Máriakálnok

Máriakálnok
Marsowszky kastély
Máriakálnok címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség 2012-ig	Mosonmagyaróvári
Jogállás	község
Polgármester	dr. Tóásóné Gáspár Emma 2010 -
Irányítószám	9231
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	1692 fő (2012. jan 1.) +/-
Népsűrűség	108,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Máriakálnok Pozíció Magyarország térképén
Máriakálnok Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47,85910°, k. h. 17,32158°47.8591, 17.32158
Máriakálnok weboldala

A község centruma légifelvételen

A falu a Mosoni-Dunáról

Máriakálnok (németül Gahling, horvátul Kanovo, Kalnovo) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található.

Elnevezései

A település német neve Gahling. Horvátul két neve létezik. A kimleiek Kanovo-nak, a bezenyeiek Kalnovo-nak hívták.

Fekvése

Máriakálnok ősi búcsújáró hely. A Szigetköz legismertebb települése. Mosonmagyaróvártól keletre,5 km távolságra fekszik. Mosonmagyaróvárral 1928 óta vashíd köti össze a Mosoni-Dunán. A szigetközi főútvonalra csatlakozó összekötő útja révén szerves része a szigetközi gazdasági és turisztikai régiónak. A kisebb teherforgalom miatt az ezen a szakaszon már kiépített kerékpárosúton biztonsággal vezeti le a jelentkező kerékpáros forgalmat.

Története

1264-ben fordul elő először neve egy okiratban, Kaal alakban, aki a terület birtokosaként szerepel. 1313-ban szőlővel beültetett földterület Kaal, de egy 1357-es okirat már a Kalnuk névformát használja. Ez valószínűleg a szlovák eredetű régi "kálista" szóból származik, amely eredetileg pocsolyát, sáros helyet jelentett. 1357-ben köznemesi családok birtoka a község. 1381-ben és 1451-ben már Gahling néven említik az okiratok a települést. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor lett német többségű a falu. Egyes vélemények szerint ezt a nevet a származási helyükről hozták az itt letelepedő németek.

1609-es adólista alapján 10 portája van Gahlingnak. 1647-es adat szerint az itt lakó magyarok mind kálvinisták, a németek lutheránusok, a horvátok katolikusok. 1695-ben 4 német kivételével mind katolikusok. A magyar és német lakosság összlétszáma: 290 fő.

1701-gyel indul a kereszteltek anyakönyve, az esketetteké (házassági anyakönyv) 1706-tal, a halottak anyakönyve 1716-tal. 1713-ban külön lelkésze van a falunak, de az nem tud magyarul. A hívők száma ekkor 550 fő, ebből 12 fő protestáns a többi katolikus. 1718-ban épült a plébánia. Ekkor az időben közel háromszázan lakják a települést.

1805-ös adatok szerint a hívők száma 604. Az árvíz veszélye miatt a kápolna körül emeltetett töltést kiépítik a falu felé is. Az egész vidékről kellett a lakóknak földmunkát teljesíteni.
1829-es télen mindent vastag hóréteg borított. A nagy hidegben ez összefagyott. Tavasszal Ausztriában már olvadt, itt még mindent jég és hó takart és a rengeteg víz rázúdult a befagyott Dunára. Március 3-án a töltések fölé került a víz, 4-én l5 órakor a víz már a plébánia templomig jutott. 9 órára az egész falut elborította. 12 órakor csónakokon menekültek a lakosok a plébánia felé.A szorongatottak a vendéglőben, az uradalmi vadászházban és a plébánián kerestek menedéket.A plébános minden írást a padlásra menekített.Március 5-én délután a víz lassan apadni kezdett. Csak 7 ház maradt sértetlen, a többi mind összeomlott vagy összeomlással fenyegetett. Szerencsére egy kálnoki sem vesztette életét a jeges árban.
1831-ben Oroszország és Lengyelország felől jött a kolerajárvány. Júliustól októberig Győr és Moson megyében egyaránt sokan meghaltak e járványban. Kálnokon enyhébb lefolyású volt: 22 ember kapta meg a betegséget és 9-en haltak meg.A járvány miatt tilos volt Óvár felé a közlekedés.

