Máriakálnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máriakálnok
Máriakálnok-Marsowszky kastély.JPG
Marsowszky kastély
Máriakálnok címere
Máriakálnok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Kistérség Mosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester dr. Tóásóné Gáspár Emma 2010 -[1]
Irányítószám 9231
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1733 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 108,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Máriakálnok  (Magyarország)
Máriakálnok
Máriakálnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 33″, k. h. 17° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 33″, k. h. 17° 19′ 18″
Máriakálnok  (Győr-Moson-Sopron megye)
Máriakálnok
Máriakálnok
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Máriakálnok weboldala
A község centruma légifelvételen

Máriakálnok (németül Gahling, horvátul Kanovo, Kalnovo) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település német neve Gahling. Horvátul két neve létezik. A horvátkimleiek Kanovo-nak, a bezenyeiek Kalnovo-nak hívták.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máriakálnok ősi búcsújáró hely. A Szigetköz legismertebb települése. Mosonmagyaróvártól keletre,5 km távolságra fekszik. Mosonmagyaróvárral 1928 óta vashíd[4] köti össze a Mosoni-Dunán. A szigetközi főútvonalra csatlakozó összekötő útja révén szerves része a szigetközi gazdasági és turisztikai régiónak. A kisebb teherforgalom miatt az ezen a szakaszon már kiépített kerékpárosúton biztonsággal vezeti le a jelentkező kerékpáros forgalmat.

1950-ben Halászitól Máriakálnokhoz csatolták Arak települést, amely azonban 1976 óta ismét Halászi része.[5]

Története[6][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1264-ben fordul elő először neve egy okiratban, Kaal alakban, aki a terület birtokosaként szerepel. 1313-ban szőlővel beültetett földterület Kaal, de egy 1357-es okirat már a Kalnuk névformát használja. Ez valószínűleg a szlovák eredetű régi "kálista" szóból származik, amely eredetileg pocsolyát, sáros helyet jelentett. 1357-ben köznemesi családok birtoka a község. 1381-ben és 1451-ben már Gahling néven említik az okiratok a települést. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor lett német többségű a falu. Egyes vélemények szerint ezt a nevet a származási helyükről hozták az itt letelepedő németek.

1609-es adólista alapján 10 portája van Gahlingnak. 1647-es adat szerint az itt lakó magyarok mind kálvinisták, a németek lutheránusok, a horvátok katolikusok. 1695-ben 4 német kivételével mind katolikusok. A magyar és német lakosság összlétszáma: 290 fő.

1701-gyel indul a kereszteltek anyakönyve, az esketetteké (házassági anyakönyv) 1706-tal, a halottak anyakönyve 1716-tal. 1713-ban külön lelkésze van a falunak, de az nem tud magyarul. A hívők száma ekkor 550 fő, ebből 12 fő protestáns a többi katolikus. 1718-ban épült a plébánia. Ekkor az időben közel háromszázan lakják a települést.

1805-ös adatok szerint a hívők száma 604. Az árvíz veszélye miatt a kápolna körül emeltetett töltést kiépítik a falu felé is. Az egész vidékről kellett a lakóknak földmunkát teljesíteni.
1829-es télen mindent vastag hóréteg borított. A nagy hidegben ez összefagyott. Tavasszal Ausztriában már olvadt, itt még mindent jég és hó takart és a rengeteg víz rázúdult a befagyott Dunára. Március 3-án a töltések fölé került a víz, 4-én l5 órakor a víz már a plébánia templomig jutott. 9 órára az egész falut elborította. 12 órakor csónakokon menekültek a lakosok a plébánia felé.A szorongatottak a vendéglőben, az uradalmi vadászházban és a plébánián kerestek menedéket.A plébános minden írást a padlásra menekített.Március 5-én délután a víz lassan apadni kezdett. Csak 7 ház maradt sértetlen, a többi mind összeomlott vagy összeomlással fenyegetett. Szerencsére egy kálnoki sem vesztette életét a jeges árban.
1831-ben Oroszország és Lengyelország felől jött a kolerajárvány. Júliustól októberig Győr és Moson megyében egyaránt sokan meghaltak e járványban. Kálnokon enyhébb lefolyású volt: 22 ember kapta meg a betegséget és 9-en haltak meg.A járvány miatt tilos volt Óvár felé a közlekedés.

Az 1848-as szabadságharc alatt október 5-én és 6-án a község lakossága Jellasich horvát bán hadának kenyeret küldött, ellenértékként megkapták az 1205 darab kenyér árát. Október 9-én,20-án 24-én és december hónapban majd 1849 májusában a magyar csapatok táborába húst,kenyeret fát küldtek (részben fizetve, részbe najándékként). A táborok székhelyei: Pándorfalu(Parndorf), Magyaróvár, Wieselburg és Kálnok(1848. december 21-étől 26-áig állomásozott itt a magyar katonaság.)

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború után ismét önálló községgé vált. Máriakálnok lett a ki- és betelepítés mintaközsége. Németajkú lakossága 95%-át kb. 900 személyt kitelepítettek Németországba. Innen vitték el a lakosságot Mosonszolnoki gyűjtőtáborba, hogy a helyükbe hozhassák a Szigetköz és a Csallóköz magyarjait. A 147 telepes közül 126 a környező községekből érkezett.

