkal díszített a kereszt lábánál térdeplő Máriával.

• Református templom 1788-ban épült újjá. A templom klasszicizáló stílusú. Az 1856-ban készült tornyát 1950 körül teljesen átépítették. Hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású. Iparművészeti remekei: ezüstből készült aranyozott díszítésű úrvacsorai kehely és kenyérosztó tányér 1641-ből.

Jegyzetek

A "Barát vendéglő" 2005 óta "Ujvári János Református Szeretetotthon"-ként működik.

A templomtorony hagymakupoláját 1958. október-novemberében cserélte a mai formájúra közadakozásból a mezőörsi református gyülekezet. (Az adakozók nevei és a felajánlott összegek megtalálhatóak az egyházközség iratai között.) A torony felszentelő istentisztelet 1958. december 7-én volt. A bádogosmunkákat Boros Antal győrszentmártoni (Pannonhalma) bádogosmester végezte. Az úrvacsora kiszolgálásához használt kelyhek 1641 ill. 1795-ből, a tányérok 1641 ill. 1796-ből valók. A két keresztelő kupát 1789-ben készítették, melyeken az adományozók neve is látható. A levéltárban megtalálható az egyházközség alapítását kérő 1787. december 8-i keltezésű levél a főszolgabírónak címezve, II.József türelmi rendeletére hivatkozva. Megtalálható még egy sokat vitatott intézkedés - a Győr-Kisbéri vasútvonal építésének előkészületéről készült képviselői gyűlés jegyzőkönyve. A jegyzőkönyvből sajnos nem derül ki, hogy az említett vasútvonal miért nem épült meg. A leírt információk az egyházközség levéltárában megtalálhatóak.