Az 1848-as szabadságharc alatt október 5-én és 6-án a község lakossága Jellasich horvát bán hadának kenyeret küldött, ellenértékként megkapták az 1205 darab kenyér árát. Október 9-én,20-án 24-én és december hónapban majd 1849 májusában a magyar csapatok táborába húst,kenyeret fát küldtek (részben fizetve, részbe najándékként). A táborok székhelyei: Pándorfalu(Parndorf), Magyaróvár, Wieselburg és Kálnok(1848. december 21-étől 26-áig állomásozott itt a magyar katonaság.)

Mai élete

A második világháború után ismét önálló községgé vált. Máriakálnok lett a ki- és betelepítés mintaközsége. Németajkú lakossága 95%-át kb. 900 személyt kitelepítettek Németországba. Innen vitték el a lakosságot Mosonszolnoki gyűjtőtáborba, hogy a helyükbe hozhassák a Szigetköz és a Csallóköz magyarjait. A 147 telepes közül 126 a környező községekből érkezett.

A városközeli helyzetet használják ki azok beköltöző házépítők, akik a településre építkeznek. A kedvező földrajzi helyzet azonban hátrány az ipartelepítésnek. Az aktív álláskeresők egyharmada talál munkát a faluban, a többi Halásziba és Mosonmagyaróvárra ingázik. A regionális víz és szennyvíz programot Halászival közösen oldotta meg. A szennyvizet nyomott vezetékrendszerben Mosonmagyaróvár tisztítótelepére juttatják. A vezetékes gázvezeték hálózat is megépült. Szinte egyedülálló lehetőség, hogy minden háztartásban biztosított az internet használat. Máriafürdőn nemzetközi üdülőparadicsomot kívánnak létrehozni.

Az önkormányzat a lakossággal együtt Nyugat-Európai színvonalú virágos településképet varázsolt a hosszú főútvonalra., valamint gondozott parkot hozott létre a faluvégre.

Látnivalók

• Sarlós Boldogasszony kegykápolna

(eredetileg barokk stílusú). A hagyomány szerint a 16. század óta látogatják. A csodatévő kút köré épült, benne látható az oltár fölé emelkedő csodatévő kálnoki Szűz Mária szobra. Híres búcsújáróhely, az itteni búcsúk időpontjai: Szentháromság vasárnapján és szeptember 8-át követő vasárnap. A kicsi, de ismertebb kápolnát a Mária-kultusz jegyében emelték, több csodát is kapcsolnak hozzá. A középtornyos, egyhajós épület 1874-ben készült a kora középkori román építészet stílusjegyeinek felhasználásával. Az egyik legenda szerint 1529-ben a török elől visszavonuló keresztény seregek itt pihentek meg, és a forrás csodatevő ereje folytán a katonák sebei behegedtek, a betegek meggyógyultak. Majd újabb csoda történt: egy kálnoki halász hársfából faragott Mária-szobrot talált a forrás vízében. A halász kis építményt emelt a forrás és a szobor védelmére; ezt a fia kápolnává bővítette, s mint remete lakott mellette. A kis kápolna helyére Viczay János, a falu földesura, 1643-ben hálából nagyobbat emeltetett. Történt ugyanis, hogy vadászat közben messze betévedt az ingoványba (láprét /lásd Szigetköz flóra), és csak a csodának köszönhetően menekült meg. Az ártérben fekvő kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor – újabb csodás elem – csak megpörkölődött. Közben a kis kápolna neves búcsújáróhellyé vált, évente több tízezren zarándokoltak el ide gyógyulást keresve. Ezt tudva az már nem is csoda, hogy a következő évben új kápolna védte a tűztől megmenekült Mária-szobrot.