A városközeli helyzetet használják ki azok beköltöző házépítők, akik a településre építkeznek. A kedvező földrajzi helyzet azonban hátrány az ipartelepítésnek. Az aktív álláskeresők egyharmada talál munkát a faluban, a többi Halásziba és Mosonmagyaróvárra ingázik. A regionális víz és szennyvíz programot Halászival közösen oldotta meg. A szennyvizet nyomott vezetékrendszerben Mosonmagyaróvár tisztítótelepére juttatják. A vezetékes gázvezeték hálózat is megépült. Szinte egyedülálló lehetőség, hogy minden háztartásban biztosított az internet használat. Máriafürdőn nemzetközi üdülőparadicsomot kívánnak létrehozni.

Az önkormányzat a lakossággal együtt Nyugat-Európai színvonalú virágos településképet varázsolt a hosszú főútvonalra., valamint gondozott parkot hozott létre a faluvégre.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sarlós Boldogasszony kegykápolna
(eredetileg barokk stílusú). A hagyomány szerint a 16. század óta látogatják. A csodatévő kút köré épült, benne látható az oltár fölé emelkedő csodatévő kálnoki Szűz Mária szobra. Híres búcsújáróhely, az itteni búcsúk időpontjai: Szentháromság vasárnapján és szeptember 8-át követő vasárnap. A kicsi, de ismertebb kápolnát a Mária-kultusz jegyében emelték, több csodát is kapcsolnak hozzá. A középtornyos, egyhajós épület 1874-ben készült a kora középkori román építészet stílusjegyeinek felhasználásával. Az egyik legenda szerint 1529-ben a török elől visszavonuló keresztény seregek itt pihentek meg, és a forrás csodatevő ereje folytán a katonák sebei behegedtek, a betegek meggyógyultak. Majd újabb csoda történt: egy kálnoki halász hársfából faragott Mária-szobrot talált a forrás vízében. A halász kis építményt emelt a forrás és a szobor védelmére; ezt a fia kápolnává bővítette, s mint remete lakott mellette. A kis kápolna helyére Viczay János, a falu földesura, 1643-ben hálából nagyobbat emeltetett. Történt ugyanis, hogy vadászat közben messze betévedt az ingoványba (láprét /lásd Szigetköz flóra), és csak a csodának köszönhetően menekült meg. Az ártérben fekvő kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor – újabb csodás elem – csak megpörkölődött. Közben a kis kápolna neves búcsújáróhellyé vált, évente több tízezren zarándokoltak el ide gyógyulást keresve. Ezt tudva az már nem is csoda, hogy a következő évben új kápolna védte a tűztől megmenekült Mária-szobrot.
Jellegzetes román elem a bélletes kapu, amit pillérek tesznek hangsúlyossá. A pilléreken szobrok állnak, a kapu felett erkélyes lezárás. A homlokzaton jellegzetes neoromán vakolatdíszítés fut végig. Az egyszintes torony homlokzatát a romantikára jellemző íves ablakok törik át. A belső is a historizmust idézi. A szentély boltozatának kék egén csillagok ragyognak. Középen szép szabadon álló oltár látható. A máriakálnoki templom szentélyének dísze a – hagyomány szerinti halász által talált – víztől-tűztől megmenekült Mária szobor. A szobrot a tűzvész után átfestették és a kisded koronát, Mária pedig koronát, ezüst jogart és arannyal áttört brokátköpenyt kapott.[7]
  • Marsowszky kastély
Épült 1936-ban. Sokáig szociális otthonként funkcionált. Ma ismét magántulajdonban van.
  • vízitúrázás, lovaglás
A 2001-ben befejeződött folyórehabilitáció visszaadta a település eredeti sziget állapotát, a 35 km hosszú élővízen a vízitúrázók körbecsónakázhatják a települést. A lovasport az utóbbi évtizedekben honosodott meg a faluban. A díjlovagló és a díjugrató versenyszámokban a község Magyarország „3. lovasport-fellegvárává” vált. Két lovarda versenyzői felnőtt és az ifjúsági számokban bajnokságokat nyernek, a harmadik lovarda a hagyományos lovasturizmus mellett szaporodásbiológiai tevékenységet is folytat.

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres máriakálnokiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az internetes folklórban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az internetes folklór Máriakálnokhoz kötődő személyisége a fiktív Tibi atya, a Facebook felületén megjelenő részeges, trágár és meglehetősen alpárian viselkedő lecsúszott pap, aki a róla szóló humoros történetek szerint kezdetben ebben a községben szolgált. Miután a polgármester kifogásolta, hogy Máriakálnokot ilyen negatív konnotációban említik, Tibi atya megformálói egy kitalált falura változtatták a pap lakhelyét.[8]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Máriakálnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. A Halászinál másfél évtizede leszakadt híd ideiglenes pótlását 20092010-ben véglegesre cserélik át. Az építkezés idejére erre fogják a szigetközi átmenő forgalmat terelni.
  5. Arak (html). Magyarország helységnévtára, 2012 (www.ksh.hu). Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  6. Máriakálnok története (Győr,1935) című, nem jogvédett, helytörténeti műből átvett részlet
  7. Forrás: http://www.vendegvaro.hu/gen?genid=10343, és a képek:http://www.mariakalnok.hu/index.php?name=galleria&file=index&a=M_riak_lnok_Kegyk_polna
  8. Menekül a feljelentett Tibi atya Máriakálnokról. Blikk.hu. Ringier Online, 2013. május 28. (Hozzáférés: 2013. június 19.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tuba László: Győr-Moson-Sopron megye települései (Győr, 1994) 125–126. o. ISBN 9637586 30 X
  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]