Veszprémvarsány
| Veszprémvarsány | |||
| A katolikus templom homlokzata | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Pannonhalmai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Németh Csaba Kálmán[1] | ||
| Irányítószám | 8438 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 994 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 46,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 25′ 44,72″, k. h. 17° 49′ 57,58″ | |||
| é. sz. 47° 25′ 44,72″, k. h. 17° 49′ 57,58″ | |||
Veszprémvarsány község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben található.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A települést, a Győrt Veszprémmel összekötő 82. számú út mentén Győrtől 30 km, Veszprémtől 45 km távolságra találjuk meg. A község egyike ama hat településnek, amelyet 2002. október 20-a után csatoltak a megyéhez, átkerült a Zirci kistérségből a Pannonhalmai kistérségbe. Vasúti csomópont a Győr–Veszprém- és a Tatabánya–Pápa-vasútvonalak kereszteződésében.[3] A település az északi Bakony keleti lejtőjére épült. A község lenyúlik a Sokorói-dombságot és a Bakony hegységet elválasztó síkságra, ahol megterem a gabona. Az északi lejtőkön szőlő termelhető.
Története [szerkesztés]
Nevét a pannonhalmi apátság 1210. évi oklevelében említik először Vosyan, majd 1531-ben Nag Warsan néven. Varsány volt a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozó alán néptöredék neve. A középkorban a pannonhalmi apátság legnépesebb faluja volt. Jó megközelíthetősége a háborúk idején a település nagy hátrányára voltak. A törökök 1531-ben, a cseszneki zsoldosok 1536-ban felégették a falut. A település 1542-től elnéptelenedik, csak 1606 után térnek vissza. A Bécs felé vonuló törökök utoljára 1683-ban pusztították el a falut. Ekkor pusztult el a temploma, amit újra 1725-ben építettek fel. A szőlők újratelepítése 1714-ben történt meg az írások alapján. Varsány népe földművelésből, szőlőtermesztésből és gyümölcstermelésből élt. Nyáron részes aratást, cséplést vállaltak, télen tűzifával kereskedtek. A hűbérúr a XVI. század során elengedte a kilencedet, mert a jobbágyok nagyon szegények voltak.
A népessége magyar, de vallási szempontból fele részben katolikus, fele részben protestáns vallású. Iskoláját először 1720-ban alapították. A XVII. és XVIII. századi állapotok megőrzése után fejlődést hoztak az 1895 körül megépült vasútvonalak. Az 1860-as évektől önálló postája volt, amit 1952-ben átépítettek. A postahivatal 1985-ben költözött mostani helyére. A XIX. század hatvanas éveiben épült fel a községháza is. Ebben a hivatalban intézték Lázi és Sikátor községek ügyeit is. 1945 után a községek önálló igazgatást kaptak. A tanácsrendszerben 1963-tól Sikátorral, majd 1969-től Lázival közös tanácsot alkottak veszprémvarsányi székhellyel. A rendszerváltozáskor minden község önálló önkormányzatot választott, de a közigazgatást a megalakult körjegyzőség végzi. 2002. évben Lázi község kivált a körjegyzőségből.
Termelőszövetkezete 1959-ben alakult meg. A fő profilja az állattenyésztés és a növénytermesztés volt. 1962-ben a sikátori és a lázi szövetkezet egyesült a veszprémvarsányival. 1974.-ben amikor a többi környékbeli termelőszövetkezet egyesült Jóbarátság néven, a környék legnagyobb foglalkoztatójává vált. A foglalkoztatottak nagy része a jó közlekedési viszonyok miatt már évtizedek óta Győrben keresi kenyerét. Már 1954-ben felmerült egy korszerű iskola építésének igénye. 1979-ben kezdték el építeni és 1982 szeptemberére készült el. A 10 tantermes iskolát jól felszerelték szemléltetőeszközökkel. 2-300 méterre van sportpálya. Rendelkezik konyhával és ebédlővel is. 1991-től napközi otthonos óvoda is működik az épületben. 1982-ben körzeti iskolává vált. Így ide kerültek a gici, a romándi, a lázi, a bakonygyiróti és a bakonypéterdi felső tagozatos iskolások. Akkor 13 tanulócsoportban 285 gyermekkel folyt az oktatás. 1990 után az önkormányzatok egy részének közös tulajdona lett. A többiek részt vesznek az iskola fenntartásában.
1959-ben alakult meg a Takarékszövetkezet. Az 1961-62-es években épült meg a 82-es útnak a falut részben elkerülő szakasza, mely miatt néhány házat le kellett bontani. 1965-1967-ben gázcseretelep, majd körzeti orvosi rendelő a szolgálati lakással épült meg. 1969-ben lett kész az áramszolgáltató, az ÉDÁSZ kirendeltsége, melyet sajnos 2001-ben megszüntettek. A vasútállomás épületét 1972-ben építették át. Ebben az évben épült fel a tűzoltószertár. A község, jó tűzvédelmi munkájáért tűzoltó gépkocsit kapott ajándékba. A termelőszövetkezet szolgálati lakásokat épített, amit a bennlakók 1990-ben megvásárolhattak. Az ÁFÉSZ 1971-ben éttermet, 1983-ban élelmiszer boltot épített. A 70-es évek közepén aszfaltozták a község utcáit. Közben folyamatosan évente épültek meg a szilárd gyalogjárdák. A Következő évben autóparkoló épült a faluban. A közel egy évszázadig működő malom, ami a környék lisztellátását biztosította 1986-ban leégett. Helyén 1989-ben műanyag-feldolgozó üzem létesült. A volt uradalmi díszkert helyén megépült a termelő-szövetkezet központi irodaháza. Az 1990-es évben befejeződött az ivóvízhálózat és a csatornahálózat megépítése. Elkészült a faluban 400. 000 m3-es szennyvíztisztító telep. A gázhálózat 1999-ben lett megépítve. Így befejeződött a település közműhálózatának a megépítése. A község északi bejáratánál 1950-ben megépült kezdetleges benzinkút 1991-ben magántulajdonba került. A régi helyén új korszerű üzemanyagtöltő állomás létesült. Magánkézbe került a tüzép telep is. A II. világháború óta a községben több mint 300 új lakás lakóház épült. Szinte mindegyiket korszerűsítették. Egészségügyi intézményi infrastruktúrája a következőképpen épült ki: A korszerű Egészségházban 2 háziorvosi körzet, gyermekorvos, fogorvos, üzemorvos, védőnő került elhelyezésre. Ezen kívül még gyógyszertár és Idősek otthona is található a faluban. A magán és vállalkozási állattartást hatósági állatorvos, üzemi állatorvosok, és az állatpatika szolgálja. A községben való letelepedés elősegítésére 5 lakásos ifjúsági garzonházat építettek. Mikrórégiós körzetközponti szerepre nagyon alkalmas a környező települések ellenkezése ellenére is.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Adalbert római katolikus templom,amely barokk stílusban épült, 1725-ben adták át, részben 1888-ban alakították át. Berendezése: rokokó szószék,[4] amely 1770 körüli, főoltára copf stílusú, 18. sz. végéről származik.[1]
- evangélikus templom.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Veszprémvarsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Ez utóbbi vonalon azonban 2007-ben megszűnt a forgalom.
- ↑ más forrás szerint: főoltára és szószéke klasszicista stílusú http://mindentudo.veszprem.hu/htm/vpvarsany.php
További információk [szerkesztés]
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (CEBA Kaposvár, 2004) Bárdos Dezső cikke.
|
|||||

