Páli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páli
Páli címere
Páli címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Póczik András[1]
Irányítószám 9345
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 365 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 17,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Páli  (Magyarország)
Páli
Páli
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 17° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 17° 10′ 00″
Páli  (Győr-Moson-Sopron megye)
Páli
Páli
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Páli weboldala

Páli község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaköz déli részén, a Rábától kb. 4 km-re helyezkedik el.

Elérhető a 86-os számú főúton, illetve a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon (Páli-Vadosfa megállóhely a településtől kb. 3 km-re).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve a „Peuli-Pálé” személynévbirtoklást kifejező „i” képzős származékából ered.

Első írásos említésével 1220-ból találkozhatunk, amikor II. András királyunk Páli és Edői pusztát Osl és Belud grófnak adományozta. Az 1300-as évek elején már lakott hely, a "két Páli" néven szerepel. Az 1325 évi adományozást követően, 1327-ben I. Károly magyar király Köcski Sándor országbírót többek között a két Páli, Pápoc és Sebes birtokában is megerősítette. 1346-ban már Magyar Pál és felesége Gelsei Margit birtokolta zálogjogon, Köcski Sándor fiától Györgytől 1352-ben vásárolták meg. Gelsei Margit 1365-ben Pápocon prépostságot alapított, amelyhez Páli is tartozott. A két település közötti kapcsolat ettől kezdve a 20. század közepéig fennmaradt.

V. László király 1451-ben új királyi adománylevéllel erősítette meg Máté prépostot a sopronmegyei két Páli, Daák puszta és Vicafölde birtokok jogában és a győri káptalan által újból való beiktatását is elrendelte.

Az 1500-as évek második felében, 1571-ben majorsági földekről, 1566-ban pedig már plébániáról is voltak feljegyzések. A törökdúlás idején 1594-ben Rábaköz jelentős része elpusztult, két évtizeden át Páli is lakatlan volt. A 17.sz.elején Bethlen Gábor hadai foglalták el a pápoci prépostság birtokait, így Pálit is.

A Rábaközi Főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1659-ben 40 telkes jobbágy élt a faluban, egy kivétellel mind katolikusok. Weres Mátyás prépost, a győri székesegyház kanonokja építtette 1642-ben a mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt plébániatemplomot, így kegyhellyé vált. Itt épült meg Magyarország első kálvária csoportja a XVII. század második felében.

A 18. század a kuruc-labanc harcokkal vette kezdetét. Erős hadisarcot vetett ki mindkét fél a falvakra, a prépostra és birtokaira.

A páliak robotolása az 1720-25 közötti időszakban kezdődött, amikor az eszterun belüli rétet falustól kiirtva kénytelenek voltak az uraságnak átengedni. Az erdőirtás során nyert földterületet az uraság visszaváltogatta a jobbágyoktól. Az így nyert urasági földeken hatalmas robotterhek nehezedtek a jobbágyokra. A népszaporulat megkövetelte a nagyobb földterületeket. Ezt belátva az uraság átengedte a jobbágyoknak az újabb irtásföldek felét. Ezáltal kedvezőbbé vált helyzetük.

A faluban takácscéh is működött, 1716-os céhlevelét többször megújították, a céh tagjainak száma meghaladta az 50-t. Zászlójuk értékes céhrelikvia.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom
    A mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt plébánia templomot Weres Mátyás prépost, a győri székesegyház kanonokja építtette 1642-ben. Addig csak egy egyszerű fatemplom állt ott, ezt lebontották és a kis-páli templom tégláit is felhasználva épült fel a templom, tornya azonban fából készült. A templom jelenlegi tornyát 1770-ben emelték. 1804-ben megnagyobbították mellékhajókkal. A templomot kőfallal körülzárt temető vette körbe. A török hadak 1683-ban „felégették az oskolaházzal együtt, amely az utca közepén állott”, ezért szükségessé vált a templom felújítása 1693-ban. Az utolsó nagy felújítás 2004-ben fejeződött be.
  • Kálvária

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]