Páli
| Páli | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Póczik András[1] | ||
| Irányítószám | 9345 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 352 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 17,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Páli
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Páli
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,4667°, k. h. 17,1667° | |||
| Páli weboldala | |||
Páli község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaköz déli részén, a Rábától kb. 4 km-re helyezkedik el.
Elérhető a 86-os számú főúton, illetve a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon (Páli-Vadosfa megállóhely a településtől kb. 3 km-re).
Története [szerkesztés]
A település neve a „Peuli-Pálé” személynévbirtoklást kifejező „i” képzős származékából ered.
Első írásos említésével 1220-ból találkozhatunk, amikor II. András királyunk Páli és Edői pusztát Osl és Belud grófnak adományozta. Az 1300-as évek elején már lakott hely, a "két Páli" néven szerepel. Az 1325 évi adományozást követően, 1327-ben I. Károly magyar király Köcski Sándor országbírót többek között a két Páli, Pápoc és Sebes birtokában is megerősítette. 1346-ban már Magyar Pál és felesége Gelsei Margit birtokolta zálogjogon, Köcski Sándor fiától Györgytől 1352-ben vásárolták meg. Gelsei Margit 1365-ben Pápocon prépostságot alapított, amelyhez Páli is tartozott. A két település közötti kapcsolat ettől kezdve a 20. század közepéig fennmaradt.
V. László király 1451-ben új királyi adománylevéllel erősítette meg Máté prépostot a sopronmegyei két Páli, Daák puszta és Vicafölde birtokok jogában és a győri káptalan által újból való beiktatását is elrendelte.
Az 1500-as évek második felében, 1571-ben majorsági földekről, 1566-ban pedig már plébániáról is voltak feljegyzések. A törökdúlás idején 1594-ben Rábaköz jelentős része elpusztult, két évtizeden át Páli is lakatlan volt. A 17.sz.elején Bethlen Gábor hadai foglalták el a pápoci prépostság birtokait, így Pálit is.
A Rábaközi Főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1659-ben 40 telkes jobbágy élt a faluban, egy kivétellel mind katolikusok. Weres Mátyás prépost, a győri székesegyház kanonokja építtette 1642-ben a mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt plébánia templomot, így kegyhellyé vált. Itt épült meg Magyarország első kálvária csoportja a XVII. század második felében.
A 18. század a kuruc-labanc harcokkal vette kezdetét. Erős hadisarcot vetett ki mindkét fél a falvakra, a prépostra és birtokaira.
A páliak robotolása az 1720-25 közötti időszakban kezdődött, amikor az eszterun belüli rétet falustól kiirtva kénytelenek voltak az uraságnak átengedni. Az erdőirtás során nyert földterületet az uraság visszaváltogatta a jobbágyoktól. Az így nyert urasági földeken hatalmas robotterhek nehezedtek a jobbágyokra. A népszaporulat megkövetelte a nagyobb földterületeket. Ezt belátva az uraság átengedte a jobbágyoknak az újabb irtásföldek felét. Ezáltal kedvezőbbé vált helyzetük.
A faluban takácscéh is működött, 1716-os céhlevelét többször megújították, a céh tagjainak száma meghaladta az 50-t. Zászlójuk értékes céhrelikvia.
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus templom
A mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt plébánia templomot Weres Mátyás prépost, a győri székesegyház kanonokja építtette 1642-ben. Addig csak egy egyszerű fatemplom állt ott, ezt lebontották és a kis-páli templom tégláit is felhasználva épült fel a templom, tornya azonban fából készült. A templom jelenlegi tornyát 1770-ben emelték. 1804-ben megnagyobbították mellékhajókkal. A templomot kőfallal körülzárt temető vette körbe. A török hadak 1683-ban „felégették az oskolaházzal együtt, amely az utca közepén állott”, ezért szükségessé vált a templom felújítása 1693-ban. Az utolsó nagy felújítás 2004-ben fejeződött be. - Kálvária
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