Jellegzetes román elem a bélletes kapu, amit pillérek tesznek hangsúlyossá. A pilléreken szobrok állnak, a kapu felett erkélyes lezárás. A homlokzaton jellegzetes neoromán vakolatdíszítés fut végig. Az egyszintes torony homlokzatát a romantikára jellemző íves ablakok törik át. A belső is a historizmust idézi. A szentély boltozatának kék egén csillagok ragyognak. Középen szép szabadon álló oltár látható. A máriakálnoki templom szentélyének dísze a – hagyomány szerinti halász által talált – víztől-tűztől megmenekült Mária szobor. A szobrot a tűzvész után átfestették és a kisded koronát, Mária pedig koronát, ezüst jogart és arannyal áttört brokátköpenyt kapott.

• Szigetköz

• Marsowszky kastély

Épült 1936-ban. Sokáig szociális otthonként funkcionált. Ma ismét magántulajdonban van.

• vízitúrázás, lovaglás

A 2001-ben befejeződött folyórehabilitáció visszaadta a település eredeti sziget állapotát, a 35 km hosszú élővízen a vízitúrázók körbecsónakázhatják a települést. A lovasport az utóbbi évtizedekben honosodott meg a faluban. A díjlovagló és a díjugrató versenyszámokban a község Magyarország „3. lovasport-fellegvárává” vált. Két lovarda versenyzői felnőtt és az ifjúsági számokban bajnokságokat nyernek, a harmadik lovarda a hagyományos lovasturizmus mellett szaporodásbiológiai tevékenységet is folytat.

Testvértelepülései

• Hüffenhart,
• Csütörtök (Štvrtok na Ostrove, Szlovákia)

Híres máriakálnokiak

• Itt született
  • Botka Valéria (1928. június 10.–), több neves kórus karnagya;
  • Cséfalvay Zoltán (1958. március 27.–), egyetemi tanár, politikus;

A település az internetes folklórban

Az internetes folklór Máriakálnokhoz kötődő személyisége „Tibi atya” (*1957. február 22.), aki megformálói szerint részeges, trágár és meglehetősen alpárian viselkedő, lecsúszott pap. A róla szóló történetek egyéb szereplőivel együtt hangsúlyozottan fiktív személy, akinek alakját kitalálói egyfajta sajátos szórakoztatási céllal hozták létre 2012 decemberében, állításuk szerint azért, hogy így tartsanak görbe tükröt a társadalomnak. A Nyugat.hu egy cikke szerint naponta közzétett, sokkoló poénjaival „nemhogy súrolja a jó ízlés határát, hanem folyamatosan lábbal tiporja, ugyanakkor (...) roppant szórakoztató és netes körökben úgy terjed, mint egy jó influenzajárvány télvíz idején.” Máriakálnok település véletlenszerű választás eredményeként lett a kitalált egyházi személy szolgálati helye; a deviáns pap portréjaként a létrehozók állítása szerint egy szexuális vádak miatt elítélt amerikai lelkész, P. Stephen Valenta OFM fényképét használták fel.

Tibi atya 2013. május 8-án Facebook-profilján kifejezte afeletti örömét, hogy sok próbálkozás után végre bekerült a Wikipédiába.

Képgaléria

• 

  Első világháborús emlékmű

• 

  Sarlós Boldogasszony kegykápolna

• 

  Szószék a kápolna mellett

• 

  A Sarlós Boldogasszony kegykápolna belülről

• 

  Katolikus templom

• 

  Ravatalozó

• 

  Díjlovagló központ

Források

• Tuba László: Győr-Moson-Sopron megye települései (Győr, 1994) 125–126. o. ISBN 9637586 30 X
• dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9

További információk

• Máriakálnok Önkormányzatának honlapja
• Máriakálnok az utazom.com honlapján
• Máriakálnok műholdas térképe